Miért éppen most van karácsony?

A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a keresztény kultúrkörben karácsonykor Jézus megszületését ünnepeljük, de vajon miért éppen most ünnepeljük?

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
életmód
2015. december 23. Paulik András

A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a keresztény kultúrkörben karácsonykor Jézus megszületését ünnepeljük, de vajon miért éppen most ünnepeljük?


A Bibliában nincs konkrét időpontja a Megváltó születésének, de a már az ókortól kezdve fontos ünnep volt december 25-e. A Juliánus naptár erre a napra tette a téli napfordulót ( a mostani naptár és a számítások szerint ez az északi féltekén december 21-én, esetenként 22-én van) A természeti népek az év legrövidebb nappala és leghosszabb éjszakája után várták a Nap megszületését. Ennek nyoma több kultúrában is fellelhető, pl. Alexandriában Isist ünnepelték, Rómában ekkor volt a Szaturnália, a féktelen tivornyák, ivászatok ideje, Babilonban a legyőzhetetlen Nap ünnepe.

Ilyen értelemben kapcsolódhat a karácsony ünneplése ehhez a naphoz, hiszen Jézus Krisztust a Világ Világosságának tartjuk, aki a fényt hoz a világ, a bűn sötétjébe.

via GIPHY

 

A karácsony idejének népszokásai sokszor őrzik még a pogány hiedelemvilágból hozott elemeket. Ennek talán legjobb példája a regölés. December 26-a István vértanú emléknapja, ettől kezdve újév napjáig jártak a regősök. Énekük, a regölés, természetvarázsló köszöntés, aminek bőséget és fiatal párokat összeboronáló erőt tulajdonítottak. Ha magát az eredeti népszokást nem is őrizzük – főleg városban – az újévi jókívánságokkal érdemes köszönteni szomszédokat, barátokat is.

Borszentelés

December 27-én, Szent János napján volt a bor megáldása. Ezen a napon minden család vitt egy demizson bort a templomba, amelyet a pap megáldott. Ez a szokás szinte teljesen kiveszett mára, pedig lehet, hogy az így megáldott nedűt nagyobb odafigyeléssel itták, és kevesebb problémát okozott a hétköznapokon.

Vesszőzés

Bár nem lehet gyermekbántalmazásnak nevezni, az Aprószentek emlékére szokásos vesszőzés az újesztendei szerencsekívánás különös formája. Ilyenkor a gyermekeket valamilyen indokkal átküldték a szomszédba, ahol fűzfavesszővel néhányszor megsuhintották, hogy egészséges maradjon. Az Aprószentek napja december 28., ezen a napon emlékeznek azokra a fiúcsecsemőkre, akiket Heródes király kivégeztetett. A gyermekmészárláskor Heródes Betlehemben meg a környékén kétéves korig minden fiúgyermeket megöletett.