Családháló

Kezdőoldal Beszélgetések Gyógyító elme? Gondolkodásunk kihat az egészségünkre?

Gyógyító elme? Gondolkodásunk kihat az egészségünkre?

Beszélgetés Keresztes Attila, akupresszőrrel (Egyesítő Pszichológia)
Többször okozott már gondot, hogy a betegek inkább a holisztikus kezelésben, mint az orvostudományban hittek. Ennek a kettőnek valójában kéz a kézben kéne járnia? Igaz lenne, hogy a negatív emberek nagyobb százalékban halnak meg, míg a pozitív hozzáállás képes „gyógyítani”? A témában Keresztes Attilát, akupresszőrt (természetgyógyász), Egyesítő Pszichológia kérdeztük.

Írta: Családháló,

 

Családháló: A női megbetegedéseket mennyire okozhatja az, ha egy nő nincs kibékülve önmagával, illetve a testképével?

Keresztes Attila: Abszolút összefügg a két dolog, lásd például anorexiában felbukkanó testképzavar, mely során sajnos az érintettek 10 százaléka öngyilkosságot követel. Tulajdonképpen mindenki egy külön világban él, mert egyfajta szűrőt alakítunk ki a neveltetésünk, elképzeléseink, vallásunk stb. alapján, illetve, hogy milyen kultúrközegben nevelkedtünk. Ha ez nem egyezik a valósággal, sajnos a valóságot kérdőjelezzük meg a róla alkotott szubjektív kép helyett. Ez szüli a szenvedést és természetesen nemcsak a hölgyek, hanem urak esetében is ugyanígy igaz, sőt általában a nőkben több alázat van (tiszteljük a kivételt is). Ezért láthatjuk, hogy az önismerettel kapcsolatos előadásokon, kurzusokon sokkal több hölgy képviselteti magát, mint férfi. A testünk továbbá ugyanúgy reagál egy gondoltra, mint a valóság ingereire. Tehát teljesen mindegy, hogy valami megtörténik, vagy csak arra gondolunk (fantáziálás), ugyanúgy lereagálja a testünk. Ezért fontos, hogy az elménket tanuljuk meg kezelni, a test majd követi.

CSH: Mik a leggyakoribb betegségek, tünetek, ha egy nő nem elégedett önmagával?

Keresztes Attila: A szorongás, önbizalomhiány elég általános, melynek parapraxisai (elvétés, mely sokat elárul a személyiségünkről) lehet a motyogás, hiszen úgysem vagyok fontos, így az sem fontos, amit mondok. De talán a legnagyobb probléma, hogy az ember nem meri önmagát megélni, kifejezni és általában hagyja, hogy mások akár elnyomják ilyesfajta törekvéseit. A feszültséget vagy elnyomja magában és így megjelenik a depresszió, ha introvertált befelé forduló típus, vagy erőszakos és feszült lesz és ő kezd el másokat uralni, ha extrovertáltabb típus. Ilyenkor nem befelé, hanem kifelé éli meg a feszültséget.

CSH: Könnyű azt mondani: „szeresd magad”. Hogyan tartsuk ezt be?

Keresztes Attila: Úgy, hogy nem akarjuk szeretni magunkat direkt, mert az azonnal feszültséget szülne. Egyfajta paradox intenció, mint mikor el akarunk aludni, és emiatt nem tudjuk ezt megtenni. Ha az ember valakivel sokat van együtt, akkor általában megszereti, mert megismeri a másikat. Nyilván nem minden esetben igaz ez. De ez a jelenség ugyanúgy működhet, ha elkezdjük önmagunkat objektíven megfigyelni. Folyamatosan észlelünk monológot vagy párbeszédet magunkban. Ez természetes. Ezen kívül érzések, hangulatok, testi észlelések is felbukkannak bennünk. De miért kell ezekkel mindig azonosulni? A probléma ott kezdődik, hogy számunkra a tapasztalat a fontos és nem a tapasztaló. Pedig benne merül fel ez a sok-sok tapasztalat, de ez nem állandó. Jön és megy. Így szokásunkká kell tennünk, hogy a „háttérre” figyelünk, amiben felmerülnek a fent felsorolt észlelések. Ez az egy állandó pont az életünkben, melyet nem mi hozunk létre, így el sem tudjuk veszíteni. Ha ezt megtaláljuk, többé nem kell lehetetlen képeknek megfelelnünk, hanem önmagunk lehetünk. És ennek folyománya, hogy szeretni fogjuk valódi magunkat és örök békére lelünk.

