Családháló

Kezdőoldal Beszélgetések Fűrész Tünde: Ahol a munka és a család egyensúlyban van, ott a dolgozó nők nagyobb arányban szülnek – interjú

Fűrész Tünde: Ahol a munka és a család egyensúlyban van, ott a dolgozó nők nagyobb arányban szülnek – interjú

A bölcsődei rendszer átalakításáért miniszteri biztosként felelő és az Emmi Családügyi és Nőpolitikai Főosztályát felügyelő Fűrész Tündét kettős feladatáról, a bölcsődei rendszer átalakításának folyamatáról és a napokban elindult „Nők a családban és a munkahelyen” című pályázatról kérdeztük.

Írta: Antal-Ferencz Ildikó,

Van személyes kötődése a feladataihoz? Azt látjuk, hogy az utóbbihoz igen, de vajon az előbbihez is? Azaz: az Ön gyermekei jártak bölcsődébe?

Mindhárom gyermekem járt bölcsődébe, másfél –két éves koruktól. A nagyobbak önkormányzati bölcsődébe, a legkisebb pedig egy olyan családi napközibe járt, ahol folyamatosan zenét hallgattak, rengeteget énekeltek és állandóan alkottak. Meggyőződésem, hogy a kislányom nagyrészt ettől vált olyan muzikálissá és érzékennyé a művészetek iránt. Többek között ezért is tartom fontosnak a bölcsődei rendszer családközpontú átalakítását, rugalmassá tételét.

Mielőtt részletekbe mennénk, nézzük végig a családpolitika önállósodásának időszakát, amihez Önnek sok köze van. Melyek voltak a legnagyobb eredmények és kihívások?

2010-ben Soltész Miklós államtitkár úrral kerültem be az akkori SzMM-be (Szociális és Munkaügyi Minisztérium). Akkor még nem volt olyan ajtó a minisztériumban, ahova ki lett volna írva a család szó. Azaz teljesen a nulláról kellett elkezdenünk a Szociális és Családügyi Államtitkárságon belül a Családpolitikai Főosztály létrehozását és felépítését, aminek a vezetője lettem. Ehhez az időszakhoz kötődik a családi pótléknak az iskoláztatáshoz való kötése, a családi adókedvezmény bevezetése. Akkoriban kezdtünk el egyáltalán a demográfiai kérdésekről beszélni; hiszen 2010 előtt kormányzati  oldalról erről egyáltalán nem esett szó. Szép és izgalmas időszak volt, bár nem könnyű, de mindannyian nagyon elhívatottak voltunk.

Milyen nehézségekbe ütköztek?

A legnagyobb kihívást a szemléletváltozás jelentette: annak tudatosítása, hogy a családpolitika nem a szociálpolitika része, azaz aki gyermekeire tekintettel ellátást kap, az nem segélyben részesül. Ezért neveztük át később nagyon tudatosan például a terhességi és gyermekágyi segélyt (tgyás) csecsemőgondozási díjra (csed), a gyermekgondozási segélyt (gyes) gyermeknevelést segítő ellátásra (gyes). De ezt nemcsak a szélesebb közvélemény fejében kellett tisztába tenni, hanem házon belül is, hiszen nem egyszer még a minisztériumban is értetlenségbe ütköztünk: voltak, akik eleve nem értették, hogy ezzel egyáltalán miért kell foglalkozni, és voltak, akik a családpolitikát csak a szociálpolitika részeként tudták vagy akarták értelmezni. Tehát miközben kormányzati szinten egyetértés volt abban, hogy a család, a családpolitika kiemelten fontos, amikor ezt le kellett bontani egészen apró lépésekre, sok akadály gördült elénk.

Az átnevezéseken túl mit tettek még a szemléletformálás érdekében?

A 2011. évi EU elnökségünk is a szemléletformálás jegyében telt. Szerveztünk egy család-munka egyensúlyáról, összeegyeztetéséről szóló informális miniszteri ülést Gödöllőn, ahol a miniszterelnök is felszólalt, és ahova elhívtuk a külföldi partnereket. Emellett szóltunk a lakossághoz is, egy nagy, Családünnep Európával nevű rendezvénnyel a Millenárison. Ehhez az időszakhoz kötődik számos, a családos léttel kapcsolatos pályázat, például a családbarát munkahely pályázat elindítása vagy a babaköszöntő ajtódísz bekerülése minden újszülött babacsomagjába.

