Létezik depresszió gyermekkorban?

A válasz: igen. A gyerekek 10-15 százalékánál fordul elő depresszió, míg 7-9 százalékuk szorongásos tünetekkel küzd. A legijesztőbb talán az, hogy egy csecsemőn is felismerhetőek a tünetek.

A depresszió a hangulatzavarok egyik legismertebb formája. Élete során az emberek 15%-át érinti és senki számára nincs menekvés. Egy felmérés szerint 10 éves kor alatt a fiúkra jellemző, 16 év fölött pedig a lányok többsége depressziós. A National Institute of Mental Health szerint azok, akik már gyermekkorban depresszióban szenvednek, 20-40%-ánál bipoláris zavar jelentkezik a depresszió megjelenését követő öt éven belül.

A depresszió jelentkezhet családi örökségként, de egyéb, a családban előforduló problémák is kiválthatják azokban a gyerekekben, akik érzékenyebbek a körülöttük történő eseményekre. Közhely, de igaz, hogy boldog mama, boldog baba. Ha a család békében és harmóniában él, a gyerkőc is boldog és kiegyensúlyozott lelkiállapotban fog növekedni. Nyitott lesz a világra és könnyen megküzd majd az útját keresztező akadályokkal. 

A gyerkőcök sem kerülhetik el

Azt gondolnánk, a depresszió a felnőttek betegsége, hisz egy gyereknek mi gondja-baja lehet, ami ilyen erős hangulatingadozást válhat ki. Nem szabad azonban félvállról vennünk a jeleket, mert később komolyabb mentális betegségek is kialakulhatnak a gyermekkori tünetekből.

Már csecsemőknél jelentkezhetnek depressziós tünetek, melynek kiváltó oka, sokszor már az anyaméhben elkezdődik. Ha egy kismama sokszor idegeskedik, szorong, azt a baba is megérzi és hajlamos lesz a későbbiekben ő is szorongással reagálni minden új ingerre, ami őt éri. Továbbá fontos tudni az sem jó megoldás, ha csak azért vállalunk gyereket, hogy az megmentse a házasságunkat. A folyamatos veszekedés (melyről azt gondoljuk, hogy a gyermek nem hallja) óriási lelki teherrel bír egy gyermek életére. Csecsemők és kisgyermekek esetében a depressziós tünet: ingerlékenység, alvás- és táplálkozási zavarok formájában jelentkezhetnek. Probléma továbbá az érdektelenség, érzéketlenség. Jellemző a kicsikre, hogy elmaradnak a fejlődésben, de ezt semmilyen egészségügyi probléma nem igazolja.

Szeretet, megértés, dicséret

Nem tudjuk elégszer hangsúlyozni, hogy egy kisgyermeknek mennyi szeretetre és dicsérő szóra van szüksége. A két-három éves gyermekben már a szorongásos és depresszív tünetek keveredhetnek, ha nem kapják meg a kellő törődést és megértést. Jellegzetes tünet az unatkozás, a játékra való képtelenség érzése. Több szakember szerint az agresszivitás, koncentrációs nehézségek és az iskolai teljesítményromlás is megjelenhet egy korábban jól viselkedő gyermeknél.

Bojti Andrea szerint a bizalmi kapcsolatot minél hamarabb ki kell alakítani azért, hogy a gyermekünk elfogadja tőlünk a tanácsokat és megbízzon bennünk. A gyermekünk viselkedése megmutatja, hogy mi milyen vagyunk. Ha egy gyermek visszahúzódó és félénk, valószínűleg ezt látta valamelyik szülőjétől. “Az önbizalomhiány már gyerekkorban kialakulhat, ezen úgy tudunk javítani, ha pozitív megerősítéssel élünk minden nap. Igyekezzünk az erősségeit kiemelni, keressünk olyan foglalkozásokat, amiben jó és szereti. Sok gyermek esetében azt is meg kell tanítatni, hogyan kell a többi gyerekkel kijönni. Egy súlyos önbizalomhiánnyal küzdő gyermek esetében jó megoldás lehet a pszichodráma foglalkozás, ahol megmutathatja magát és az érzéseit.”

Kamasz és depressziós?

A serdülők depressziós tünetei már hasonlítanak a felnőttekéhez: halálvágy, szuicid gondolatok, önvádlások, és a reménytelenség érzése is jelentkezhet. Bojti Andrea szerint sok szülő depressziósnak hiszi kamaszgyermekét, pedig csak a divatot követve lesz befordulós. Ilyen például az emo kultúra, amit idővel elnőnek, és szomorúság nélküli, boldog életet élnek tovább a fiatalok. Szülőként érdemes azonban a nethasználatot követni, mert sok oldal használja ki a gyerekek naivitását, esetleges hangulatingadozásait és több honlap van, ami öngyilkosságra bíztatja a serdülőket.

Vannak intőjelek:

• az önbántalmazás, melynek a figyelemfelhívás a célja
• állandósult halálvágy
• Étkezés- és alvászavar
• tartós drog- és alkoholfogyasztás
• hirtelen hangulatingadozás, magatartásbéli változás

A változáshoz nekünk is változnunk kell. Bojti Andrea szerint fontos, hogy egy kamaszt ne kezeljünk már kisgyermeknek. “Tudatosítanunk kell a kamaszunkban, hogy hiába van egy rossz húzása, mi nem fordulunk el tőle és szeretjük. Lazítanunk kell, legyünk rugalmasabbak, de következetesek a nevelésében. Tisztázzuk a szabályokat és beszélgessünk velük sokat. Érdemes arról egyeztetnünk gyerekünkkel, hogy ő milyen határokat szab meg saját magának és, hogy nekünk ebből mi felel meg, meddig mehet el.”

Hogyan kezeljük?

Ha a szülők jelentkeznek azzal, hogy a gyermeküknek hangulatzavarai vannak, akkor ugye először mindig a szülővel beszélünk. Feltárjuk a jelenlegi élethelyzetüket, felmérjük, hogy milyen a gyermek alaptermészete. Ilyenkor derül ki, hogy mire is van szükség, csak a gyermek kezelésére, esetleg csoportterápiára vagy az egész családnak érdemes terápiára járnia – tanácsolja Bojti Andrea, gyermekpszichológus.

Mi is segíthetünk:

• Beszélgessünk sokat és legyünk megértők,
• Ne bagatellizáljuk el a problémáit.
• Még véletlenül se mondjunk olyanokat, hogy “Lesz ennél nagyobb bajod is!”, “Szedd össze magad!” Vegyük komolyan a panaszokat!
• Tartsuk tiszteletben az érzéseit. Fontos, hogy kiadja magából az érzéseit, hogy ne belső feszültségként gyűljenek össze a dolgok.
• Szituációnak megfelelően dicsérjük, segítsük elő a sikerélményhez jutást, és szorgalmazzuk a pozitív aktivitásokat (vezessük be a sportot az életébe, de csak azt, amihez kedve van)
• Támogatásuk  a döntéseiben, bíztassuk arra, hogy megküzdjön a problémáival, valamint erősítsük az egyéni felelősségérzet

Van kihez fordulni! Ha beszélgetni szeretnél, hívd a 116 111-es telefonszámon a Kék vonal lelkisegélyt, vagy a Magyar Gyermek és Ifjúsági Telefonos Lelkisegély Szolgálatot éjjel-nappal a  137 00-ás számon. Tedd mindezt ingyen és névtelenül.