Családháló

Kezdőoldal Beszélgetések Lénárd Orsi dúla: A szülés intézményesülésével elveszett annak meghittsége

Lénárd Orsi dúla: A szülés intézményesülésével elveszett annak meghittsége

Mi is a különbség a szülésznő, a bába és a dúla között? Mi vesz rá valakit, hogy a szülések melletti segítést tekintse élethivatásának? Milyen ma Magyarországon a szülés, születés kultúrája? – ezekről beszélgettünk Lénárd Orsi dúlával.

Írta: Paulik András, Ajánlom

Mi is a különbség a szülésznő, a bába és a dúla között? Mi vesz rá valakit, hogy a szülések melletti segítést tekintse élethivatásának? Milyen ma Magyarországon a szülés, születés kultúrája? – ezekről beszélgettünk Lénárd Orsi dúlával.


– Dúlaként dolgozik. Ez azonban nyilván nem csak egy munka, hanem élethivatás is. Hogyan jutott odáig, hogy Önnek ezt kell csinálnia?

– Eredetileg némettanárnak, majd közgazdásznak tanultam, de végül mentálhigiénés segítő szakember és dúla lettem. 1998-ban megszületett első kisfiam, Péter. Nagyon vártam őt, készültem az érkezésére, és születése nagy élményt jelentetett számomra. Rá három évre megérkezett András, szinte teljesen háborítatlan körülmények között. Az anyaság iránti vágy nem hagyott alább bennem, így jó pár év elmúltával újra kisbabát hordtam a szívem alatt: Istvánt, aki 2006-ban született. Élvezem a gyermekeimmel együtt járó mozgalmas életformát, szeretek emberek között lenni, velük beszélgetni és meghallgatni őket.

Mindig is érdeklődéssel fordultam a várandósság, a szülés-születés témája felé. A női test változásai, a benne fejlődő élet, a világrajövetel csodája lenyűgözött. Dúla lettem, mert nagyon jó volt várandósnak lenni, mert lenyűgözött a szüléseim során megtapasztalt ősi női erő, és az élet születésének csodája. Ezt átélni, jelen lenni, segíteni – nem ismerek ennél szebb hivatást.

A dúlaképzést Békés Emőke és Haas György vezetésével végeztem el.  Ezt követően az Észak-Amerikai Dúlaszövetség (DONA) szüléskísérő dúlatréningjén is részt vettem. Dúlai munkám támogatására elvégeztem a Károli Gáspár Egyetem Pszichológia Intézetének mentálhigiéné szakát. Saját blogomban, a Dúla blogon a várandósság és szülés-születés témáját járom körül, illetve sok, édesanyák által beküldött szüléstörténet is olvasható itt. A Facebook-on is jelen vagyok a Szép szülésélmény dúlával oldalammal.

– Tisztázzuk: mi is a különbség a szülésznő, a bába és a dúla között?

– Amikor egy édesanya a szülésre készül, igyekszik a legjobb csapatot maga köré gyűjteni. Csupa olyan személyt, akiben megbízhat, és akiről úgy gondolja, hogy jól fogják őt segíteni és támogatni a szülőszobán. A választott orvos mellett ma már a legtöbb helyen szülésznőt is lehet választani. Egyre több család igényli a dúlák által nyújtott szolgáltatást: a szülésfelkészítést, a szüléskísérést vagy a gyermekágyas gondozást, és a munkánk megismerésével egyre nyitottabbá válnak a kórházak is.

A szülésznő egészségügyi végzettségének megfelelően szakmai szempontból követi a vajúdás és szülés folyamatát. A kórházban egyidejűleg több vajúdó is tartozhat hozzá, ha például beosztása szerinti műszakjában dolgozik, vagy ha több kismamája szülése egybe esik. Ő az, aki szülés közeben vizsgálatokat végez, vérnyomást, magzati szívhangot mér, gátvédelmet alkalmaz, és ha szükséges, infúziót köt be. A feladatai közé tartozik az is, hogy az orvossal kapcsolatot tartson, és neki a szülés haladásáról referáljon.

Dúlaként ezzel szemben nem a kórházi személyzethez, hanem az anyához, a családhoz tartozom. A várandósság idején, a felkészülés hónapjai alatt rendszeresen találkozunk és beszélgetünk, készülünk a szülésre, így kapcsolatunk elmélyül, és személyessé válik. A létrejött bizalmi kapcsolat nagy biztonságérzetet és nyugalmat az nyújt édesanyának.  A vajúdás és szülés ideje alatt nincsenek adminisztratív feladataim, így megszakítás nélkül az anya és az apa mellett lehetek. Csak és kizárólag rájuk figyelek, az édesanya fizikai-lelki igényeit szolgálom ki. Segítek megtalálni azokat a módszereket, amelyekkel a leghatékonyabban tud megbirkózni a fájdalommal és a fáradtsággal.  Mivel jól ismerem őt, a érzelmi támogatást tudok nyújtani számára és párja számára is. Az anya fizikai kényelméről aromaterápiás olajokkal, borogatással, masszázzsal gondoskodom, és légzéstechnikát illetve vajúdási testhelyzeteket ajánlok.

A szülőszobán a szülésznő és a dúla is azért van ott, hogy a szülő nőnek és az apának segítsen, az anya kényelmét és biztonságát szolgája. Szüléskíséréseim során általában jól együtt tudunk működni a szülésznővel, egymást segítve a családért vagyunk jelen.

– Milyen ma Magyarországon a szülés/születés kultúrája? Hogyan látja: milyen irányba haladunk?

