“Elfáradnék, ha mozognék!”

Szívroham Grill. Ez a neve annak az amerikai gyorsétteremnek, amely szándékosan provokáló szándékkal és üzletpolitikával működik, hogy felhívja a figyelmet az amerikai halálozási okok listáján első helyen szereplő elhízásra, s mégis – teljesen érthetetlen módon – hatalmas sikernek örvend szó szerint zsírban tocsogó, kimondhatatlanul magas kalóriatartalmú menüjével. A világon másfélmilliárd elhízott felnőtt és negyvenötmillió öt évesnél fiatalabb elhízott gyermek él. Pontosan annyi, mint ahány vendége van naponta és világszerte az egyik legnagyobb gyorsétterem-láncnak. Eközben – felmérések szerint – a szülőknek csak nagyon kis hányada van tisztában azzal, hogy gyermeke túlsúlyos, és hogy egyáltalán, a túlsúly egészségügyi probléma.

Nyolcezer kalória tolókocsiban

A Szívroham Grillbe betérők úgy érezhetik magukat, mintha egy orvosi rendelőbe lépnének. A nővérkének öltözött pincérnők receptre írják a “betegek” rendeléseit, majd egy csuklópántot erősítenek rájuk, amin a megrendelt ételek nevei szerepelnek. A menük között a negyedkilóstól a majdnem egy kilogrammos – akár nyolcezer kalóriát tartalmazó – húsadagokig bármit választhatnak a “páciensek”. Azok a vendégek, akiknek a testsúlya több mint 160 kilogramm, ingyen ehetnek az étteremben. Aki megeszi a legnagyobb, Bypass névre hallgató hamburgert, azt extra szolgáltatásként tolókocsiban viszik ki az autójához. Az étterem szóvivője tavaly hunyt el. Halálakor 261 kilogrammot nyomott. Huszonkilenc éves volt.

Az elhízás, a túlsúlyosság problémája mára kezelhetetlenné vált. Gondoljunk csak bele: az elmúlt harminc évben megháromszorozódott a sok fölösleges kilóval küszködők száma a világon, a kövérség pedig döbbenetes mértékben érinti a gyerekeket.

Az Egyesült Államok köztudottan a lista élén áll: mindössze néhány év alatt megháromszorozódott a túlsúlyos gyerekek száma, aminek eredményeképpen jelenleg minden harmadik gyermek él együtt felesleges kilókkal. Az egyik legveszélyeztetettebb állam Georgia, ahol a gyerekek 40 százaléka küzd ezzel a problémával, miközben négy szülő közül három nem veszi észre, hogy csemetéjének súlyával bármi probléma lenne.

Skóciában – ahol minden ötödik gyerek elhízik hatéves korára – egy nemrég készített felmérésből az derült ki, hogy noha a túlsúlyos anyukák tudatában voltak annak, hogy kövérek és egészségesebben kellene táplálkozniuk és élniük, ez a tudatosság már nem terjedt ki gyermekeikre.

Rövidebb élettartam

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) kutatása szerint a gyermekkori elhízás megelőzi a drog és a dohányzás problémáját, hiszen a túlsúly rendkívüli módon emeli számos betegség kockázatának arányát, olyannyira, hogy olyan, korábban csak felnőttkorra jellemző egészségügyi problémák, mint   a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a magas koleszterinszint immár gyerekkorban is megjelentek, az elhízott gyerekek pedig felnőve rövidebb élettartamra számíthatnak, mint szüleik, jobban ki vannak téve a szív- és érrendszeri betegségeknek (szívroham, stroke), a mozgásszervi (elsősorban izmokat, izületeket érintő) elváltozásoknak és bizonyos ráktípusok megjelenésének. És akkor még nem beszéltünk az elhízás lelki hatásairól: a túlsúlyos gyerekek óriási arányának alacsony az önértékelése, és hajlamosabb depresszióra.

A szülők szerepe

A gyermekkori túlsúly kialakulását illetően hatalmas a szülők felelőssége. Nyilván az elhízásra való hajlam örökölhető is, azonban nagyon sokat számít, hogy a szülő milyen példával jár gyermeke előtt mind az egészséges táplálkozást, mind a fizikai aktivitást illetően. Nemrég egy rádióműsorban a riporter feltette a kérdést a buzgón számítógépező tinédzsernek, vajon miért nem megy ki inkább focizni az udvarra? A válasz a következő volt: “Úgy elfáradnék, ha kimennék focizni!” Sajnos úgy tűnik, a sport, a testmozgás, mint opció a legtöbb gyermek, pontosabban a legtöbb család esetében szóba sem jön. Természetesen sok esetben a szülő mindent megtesz, hogy gyereke egészséges ételeket egyen és sportoljon, de a kortársak nyomása is elképesztően nagy: nyilván sokkal “menőbb” a számítógép előtt tölteni az életet, mint elmenni kirándulni, és cikinek számít, amiről az “ősök” papolnak. De most nem róluk beszélünk, bár az elhízás őket is éppúgy érinti, mint azokat a gyerekeket, ahol a szülők nem foglalkoznak saját és gyerekeik egészségével. A szakemberek – orvosok, dietetikusok – úgy látják, a gyerekkori elhízást már az anyaméhben meg lehetne előzni, ha az édesanya a várandósság alatt odafigyelne a táplálkozására, később pedig a megfelelő mennyiségű és minőségű ételek, valamint a rendszeres testmozgás és a nagyon következetes nevelés segíthet a túlsúly kialakulásának kizárásában, illetve a már megjelent probléma kezelésében: a napi ötszöri étkezés, a reggelizés fontossága, a nassolás kizárása, a televíziózás, számítógépezés arányának csökkentése, a tévé száműzése a gyerekszobából mind kulcsfontosságú a normális testsúly megőrzésének, visszaállításának érdekében.

Tévé a gyerekszobában

Hazánkban néhány éve az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet készített egy felmérést, amelyből kiderült, hogy a magyar lakosság majdnem 62 százaléka túlsúlyos, vagy elhízott, a 7 és 15 évesek közötti korosztály 80 százaléka többet ül a képernyő előtt napi két óránál (és ez az arány 15 éves korra hétvégenként napi öt órára emelkedik!), a megkérdezett hétévesek 70 százalékának pedig a saját szobájában is van külön tévékészüléke, ami nagyon komolyan hozzájárul a mozgásmentes életforma kialakulásához. A Budai Gyermekkórház nemrég külön obezitás-szakrendelést indított, mert nem tudta már a gyermek endokrinológia-szakrendelésen belül megoldani a túlsúlyos gyerekek fogadását.

A szakemberek egyetértenek abban, hogy a gyerekeket kicsi koruktól rá kell nevelni a tudatos táplálkozás és a rendszeres testmozgás fontosságára, sokszor azonban ez komoly nehézségekbe ütközik, mivel a szülők, akiknek a gyermekét a háziorvos elküldi a szakrendelésre, nem is értik, mit is keresnek ott, és amikor a szakember felteszi a kérdést, hogy van-e túlsúlyos a családban, az erősen elhízott szülő az erősen elhízott gyermeke mellett állva azt válaszolja, hogy nincs.