Mi volt a következő lépés?

2013 második felében elkészítettünk egy 2014 januárjában induló, családpolitikai szempontból meghatározó intézkedéscsomagot: a Gyed Extrát, ami nagy áttörést jelentett a családtámogatások területén. A 2014-es évi kormányátalakítás során újabb jelentős előrelépés történt: Balog Zoltán miniszter úr javaslatára különvált a család- és a szociálpolitika két önálló államtitkárságra. Az előbbit vezető Novák Katalin államtitkár kért fel a család- és népesedéspolitikai helyettes államtitkárság vezetésére, amire örömmel mondtam igent. Az akkori demográfiai csomag legfontosabb eleme a kétgyerekesek családi adókedvezményének növelése volt, továbbá például az a lehetőség, hogy gyed mellett már a baba féléves korától lehetett az anyáknak dolgozni. A bölcsődefejlesztési folyamatot is akkortájt indítottuk el.

Ezzel kapcsolatosan kapott új feladatot 2016 nyarán.

Igen, 2016 nyarán a bölcsődei rendszer átalakításával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos lettem. Emellett felkérést kaptam az általam korábban is irányított Családügyi és Nőpolitikai Főosztály vezetésére is. Azóta ebben a kettős kalapban ülök itt a minisztériumban.

És ezzel megérkeztünk a jelen feladataihoz. Beszéljünk először a bölcsődei biztosi munkájáról. Mi volt a rendszer átalakításának legfőbb oka és pontosan milyen új feladatokat jelent(ett) mindez?

A szemléletváltás jegyében a bölcsődék ügye is átkerült a szociális területről a családügyi területre 2014-ben, hiszen bölcsődébe nem rászorultság alapján járnak a gyerekek, hanem azért, mert a szüleik dolgoznak. Másrészt, a rendszer rugalmasabbá tételét a területi egyenlőtlenségek leküzdése és a családközpontú ellátási formák kialakítása mellett az is indokolta, hogy európai összehasonlításban az átlagnál kevesebb kisgyermekes anya dolgozik Magyarországon.

Miért gond ez? Sokak szerint azért nem szülnek a nők, mert dolgozniuk kell…

A nyugat-európai demográfiai adatokat vizsgálva egyértelmű, hogy ahol a nők nagyobb arányban dolgoznak, azaz van biztos jövedelmi háttér és hatékonyan megvalósul a munka és a család összeegyeztetése, ott jobbak a termékenységi arányszámok is. Ha a nők tudják, hogy nem kerülnek hátrányba a munkaerőpiacon azért, mert szülnek, akkor nagyobb valószínűséggel vállalnak (több) gyermeket. A női foglalkoztatás kérdése tehát nemcsak a nők önmegvalósításáról szól, hanem a kétkeresős családmodellről, arról, hogy az ilyen döntéseknek komoly anyagi okai vannak. Képzeljük el, hogy mi történik, ha a családfő bármilyen okból kifolyólag kiesik a munkából. Akkor ki tartja el a családot? A bölcsődei rendszer átalakításának koncepcióját is ennek szellemében dolgoztuk ki: nemcsak a férőhelyek növelése révén támogatjuk a dolgozó szülőket, hanem olyan formákat is igyekeztünk kitalálni, amelyek egyrészt a kistelepülések számára megfelelőbbek, másrészt családiasabb környezett biztosítanak a gyermekek számára. Így alakultak át 2017. januártól a családi napközik családi bölcsődévé, és létrejött két új forma: a mini bölcsődék és a munkahelyi bölcsődék.

A bölcsődei férőhelyek a 47 ezerről a kívánt 60 ezerre való növekedése hogy halad?

A családi bölcsődék átalakulása gyakorlatilag megtörtént; ehhez mentorhálózatot is indítottunk uniós forrásból, hogy ezáltal szakmai segítséget adjunk az átalakításhoz. A mini bölcsődék – vagy, ahogy egyesek hívják, a falusi bölcsődék – létrehozására uniós programokon lehetett pályázni, a napokban derülnek ki a pályázati eredmények és a sikeresen pályázók a nyár folyamán, ősszel várhatóan elkezdik a fejlesztéseket.  A munkahelyi bölcsődék létrehozását ugyancsak egy uniós program biztosítja, amelyre tavasz óta lehet pályázni. A férőhely-bővítésre vonatkozó adatokat tehát inkább csak a jövő évben érdemes megvizsgálni, addigra látjuk, hogy a mostani pályázati lehetőségek mennyire értek célba. A 60 ezer férőhely céldátuma egyébként is 2018 év vége. A jelek mindenesetre biztatóak, nagyon sok a pályázat.

