Gazdasági érdek vs. a család fontossága

A Családjogi Charta kiadásának 30. évfordulója alkalmából a PPKE Jog- és Államtudományi Kara és az MKPK Családbizottsága tudományos konferenciát rendezett 30 éves a Család Pápai Tanácsa által kiadott Családjogi Charta címmel. A konferencia fővédnöke Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, akadémikus, a CCEE elnöke volt.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
Charta
2013. október 10. bencze.aron

A Családjogi Charta kiadásának 30. évfordulója alkalmából a PPKE Jog- és Államtudományi Kara és az MKPK Családbizottsága tudományos konferenciát rendezett 30 éves a Család Pápai Tanácsa által kiadott Családjogi Charta címmel. A konferencia fővédnöke Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, akadémikus, a CCEE elnöke volt.


A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen rendezett konferencián elhangzott előadások a Charta és a magyar, ill. európai jog viszonyával, a Charta jogelméleti vonatkozásaival és hatásával foglalkoztak. Nagy érdeklődésre tartott számot a Család Pápai Tanácsa titkárának, Jean Laffitte püspöknek A Családjogi Charta, mint a Katolikus Egyház javaslata című előadása. A Család Pápai Tanácsa ugyanis állandóan figyelemmel kíséri a családot érintő szociológiai és politikai folyamatokat, és dokumentumaiban reflektál is ezekre. Jean Laffitte püspök a család problémakörével foglalkozó nemzetközi konferenciák gyakori előadója, alapos ismerője annak, hogy milyen helyzetben vannak a családok a világ különböző részeinek különféle kultúráiban.

Kiskapuk a jogban

Az Európai Unió hamar felismerte, nincs értelme az uniós tagságnak, ha a csatlakozás nem jár semmiféle plusz jogosultsággal – mutatott rá egy lényeges szempontra előadásában Prof. Dr. Király Miklós, aki szerint amennyiben ez az elv nem alkalmazható majd a családra, akkor hamarosan kiüresedhet a tartalma. Az ELTE jogi karának tanára elismerte, az EU-nak nincs átfogó kompetenciája erre a kérdésre. Király Miklós előadásában három olyan konkrét jogi eseten keresztül mutatta be, hogy egy-egy gazdasági kérdés milyen hatással lehet a család intézményére.

Elsőként Hollandiában élő brit férfi esetét idézte, aki élettársával együtt szeretett volna átköltözni a szigetországból, azonban a nő számára nem tudtak tartózkodási engedélyt szerezni, mert csak a házastársakra vonatkozott ez a lehetőség. A luxemburgi illetőségű Európai Bíróság elvileg kiállta a Charta tesztjét, mert fenntartotta a különbséget házastárs és élettárs között, azonban a holland jogokra hivatkozva, ahol az élettársat is megilleti a jog, mégis megadta a lehetőséget a brit párnak. Király Miklós szerint ez nem más, mint az egyenjogúsítás folyamata más jogok felhasználásával.

Ezzel kapcsolatosan az egyetemi tanár arra is kitért, hogy Magyarországon a gyerekek jelentős hányada élettársi kapcsolatban születik, ami egy speciális feladatot jelent a jogalkotó számára. Király Miklós szerint éppen a szülők teszik nehézzé ezt a feladatot, hiszen ők nem akarják megadni a legbiztonságosabb köteléket saját gyermekeik számára.

A melegházasság engedélyezése a házasság intézményének leértékeléséhez vezet – szögezte le az ELTE oktatója, aki ezzel kapcsolatosan egy svédországi esetet említett, amikor egy tisztviselő meleg pár ugyanolyan juttatásokat követelt magának, mint amilyen a házastársakat is megilleti.

Az EU Bíróság az egyenlő értékű munkáért egyenlő bér jár elvét követve, és a nemek közötti diszkriminációt figyelembe véve megadta a pluszjuttatásokat a meleg párnak, ami Király Béla szerint azért fura, mert gazdasági kérdés miatt alapvető emberi jogokat vizsgálnak.

A harmadik ügy még pikánsabb, mint az előzőek. Egy brit hölgy a társadalombiztosításnál szerette volna bejelenteni igényét az özvegyi nyugdíj lehetőségére, azonban párja egy eredetileg nőként született, ám átoperált férfi volt, akivel a törvények szerint nem házasodhatott össze.  Elvileg senkinek sem lehet jogosult özvegyi nyugdíjra, aki nem házasodott, azonban a strasbourgi emberjogi bíróság szerint ez sérti az alapvető emberi jogokat, és diszkriminatív is.

Ezekkel a döntésekkel a hagyományos erkölcsi családi értékek kockáztatását is vállalta az Európai Bíróság – értékelte a helyzetet Király Miklós, aki szerint bizonyos gazdasági előnyök megszerzése érdekében a társadalom életébe radikális beavatkozás történt. Végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy ehhez hasonló támadásokra még hosszú időn át kell számítani.

A magzat a család aktív tagja

Dr. Frivaldszky János a PPKE jogi karának docense előadásában elsőként arra hívta fel a figyelmet, hogy a modern kor családellenes tevékenysége nemcsak a házasság szakralitása ellen indított támadásokban érhető tetten, de új frontot nyitottak az azonos neműek egybekelési szándékával is. Az egyetemi oktató szerint a művi megtermékenyítéssel a család újabb identitását veszítette el. Mint fogalmazott, egyre több lépés történik azért, hogy a család tartalom nélküli, érzelmi szféra maradjon.

A családvédelmi törvénnyel kapcsolatosan leszögezte: a család jogi alapja a házasság, ezért nem lehet a jogalkotó számára prototípus egy élettársi közösség, hiszen a házastársi szeretet egy jóval mélyebbi érzelmi szintet feltételez. Hozzátette azt is, hogy a házastársi tisztelet és szeretet nem lehet a családon belüli erőszak melegágya.

A házasság és a család több mint jogi definíció – folytatta Frivaldszky János, kiemelve: a házasság nem köthető időre, sem különböző feltételekhez kötve és teljes szolidaritás jellemi. Az egyetemi docens kitért arra is, hogy a gyereknek alapvető joga van a családban nevelkedéshez, illetve ahhoz, hogy saját édesanyja méhében foganjon. Ezért is kizárt – jegyezte meg – a homoszexuálisok örökbefogadási joga. Frivaldszky szerint az ember természeténél fogva családi lény, és a jog eddig kizárólag a házasság létrejöttére, illetve felbontására koncentrált, rendes működésére azonban nem.

Frivaldszky János komoly hibaként rótta fel, hogy a családvédelmi törvényben továbbra sincsen jogalanyként említve a magzat, pedig mint fogalmazott, már ő is aktív tagja a családnak. Az egyetemi docens a családi juttatásokról is beszélt. Véleménye szerint nemcsak az anya-gyermek szintű támogatásokat kellene erősíteni, hanem a család minden szintjére ki kellene terjeszteni azokat, és érdemes lenne bevezetni a családi biztosítás és a családi csődvédelem intézményét is.

* * *

Ebben az esztendőben lesz 30 éve, hogy a Család Pápai Tanácsa kiadta a Családjogi Chartát. A Charta kiadására az 1980-ban Rómában ülésező Püspöki Szinódus javaslatára került sor azzal a céllal, hogy minden mai ember, keresztények és nem keresztények számára átfogó és rendszeres összefoglalást adjon a család alapvető jogairól.