Családháló

Kezdőoldal Háttér Így vettem rá a gyerekeimet a házimunkára

Így vettem rá a gyerekeimet a házimunkára

Párhuzamosan bevezettük a zsebpénzt, amiről lemondhatnak, ha nem akarnak valamit megcsinálni. De nem mondanak le inkább.

Dívány,

Otthondolgozó anyának a nyár nem egészen fenékig tejfel. Oké, ne panaszkodjunk, másnak sem az, mert a szünet 11 hét, a szabadság meg még táborokkal kiegészítve is jóval kevesebb. Csakhogy otthondolgozó anyának úgy kell termelnie a GDP-t, hogy a gyerekek is otthon vannak, plusz etetni kell őket közben, ellátni, meg szórakoztatni. Innen szép nyerni, de ne adjuk fel harc nélkül!

Idén májusban elhatároztam, hogy elég a picsogásból, soha többé nem vagyok hajlandó arról írni, hogy milyen nehéz a vakáció. Hát legyen már realitásérzékünk, nyár van, egészségesek vagyunk, mi bajunk lehet? Különben is, boldog tartalmakra van igény a Díványon, ezért úgy döntöttem, hogy közelítsük meg a dolgot egy másik oldalról, és hozzuk ki a szünetből legjobbat. Oké, naiv vagyok, de szerintem az nem rossz tulajdonság, ha nincs közvetlen életveszély.

Minden optimizmusom ellenére, az első, lábon kihordott agyvérzés már rögtön június harmadik, egyben a szünet első hetében ért, amikor az egyik gyerek vidáman lekiabált nekem a szobájából, hogy legyek szíves felvinni neki egy pohár vizet. Azt hiszem, ez volt az a pillanat, amikor bevillant: valamit nagyon elrontottam. De lehet, hogy csak bepróbálkozott, mert mi van, ha nem jön be? Semmi, ha viszont igen, akkor győzött.

Én persze éppen egy munkában voltam, amivel próbáltam sietni, hogy mielőbb az övék lehessek megint. Miközben a kölyköknek semmi dolga, jobbra dőlnek, balra dőlnek, mit csináljanak, mivel üssék el az idejüket, amíg én írok, és különben is, mikor indulunk már a strandra (fagyizni/bringázni/ meggymag-távolbaköpő versenyre). De a vizet, azt én vigyem fel nekik közben, kis tálcán.

Nem mondom, bosszú is volt benne. Pár másodperc alatt átfutott az agyamon az új rendszer, és mire az ellentmondást nem tűrő hívásomra letápászkodtak az emeletről, ki is dolgoztam fejben a részleteket, és abban a percben be is vezettem. Dolgozniuk kell, de úgy, hogy alig várják, hogy elkezdhessék. Tripla haszon: nem nekem kell ezentúl mindent megcsinálnom, lesz mivel eltölteniük a végtelen szabadidejüket, és még profitálnak is belőle.

Mivel utálok izmozni, és én is hányok tőle, ha erővel le akarnak valamit nyomni a torkomon, egy erősen motiváló rendszer találtam ki nekik. Nyolc és tíz évesek, éppen itt az ideje bevezetni a rendszeres, heti zsebpénz intézményét, de úgy, hogy megdolgoznak érte.

Minden héten fejenként ötszáz forint zsebpénz jár nekik. Ez az alap, amit a hét végén, vasárnap kapnak meg, feltéve, hogy elvégeztek minden rájuk bízott házimunkát. Az el nem végzett feladatokért minden egyes alkalommal levonok ötven forintot. A munkákat nem hiénázhatják el egymás elől, de ha valamelyikük semmiképpen sem akarja elvégezni a rá osztott feladatot, a másik gyerek megkaphatja, ha szeretné, a levont ötven forinttal együtt.

A cikk itt folytatódik!

Hozzászólások

hozzászólás

CÍMKÉK:
Read previous post:
Öt hasznos tipp, ha gyermeked táborozni megy

Manapság már szinte minden témában szerveznek nyári táborokat, így talán nem jelent nehézséget megtalálni a gyermekünkhöz leginkább illőt. A kicsik...

Close