Milyen anyagi támogatást kapnak (majd) a működtetéshez a bölcsődék?

A mini és hagyományos bölcsődék esetében olyan áttörésről beszélhetünk, amit 30 éve kér és vár a szakma és a fenntartók egyaránt: ugyanis 2018-tól át fogunk térni a feladatalapú finanszírozásra, azaz ezek a bölcsődék az eddigi normatíva helyett feladathoz kötötten ugyanúgy kapnak majd állami támogatást, mint az óvodák.  A szolgáltatástípusú – azaz a családi és a munkahelyi – bölcsődék esetén marad a normatív támogatás, ami kiegészülhet szülői, illetve munkáltatói hozzájárulással. A családi bölcsődék esetén az állami támogatás 2017-től mintegy 30 százalékkal nőtt, és 2018-tól további növekedés várható.

Mi a helyzet az olyan kistelepüléseken, ahol sem az önkormányzatnak, sem a szülőknek nincs erre kerete?

A bölcsődei fejlesztésekre uniós forrásból több mint 100 milliárd forint áll rendelkezésre országszerte és hazai költségvetésből is lesz lehetőség a fejlesztésre. Bölcsődét lehet önállóan, ellátási szerződéssel, de akár társulásban is létrehozni, amikor több falu összeáll, hogy közösen működtessen egy intézményt. A gyerekeket ilyenkor kisbusszal szállíthatják a többi településről, amelynek fenntartása is megoldható az uniós források terhére.

És mi a helyzet akkor, ha az önkormányzat elzárkózik? Mit tehetnek a szülők? És mit tesznek Önök a tájékoztatás és a „népszerűsítés” érdekében?

Míg a 2016-os szabályozás szerint még csak a tízezernél több lakosú településeknek volt kötelező bölcsődei ellátást biztosítaniuk, idén ez már azokra az önkormányzatokra is vonatkozik, amelyek területén legalább negyven, három év alatti gyermek él, vagy ahol legalább öt olyan gyerek van, akinek a szülei igénylik az ellátást. Ilyen esetekben az érintett önkormányzatoknak 2018 végéig meg kell oldaniuk a gyermekek bölcsődei ellátását. Amennyiben ez nem történik meg, a Kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez. Ami pedig a tájékoztatást és a népszerűsítést illeti, bejártuk az egész országot, minden megyében voltunk, és bemutattuk a polgármestereknek és a fenntartóknak az teljes rendszert. Nagyon hasznos és építő jellegű beszélgetések alakultak ki, hiszen a változások nagyon sokrétűek, és mindenhol mások a helyi viszonyok és igények.

Hogyan érinti a bölcsődei rendszer átalakítása az ott dolgozókat?

A bölcsődei átalakulás összetett folyamat; igyekeztünk minden elemét egymásra építeni: uniós pályázatok, hazai finanszírozás, új ellátási formák, a bölcsődei dolgozók helyzetének javítása. Ez utóbbi esetben is fontos a szemléletváltás, amelyet tükröz a gondozók átnevezése is kisgyermeknevelőkké. Jogos szakmai és szülői elvárásról van szó, hiszen a gyermekek életében meghatározó az első három év, ezért elengedhetetlen, hogy megfelelően képzett szakemberek gondoskodjanak róluk. Ezért azt szeretnénk elérni, hogy minél többen tudjanak főiskolai diplomát szerezni, és ezt különböző eszközökkel, ösztönzőkkel támogatjuk is.  A bölcsődei dajkák esetében is biztosítjuk a továbbképzést; ahogy a szolgáltatásként működő családi és munkahelyi bölcsődék esetében is. Ott egy 40 órás képzés volt kötelező eddig, ezt 100 órára emeltük. Azon vagyunk, hogy a szakmai alapok megerősítésével párhuzamosan a magasabb képzettséget lépésről-lépésre, fokozatos bérfejlesztéssel honoráljuk.

