Családi gondoskodás akár per árán is?

Egyre szaporodnak az olyan ügyek, amikor idős szülők bíróságon próbálják elérni, hogy velük nem törődő gyerekeiket kötelezzék rá, hogy gondoskodjanak róluk. Ezeket az ügyeket és a gyerektartási perek kimenetelét is befolyásolhatja az új családjogi törvény tervezete. Hiába hivatkozik majd valaki arra, hogy nincs pénze, akkor is gondoskodnia kell az utódjairól, még ha ennek az is az ára, hogy neki kevesebb jut. Az új családjogi törvény több évtizede létező kötelezettségeket elevenít fel, de kétharmados törvénybe betonozza ezeket.

Régóta létező, de a gyakorlatban csak ritkán alkalmazott szabályokat iktatna sarkalatos (kétharmados többséget igénylő) törvénybe a KDNP családjogi javaslata, amelyről első olvasatban már tárgyalt a kormány. A KDNP tervezete szerint a gyerekek kötelessége lenne, hogy gondozása és nevelése érdekében szülőjével együttműködjön, vagyis szót fogadjon, illetve előírná azt is, hogy a gyerekek kötelesek gondoskodni szüleikről.

A gyerekek szófogadását még a kommunista korszakban, 1952-ben írták bele a ma is hatályos családjogi törvénybe, ahogy jelenleg is be lehet perelni a felnőtt gyermeket, hogy tartsa el a szülőjét. A kormány azonban most a korábbinál magasabb szintre emelné ezeket az előírásokat a jogszabályok hierarchiájában, megnehezítve így például azt, hogy egy későbbi kormány idején a parlament törölje vagy megváltoztassa ezt az alapelvet.

Egy regionális gyámhivatal vezetője az [origo]-nak azt mondta: “helyénvalónak” tartja, hogy az új törvényben kötelezettségek is szerepelnének, a jelenlegi szabályozás ugyanis szerinte inkább csak jogokat fogalmaz meg, az együttműködés előírása pedig “elvi keretet adhat” a később kidolgozandó végrehajtási részletszabályokhoz. A névtelenséget kérő hivatalvezető arra utalt, hogy a mindennapokban nem használják a jelenleg hatályos, még 1952-ben elfogadott családjogi törvénynek együttműködést előíró rendelkezését. Egy másik gyámhivatal vezetője szerint nem is teremtene új helyzetet a KDNP tervezete, csak ha részletesen meghatároznák, ki számít engedetlennek, és milyen szankciókkal kell sújtani azokat, akik nem szófogadóak, ilyenek azonban nem szerepelnek a javaslatban.