– Úgy látom, hogy egyre több édesanya és édesapa készül tudatosan a várandósságra, szülésre és a családdá válásra. Ezzel együtt a kínálat is nő: többféle szülésfelkészítő kurzus, szülésre-szülőségre hangoló kör és egyéni konzultáció is elérhető. Az interneten is számtalan információ található, ami segíthet a szülőknek a tájékozódásban – bár itt azért óvatosnak kell lenni. Sok az egymásnak ellentmondó információ, többen képzettség és tapasztalat nélkül is írnak, adnak tanácsot, másrészt a rémhírek, a negatív történetek nagyon hatnak a kismamákra.

Az intézmények oldaláról nézve is sok változás történt az elmúlt időszakban. A régen hagyományos otthonszülést az 1960-as években felváltotta a kórházi szülés intézménye. Az orvosi szempontból felügyelt szülések egészségügyi mutatói javultak, ugyanakkor az „intézményesüléssel” elveszett a szülések meghittsége, intimitása. A ’90-es évektől fogva pozitív változást jelentett, hogy az apákat beengedték a szülőszobára, majd megjelentek a dúlák is a vajúdó anyák mellett. Az alternatív szülészeti irányzatok eltekintettek szülés előtti a borotválástól és beöntéstől, majd egyes kórházakban  különálló szülőszobákat, később vajúdókádakat alakítottak ki.

A jelen helyzetben világszerte egyre jobban érzékelhető tendencia az orvosok műhibaperektől való fenyegetettsége, és ezzel együtt az egyre szigorúbb protokollok bevezetése. A protokollok az ellátás biztonságát hivatottak szolgálni, ugyanakkor nem veszik figyelembe azt, hogy az édesanyák és a várandósságaik különbözőek. Van olyan kórház például, ahol a betöltött terminus másnapján befektetik az anyákat és beindítják a szülést. Azt gondolom, hogy a rugalmasság, a személyre szabott gondoskodás a várandósgondozás és a szülés idején is nagyon fontos lenne.

– Mit tapasztal, mennyire van jelentősége a meghitt szülésélménynek a későbbi gyermekvállalás terén?

– Erre Ina May Gaskin, híres amerikai bába szavaival válaszolnék: “Óriási lélektani előnyt jelent olyan nőnek lenni, akinek pozitív élménye van a szüléssel kapcsolatban.” Szép szülésélménnyel a háta mögött a legtöbb édesanya szívesen vállal második vagy többedik gyermeket. Egy nehéz, vagy akár traumatikus szülést követően az édesanya, de az édesapa is súlyos teherként cipeli magával a szülőszobai élményeket. Szerencsés esetben a család, a barátok biztosítanak elegendő alkalmat és teret a kibeszéléshez, az élmények megosztásához, de ha ez nem elegendő, érdemes szülésélmény feldolgozásban jártas szakemberhez (dúlához, pszichológushoz vagy mentálhigiénés szakemberhez) fordulni.

– Otthon szülés vagy kórházi szülés?

– A jelenlegi jogi szabályozás szerint az intézményen kívüli és a kórházi szülés lehetősége is járható a családok számára. Az intézményen kívüli szülés az otthonszülést és a születésházakat takarja, de ez utóbbiból sajnálatos módon még egy sem működik hazánkban. A „hol szüljek?” kérdés eldöntésében nagyon fontos a tudatosság, a szülésre való alapos felkészülés, illetve azzal is tisztában lenni, hogy a szülők hol érzik leginkább biztonságban magukat. Van, akinek a biztonságot a kórház és az orvosi háttér jelenti, míg másoknak az otthoni vajúdás meghittsége, a holisztikus bábai gondoskodás ad biztos hátteret a vajúdás és szülés óráiban. A kormányrendelet részletesen szabályozza az intézeten kívüli szülés feltételeit és kizáró tényezőit, azaz hogy kinek van lehetősége otthon szülni, és kinek nem.

– Mit gondol a gyermekmentő bölcsőkről, inkubátorokról, az anonim szülés intézményéről? – ezek körül mostanában egyre gyakoribb a (jogi) vita…

– Mindenképp jobb megoldásnak találom, mint a magzati élet kioltását, az abortuszt. A legjobb persze az lenne, ha a nehéz helyzetbe jutott anyák vagy családok maguk tudnák felnevelni gyermeküket. Azt hiszem, ebben még nagyobb társadalmi szolidaritásra és támogatásra lenne szükség.

– Sok család életébe beleláthatott. Egy gyerek, vagy sok gyerek? Ön mire esküszik? Milyen egy sokgyerekes és egy egygyerekes család között a különbség lelki, pszichés tekintetben? Melyik lehet a teljesebb családforma?

– Nekünk 3 fiunk született, és a környezetemben sok 4-5 gyermekes család is van. Az egyik nagyon kedves barátnőmnek pedig épp most született meg a 13. babája. Jó nagycsaládban élni: a gyermekeknek – és persze a szülőknek is – fontos tapasztalat az együvé tartozásról, az egymásra figyelésről, az elkötelezettségről. Ugyanakkor egy-gyermekes család is lehet kerek, egész család, ahol a szülő és gyermek ugyanezt megtapasztalhatja, ha kicsit más formában is. Azt gondolom, általános recept itt sem létezik, sokfélék vagyunk, de saját tapasztalatból azt bizton állíthatom, hogy nagycsaládban élni jó!

Hozzászólások

hozzászólás

Ez is érdekelhet!
A természet legjobb apukái

A Popular Science jóvoltából a természetben előforduló különböző apatípusokat- és szerepeket vesszük sorra és mindenkit saját érdemei szerint jutalmazunk!

Mérges gombát evett egy zalai család

Egy becsehelyi család négy tagja került kórházba gombamérgezés miatt. A nagypapa nem engedte, hogy kimossák a gyomrát.

Close