Hajsza a győzelemért – versenyekről szülőknek

Jó lenne, ha a gyerek eljárna versenyre, de nem akar. Fél. Te pedig ott állsz, mint szülő, kétségek között. Benevezd –e vagy ne? Beírasd valamilyen szakkörre vagy sem?

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
fejlődés
2016. november 21. Budapest.imami

Tedd fel magadnak a következő kérdéseket:

Vajon a gyereked vagy a Te lelkednek tesz jót a verseny?

Neki vagy igazából neked fontos az, hogy induljon a versenyen?

El tudod fogadni őt teljesen?

Megengeded neki, hogy olyan legyen, amilyen?

Tudod szeretni akkor is, ha nemet mond a versenyre?

Ha el tudod fogadni őt, el tudod fogadni a döntését is?

Tisztában vagy azzal, hogy attól, hogy a Te gyereked a céljai nem kell és nem is lehetnek ugyanazok, mint a Te céljaid?

Mi történik, ha kiderül, valamiben nem egyezik a véleményetek?

Lehet-e szabad akarata a gyermekünknek?

Sajnos gyakran esünk abba a hibába, hogy gyerekünk neveléséhez, tanításához hozzátartozónak érezzük, hogy azt is csinálja mindig, amit mi mondunk neki. De vajon ez tényleg így van-e jól? Tényleg mindig azt kell tennie egy gyereknek, amire mi, szülők kérjük őt? Lehet-e szabad akarata a gyermekünknek?

Mint tanító azt mondom, hogy egy szintig igen, kell.  Mindannyian voltunk gyerekek és emlékszünk rá, hogy voltak az „ezt-akkor-is-meg-kell-csinálni” feladatok. De voltak olyanok is, amiket nem!  Békén hagytak bennünket. Hagyták, hogy olyanok legyünk, amilyenek vagyunk. Hagyták, hogy játsszunk a lakótelepen a többiekkel, fura tákolmányokat építsünk, vagy csak olvassunk a sarokban.

A cikk még nem ért véget, a folytatás az Imami oldalán!