Embriószövetek élelmiszerekben?

Az emberi embriószövetek kozmetikai és élelmiszeripari felhasználására utaló jelenségek vizsgálatába kezdett Szabó Marcel zöldombudsman.

Az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekei védelmét ellátó helyettese hétfőn, a hivatalában tartott sajtótájékoztatón elmondta: a vizsgálatok elsősorban a jelenlegi magyar szabályozásra irányulnak. Később azonban a tudomány képviselőivel és egyes hatóságokkal együttműködve megkísérli azt is feltárni, hogy vannak-e Magyarországon olyan élelmiszerek vagy kozmetikumok, amelyek előállításához emberi embriószöveteket is felhasználtak – tette hozzá.

A vizsgálat jogi szempontból azon alapul, hogy az alapvető uniós és hazai szabályok egyaránt tilalmazzák az embrionális szövetek kereskedelmi célú felhasználását, miközben a tudomány már sok éve kidolgozott ilyen technológiákat, a globális gazdaság körülményei között Magyarországon is könnyen és olcsón hozzáférhetővé váltak az ilyen módon készült termékek.

A vizsgálat egyik célkitűzése, hogy feltárja a magyar és a közösségi részletszabályokban azokat a kiskapukat, joghézagokat, amelyek leronthatják a magasabb rendű deklarációk érvényesülését – mondta.

Az Európa Tanács (ET) már 1986-ban elfogadott egy ajánlást, mely szerint élő embriók, magzatok vagy szöveteik felhasználása csak akkor jogszerű, ha saját életük, egészségük megóvása érdekében történik, tilos életben tartásuk abból a célból, hogy hasznosítható anyagokat nyerjenek ki belőlük. A halott embriók, illetve szöveteik pedig csak szűken vett orvostudományi, terápiás célokra használhatók néhány szigorúan meghatározott esetben. Az üzleti, kereskedelmi célú hasznosítás azonban az emberi méltóság védelmére tekintettel egyértelműen tilos – hívta fel a figyelmet.

Az ET a kontinens közös emberi jogi alapjainak legfőbb őre, az alapjául szolgáló emberi jogi egyezmény működteti a strasbourgi bíróságot, ennek a nemzetközi jogi intézményrendszernek köszönhető például, hogy a részes államokban évtizedek óta nincs halálbüntetés – jegyezte meg a jogvédő.

Hozzátette: az embriók felhasználásával kapcsolatos 1986-os ET-ajánlás óta több uniós döntés is született a tárgykörben, van köztük minden tagállamra kötelező irányelv, csakúgy mint luxemburgi bírósági döntés. Ugyanakkor a tudomány mai állása szerint már nincs akadálya az ember-állat hibrid kísérleteknek, az emberi embrió állati méhbe, az emberi agysejtek állatba ültetésének csakúgy, mint az emberi embrió tulajdonságaiba való beavatkozásnak vagy az embriószövetek különféle sejtjeiből készült tenyészeteknek.

Az utóbbira a legtöbb példát az Egyesült Államokból ismerjük, de a világ számos más részén létrejött már az ehhez szükséges fejlett technológia. Számos olyan cég működik Európán kívül, amely embrionális szövetek kereskedelmi hasznosítására szakosodott, tevékenységének része például, hogy embrió veséjéből előállított tenyészettel egyes termékek ízhatásának fejlesztését, tesztelését végzi. Multinacionális nagyvállalatok, világmárkák léptek velük szerződéses kapcsolatba, így alappal feltételezhető, hogy üdítők, leves- és tejporok, édességek gyártási folyamatában használják az embriószöveteket – emelte ki Szabó Marcel.

Egyes kozmetikai cégeknél pedig nem csupán a gyártási folyamat egyik stádiumában jelenik meg az embrióból kitenyésztett szövet, hanem közvetlenül része a készterméknek, ilyenek például egyes ránctalanító krémek. Ez az unióban 2013-tól kifejezetten tilos, ám az uniós fogyasztóvédelmi szabályok hiába írják elő a termékek összetevőinek világos feltüntetését, ha azokat egyes Európán kívüli országokban titkosíthatja a gyártó, ha nem károsak a fogyasztóra – mondta a biztoshelyettes.

“Az embriószövet ilyen jellegű felhasználása nyilvánvalóan nem rongálja a fogyasztó testi egészséget, de azt hiszem, sokak szerint a lelket annál inkább. Az pedig egyértelműen elfogadhatatlan, ha a fogyasztó esetenként nem is tudhatja, hogy amit megvásárol és elfogyaszt, az miből és hogyan készült. Ez már a lelkiismereti szabadságot sértheti, ami európai dokumentumokban és a magyar alaptörvényben is rögzített alapvető emberi jog” – fejtette ki.

Magyarországon feltehetően még nem árasztották el a boltok polcait az ilyen jellegű termékek, bár az internetes kereskedelemben már ma is sokféle ellenőrizetlen termék beszerezhető. Az azonban bizonyos, hogy eljött az ideje a probléma feltérképezésének, a figyelemfelhívásnak és a kihívásra adott egységes alapjogi szemléletű, morális megalapozottságú válasz megfogalmazásának – fűzte hozzá.

A zöldombudsman emlékeztetett arra, mekkora felháborodást keltett Európa-szerte, mikor felmerült annak a gyanúja, hogy lóhús van olyan ételekben, amelyeken ezt nem tüntetik fel. Vajon akkor az emberi méltóság és az emberi jogok európai közmegegyezésen alapuló hagyományaival, kultúrájával miként egyeztethető össze az emberi embriók gazdasági célú felhasználása, ami csökkenti az emberi élet értékét, leértékeli az emberi jogokat? – tette fel a kérdést.