Nyers vagy sült, mindegy: szüretkor csak szőlőre vágyunk

Magában a legjobb, de húsokkal együtt sütve, salátákba keverve vagy kenyérbe töltve is muszáj kipróbálni a szőlőt, mert végre szezonja van.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
étel
2016. október 01. Csontos Dóra

Magában a legjobb, de húsokkal együtt sütve, salátákba keverve vagy kenyérbe töltve is muszáj kipróbálni a szőlőt, mert végre szezonja van.


A kiscsoportos óvodás fiam a minap szőlőt kért vacsorára. Sajtot rendelt mellé és joghurtot. Bár első felindulásból dühöngenem kellett volna, hiszen kétféle tápláló, teljes értékű főtt étel közül is választhatott volna aznap, anyai szívemet elöntötte a büszkeség.  Született, ösztönös ínyenc lett a gyerekem, méghozzá magától. És mennyire igaza van: a szőlő az a gyümölcs, ami annyira tápláló és laktató, hogy önmagában kitölt egy vacsorát. Ilyenkor, ősszel én sem ennék mást, csak szőlőt szőlővel, mert finom a saszla, az otello, a kis szemű és a nagyszemű, a piros és a zöld, jöhet belőle mindenféle, mint Gombóc Artúrnak a csokoládé. 

Szőlős lepénykenyér

Forrás: Origo/Ács Bori

Mint mindennek, a szőlőnek is most, a szezonjában van csak íze igazán, most kell belőle annyit enni, amennyi csak belénk fér. Leginkább hidegen, nyersen szoktuk más ételekkel, ízekkel párosítani, és valóban úgy a legjobb, de azért érdemes szokatlanabb lehetőségeket is kipróbálni. Például sütni-főzni nem igazán szokás vele, pedig van néhány olyan fogás, amit kár lenne kihagyni.

Szőlővel sült csirke

A szőlőben annyi íz van, hogy azokat néhány perc alatt képes átadni a húsnak, ha egymás mellett sülnek. Itt nem kap időt arra, hogy péppé váljon, megsül, de egyben marad, a hús pedig nem szárad ki. Sertéshúsokkal is nagyon jól működik, sőt az olasz konyhában, ahol sokkal többet sütnek-főznek szőlővel, mint mi, fehér kolbász mellé is tesznek sütés közben, sőt nyulat és fürjhúst is készítenek vele.

Alapanyagok:

  • egy nagyobb bőrös, csontos csirkemell
  • egy nagy fürt szőlő
  • fahéj, só, bors
  • olaj

A csirkén fahéj van, és szőlővel sül

Forrás: Origo/Ács Bori

A sütőt előmelegítem 220 fokosra. Egy serpenyőt felhevítek, és kevés olajat öntök bele. A csirkemellet megszórom fahéjjal, és bőrével lefelé a serpenyőbe teszem. Közepesen erős lángon pirítom 5 percig, majd megfordítom, mellé teszem a szőlőt, és a serpenyőt a sütőbe teszem. (Vagy ha a serpenyő nem tűzálló, a csirkemellet átemelem egy sütőkompatibilis edénybe, mellé fektetem a szőlőt, és így teszem a sütőbe.) Addig sütöm, míg éppen át nem sül, de nem szárad ki, ez a hús méretétől függően lehet 15-25 perc is. Amikor kész, kiveszem, sózom, és a szőlőszemeket a húsra szedve, az alatta képződött szafttal locsolva tálalom.

Waldorf-saláta szőlővel

A Waldorf-salátának rengeteg receptje létezik: az eredeti például csak zellerből, almából és majonézből állt. Azóta került mellé dió is és sok minden más, gyakran tesznek bele például mazsolát. Ezt helyettesítettem most szőlővel, mert az igazán jó saláta attól lesz különleges, hogy a lehető legtöbb fajtájú állag keveredik benne egymással.  A három különbözőképpen ropogós alapanyag között jó helye van a puha gyümölcsnek. Ha nincs kéznél zellerszár, gumóból is el lehet készíteni, de az enyhébb ízű, harsogóbb szárból lesz az igazi.

Alapanyagok:

  • 2 nagyobb alma
  • egy csomag zellerszár fele
  • egy nagy marék dió
  • egy kisebb fürt szőlő
  • 3 evőkanál majonéz (házival lesz a legjobb – itt találnak útmutatót az elkészítéséhez)
  • 2 evőkanál tejföl
  • egy pici citromlé
  • egy kiskanál mustár

Ropogós saláta szőlővel

Forrás: Origo/Ács Bori

Az almát megpucolom, felkockázom. A zellerszárakat szétválasztom, és az almához hasonló méretű kockákra vágom. A szőlőt leszemezem, ha nagyobb szemű, félbe vágom, esetleg kimagozom, ha kisebb szemű, úgy hagyom, egészben. A diót durvára vágom. Az alapanyagokat elkeverem. Külön tálban kikeverem a majonézt, a tejfölt, a mustárt és a citromot, majd a salátára locsolom, és addig keverem, míg mindent be nem von.

A cikk még nem ért véget. Olvass tovább!