CSH: Véleményem szerint az önbizalomhiány okozza a legtöbb bajt a nők életében. Az, hogy szeretnénk megfelelni a férjünknek, a médiában mutatott nőideálnak, és hiába is lenne valaki elégedett magával, ha mindenhol azt látja, hogy ez mégse elég. Mit tehetünk ez ellen?

Keresztes Attila: Úgy, hogy látjuk, hogy mi valóság és mi nem az. És, hogy melyik követése ad valódi örömöt, ha ez a cél, hogy ezt éljük meg. Ha álomvilágban akarunk élni, akkor el kell hinnünk, a reklámok üzenetét, hogy minden mosópor 20-30 százalékkal jobb, mint az előző, hogy szexin kell magunkat simogatni, ha zuhanyozunk stb., lásd társas befolyásolás lélektana. Ez hova vezet? Szenvedéshez, mert nem létezik ilyen világ. Ergo, elkezdek a saját tapasztalataimra figyelni és abban hinni, függetlenül attól, hogy a profit orientált kamu reklám mit akar eladni nekem. De követhetjük is egy darabig a reklámokat. De, ha nem lakunk jól azzal az „étellel” sosem, akkor mi szükségünk van rá? Vajon merünk-e kilépni a komfortzónából, vagy abból a képből, amit magunkról kreáltunk, hogy megtaláljuk valódi önmagunkat? Nagyon izgalmas utazás ez…

CSH: Az egyik cikkedben említesz egy példát arra, hogyha valakire idegesek vagyunk, akkor az valójában azt jelenti, hogy hatalmat adunk a másik kezébe. Szerintem erre sokan nem gondolunk, és ehhez egy teljes szemléletváltás kellene, ami nagyon nehéz.

Keresztes Attila: Nehéz vagy lehetetlen? Szerintem a legnehezebb a szenvedés elviselése, mely fájdalommal jár. A nyugati orvostudomány szerint kétféle fájdalom van és a fájdalom az egyetlen, amit nem lehet megszokni (ezzel jelez a szervezet, hogy baj van): fiziológiás és patológiás. Ha áldott állapotba kerül egy hölgy az fiziológiás fájdalom, ha betegség állapotában fáj valamink az patológiás fájdalom. De a lelki fájdalom eloszlatása is nagyon fontos, sőt… Ha látod a megoldást, akkor miért ne változtatnál? Főleg, ha konkrét receptet és módszereket kapsz, melyek működnek és sok száz ember életét megváltoztatták már. Jómagam nem szeretem húzni az időt, már első alkalommal megadom a megoldást és elmagyarázom, hogy mi okozza a szenvedést. Természetesen ettől függetlenül a gyakorlat mércéjén is le kell mérni a dolgot és gyakorolni kell, hogy a régi megszokás (elme) megtörjön.

CSH: Igaz lenne, hogy a negatív emberek nagyobb százalékban halnak meg, míg a pozitív hozzáállás képes „gyógyítani”?

Keresztes Attila: Persze, láttunk nem egy olyat, hogy valaki nagyon élni akart és mégsem sikerült a gyógyulás. Ennek mi lehet az oka? Biztos, hogy lehet összefüggés, de számtalan dolog számít a latban, és objektív képhez mindegyiket meg kellene egyszerre vizsgálni. Például valaki nem dohányzik mégis meghal tüdőrákban, valaki meg egész életében dohányzik és nem kap tüdőrákot. Mindennek szerepe van, a géneknek, a személyiségnek, az életmódnak, de az élet ennek ellenére egy misztérium. Jövőre lesz 20 éve, hogy elkezdtem a téma iránt érdeklődni és hamar a kezembe kerültek a pszichoszomatika(betegségek lelki eredete) kapcsán a könyvek és sokat kísérleteztem, mert az elmélet számomra csak egy információ halmaz volt. Egész télen egy szál trikóban voltam évekig, és semmi bajom nem lett ettől. Valaki a rákból meggyógyul, más az influenzában meghal.

Irányítani akarjuk a sorsunkat, tudni mi történik, biztonságra vágyunk, de a sors kiszámíthatatlan, ahogyan a tőzsde is, pedig csak három irányba mehet a piac, mely mozgást emberek hozzák létre. Eggyé kell válnunk az élettel és nem irányítani azt, mely a szenvedés záloga.

CSH: Mit gondolsz, manapság mennyire okozzák a megbetegedéseket a lelki gondok, és az, hogy képtelenek vagyunk elfogadni magunkat? Egyáltalán miért van az, hogy sok az elégedetlen ember?

