VIDEÓ: Egy meg nem született kislány levele

Minden amerikainak, de különösen az anyáknak írom a levelem. Ez az én történetem.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
életmód
2015. szeptember 02. Gyarmati Orsolya

Minden amerikainak, de különösen az anyáknak írom a levelem. Ez az én történetem.


Épp befejeztem az evést és aludni készültem, amikor egy hangot hallottam, ami anyukámhoz beszélt. A hangtól elsírtam magam, és éreztem, hogy anyukám is ijedt. Aztán egy hideg, kemény eszközt éreztem. És emlékszem, ahogy azt kiabálom: „Anya, anya, mit csinálsz velem?” Minden erőmmel megragadtam a leggyönyörűbbet a világon, amit ismertem: az anyukámat.

Anya, én csak meg akartam születni. Hogy megölelhesselek és megpuszilhassalak és elmondhassam, hogy te vagy a világ legjobb anyukája. Hogy a rossz napjaidon fényt hozzak az életedbe és örömmel töltselek el. Meg akartam ünnepelni az első szülinapomat, iskolába menni, játszani a parkban és ajándékokat bontogatni, mint más gyerekek. De minden álmom szertefoszlott.

Soha nem kaptam esélyt, hogy játsszak, nevessek vagy akár imádkozzak. Mert sosem kaptam esélyt az életre. Valami hideg megragadott. Kiabáltam: „Anya, anya, vidd el innen ezt a fájdalmat. Ígérem, hogy jó leszek. Kérlek, ne hagyj meghalni. Harcoltam, de többé már nem úgy néztem ki, mint egy kisbaba. És néhány percen belül meghaltam.

Anya, csak azt akartam mondani, hogy szeretlek és megbocsájtok neked. Szeretnék tőled kérni egy szívességet: mondd el minden anyának, hogy ne az abortuszt válassza! Szeretlek, anya!