Hogyan?

Tavaly a felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők bekerültek a pedagógus életpályába. Ez közel ezer bölcsődei dolgozót érintett. Idén pedig a középfokú végzettségűek részesültek – a bölcsődei pótlék és a garantált bérminimum növekedése révén – átlagosan 32 százalékos bérfejlesztésben. Emellett indultak olyan uniós és hazai finanszírozású pályázatok, amelyek a képzésüket fogják segíteni: ingyenes lesz a bölcsődei dajkák képzése, valamint a családi és munkahelyi bölcsődét működtetők számára a kötelező 100 órás képzés. Ezen túl pedig van egy egymilliárd forintos keretünk, amit kizárólag a bölcsődei dolgozók szakmai fejlesztésére szánunk. A Még biztosabb kezekben nevű konstrukció a felsőfokú végzettség elérésében nyújt majd támogatást, továbbá zenei neveléssel és mozgásfejlesztéssel kapcsolatos képzést nyújt a kisgyermeknevelőknek.

Beszéljünk a nőpolitikai osztály vezetésével kapcsolatos feladatairól is.

2014-ben jött létre az önálló Nőpolitikai Osztály a Családpolitikai Főosztályon belül. Ahogy a családpolitika, úgy a nőpolitika is egy horizontális terület, számos más területtel összefügg, így számos másik főosztállyal, minisztériummal kell együttdolgoznunk akkor, amikor nőpolitikáról beszélünk.

Hogyan függ össze a család- és a nőpolitika?

Meggyőződésünk, hogy a családpolitikát és a nőpolitikát nem szabad szembeállítani egymással, már csak azért sem, mert a nők közel 90%-a anya vagy anya lesz. Tehát ez a két terület nemhogy nem zárja ki egymást, hanem ellenkezőleg: egymással szorosan összefügg. Nőpolitikai területen fontos cél számunkra az atipikus munkavállalási formák minél szélesebb körű elterjesztése, annak népszerűsítése mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldalon. Nem véletlen, hogy a Családbarát munkahely pályázat mellett pár napja elindítottuk a Nők a családban és a munkahelyen című, 9 milliárd forintos keretösszegű uniós pályázatunkat is.

Mi ennek a pályázatnak a célja?

A megyei Nő-Köz-Pontok helyben fognak segíteni a nőknek a család és a munka összeegyeztetésében: képzésekkel, tanácsadással, mentorálással, a munkáltatók érzékenyítésével, olyan kiegészítő segítő szolgáltatásokkal, mint például gyermekfelügyelet a képzés ideje alatt, vagy pótnagymama szolgálat vagy épp nyári tábori felügyelet szervezése. De belefér a pályázatba az önéletrajzírás vagy akár a stílustanácsadás is – egyszóval minden, ami hozzájárul a nők foglalkoztathatóságának növeléséhez, és ami segít abban, hogy a nők magabiztosabban tudjanak helyt állni otthon és a munkában egyaránt.

Személyes kérdéssel kezdtünk, fejezzük is be azzal: Ön hogyan tudja összeegyeztetni a munkáját és a magánéletét?

Most már elég jól. Amióta dolgozom, szépen beállt egy jól működő családi munkamegosztási rendszer: minden nap be van osztva, hogy ki hozza-viszi a három gyermekünket, és ebben a férjem mellett az édesanyámra is maximálisan számíthatok. Nélkülük biztosan nem tudnám megoldani a munkahelyi és a családi teendők összeegyeztetését. A támogató családi háttér nagyon sokat segít abban a folyamatos egyensúlykeresésben, ami szerintem minden dolgozó nő, családanya számára állandóan kihívást jelent a mindennapokban.

Hozzászólások

hozzászólás

CÍMKÉK:
Emmi: a nyári szünetben is meleg ételhez juthatnak a hátrányos helyzetű családok gyermekei

A nyári szünetben is igényelhetik a rászoruló gyermekek szülei az ingyenes étkeztetést - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szociális...

A kormány a világ valamennyi magyar gyermekét segítő programot indít

A Kanadában tartózkodó Balog Zoltán miniszter a reformáció emlékünnepségén mondott beszédében megerősítette, hogy a kormány jövőre a világ valamennyi magyar...

Close