Keresztes Attila: Biztos van összefüggés. Például sok ember nemi hovatartozását megkérdőjelezi és manapság gyakoriak a nemi betegségek. A kérdésben ott a válasz: az emberek elégedetlenek, mert nem ismerik önmagukat, így nem is tudják elfogadni saját magukat, ezáltal a többi embert is elítélik. Valójában mindenki ugyanazt keresi: békét, örömöt, boldogságot, élet értelmét, Istent, biztonságot stb. ki hogyan nevezi. Persze ez nem minden esetben fogalmazódik meg számunkra, csak azt vesszük észre, hogy folyton másra van szükségünk, mint ami van. Valami mindig hiányzik. Ideig-óráig jól lakunk a pótlékkal és megfeledkezünk erről, de mindig visszatér a „belső szabadság” iránti vágy, még akkor is, ha ezt máshogyan fogalmazzuk meg.

CSH: Többször okozott már gondot, hogy emberek inkább a holisztikus kezelésben, mint az orvostudományban hittek. Ennek a kettőnek valójában kéz a kézben kéne járnia?

Keresztes Attila: Egy valóság van. Az elme felosztja a valóságot sok-sok apró részre, ami nem baj, de fontos, hogy a lényeget egyben lássuk, és ne vesszünk el a részletekben. Mostanság rendszeresen írok felkérésre orvosi, gyógyszerészeti szaklapokban, ahol a célom, hogy a nyugati és keleti medicina szintéziséről fejtsem ki véleményemet, tapasztalataimat. Nem kell fekete-fehérben gondolkodunk. Ha például eltörik a lábunk, azt többek között rögzíteni kell, hogy a oszteoblasztok (csontépítő sejtek) megfelelő helyen dolgozzanak, ilyenkor szakorvosra és nem természetgyógyászra van szükség. Krónikus problémáknál azonban nagyon jól működnek a természetes megközelítések is.

CSH: Mivel függ össze a méh, a petefészek, a mellek betegsége a lelkünkben? Több fórumon olvastam, ahol nők számolnak be arról, hogy rájöttek a testük mellett a „fejükben” is baj volt és azt is gyógyítaniuk kellett.

Keresztes Attila: Általában a pszichoszomatikában a fenti testrészekkel kapcsolatos problémákat a nőiességgel kötik össze, de ez nem törvényszerű. A test lassan „elkopik” és ez nem jelenti azt, hogy minden esetben lelki eredetű a probléma. A keleti medicinában nem az okot keresik, hanem a folyamat megismerése és a gyógyítás kap hangsúlyosabb szerepet. Nem feltétlen kell az okot ismernünk, hogy gyógyítsunk. A pszichoszomatikában a méh, a termékenység, védelem, a petefészek szintén a termékenység, és a mell (anatómiában emlőknek nevezzük, ami alatt mellet értünk hétköznapi fogalomként) az anyaság, táplálás, védettség, szexuális vágy, érzékiség nimbusza. A kínai medicinában máshogy történik a diagnózis felállítása. Az egész test energia rendszere áttekintésre kerül és a harmónia kialakítása a cél a kérdés feltevések és diagnózis felállítása után, és nem feltétlen az egyes szervek kezelése. Ezt a több ezer éves tudományt a Magyar Tudományos Akadémia is elismeri. Keleten nem úgy tekintenek a szerveinkre, ahogyan az autószerelő az alkatrészekre: ha nem működik megjavítom, vagy kicserélem. Már arcdiagnosztika segítségével következtetni lehet sok mindenre, ahogyan a (nyugati) pszichológus is figyeli a leendő páciensét miután felhívta őt telefonon és a jó szakorvos is megfigyeli a páciensét. A kínai medicinában sok mindenből következtetni lehet a szervek állapotára a kinézeten, kikérdezésen kívül, például, hogy milyen ízt preferálunk, vagy kerülünk el túlzottan, milyen a testtartás, gesztikuláció stb. A hatékony segítő fejében hamar összeáll a kép és akár a cipőnk kopottságát, szagát is szemügyre veszi a statikai terhelés és emésztésünk meghatározásához sok-sok más egyéb dolog mellett.

Hozzászólások

hozzászólás

Ez is érdekelhet!
Lélek a sorok között! Beszélgetés Szalai Lilla irodalomterapeutával

Több, mint félórás késéssel érkezem, ez már az a szint, ahol nem mentség a dugó és a vidékről érkezés sem....

Testtudat gyerekkorban! Ne hanyagoljuk el! A gyógytestnevelő elengedhetetlen szerepe

A gyermekek mozgásszervi fejlődése több ezer oldalt felölelő beszédtéma. Ha bármi probléma merül fel csemeténkkel, akkor ott vannak a gyógytornászok,...

Close