Családháló

Kezdőoldal Háttér Miért mondják a tapasztalt anyák a többi anyának, hogy „Élvezd ki a csecsemőkort!”?

Miért mondják a tapasztalt anyák a többi anyának, hogy „Élvezd ki a csecsemőkort!”?

Miért mondjuk, hogy „Élvezd ki a csecsemőkort!”, miközben az csordultig van nehézségekkel? – Ezt a kérdést feszegető cikket olvastam nemrég, ami végül arra futott ki, hogy emiatt az újdonsült édesanyák bűntudatot éreznek, amikor a nehézségekkel szembesülnek, s javasolta, hogy ne élvezzék a szörnyű pillanatokat. (Utóbbit szerintem nem is lehet, hacsak nem mazochista az ember lánya.)

Jusztné Vincze Szabina,

Nos, nekem három gyermekem van (a harmadik éppen most picur), s perinatális szaktanácsadóként nagyon sok kismamával beszélgettem már. Ezek alapján szeretném megvilágítani a választ. Talán segíteni fog. Ugyanis nem a rózsaszín cukormázba burkolás, álszentség vagy gonoszság mondatja a tapasztalt anyákkal azt, hogy élvezd ki ezt az időszakot.

Tudjuk, hogy mennyi nehézség van benne, az átalvatlan éjszakák, a monotonitás, a bezártság, a teljesíthetetlen háztartási feladatok.

Szerencsések vagyunk, mert minderre vannak már trükkjeink, de ezeket nem adhatjuk át nektek, maximum tippekként, mert nincs recept, csak az, hogy találd meg a saját, nektek megfelelő trükköket.

Szerencsétlenek vagyunk, mert sokszor hagytuk elrohanni, akár elveszni a szép pillanatokat, mikor azon gyötrődtünk, hogy megint szétfolyt a kaki, megint nem volt alvás, megint szétszórta az ételt, meghúzta a hajam, megharapott, nem bírom tovább.

S aztán arra kaptuk fel a fejünket, hogy már bölcsis, ovis, iskolás, s – ahogy azt kell – folyton távolodik tőlünk, s akkor nosztalgiával gondolunk a babaillatú – ébren töltött – éjszakákra, a puha – folyton rajtunk lógó – kis karokra, az egybefolyó – „neverending” hangulatú – hetekre, hónapokra. Mert nagyon is véget ér, hiába éreztük akkor másként.

A gyereknevelés egy óriási önismereti munka (is), ami abban is segít, hogy megértsük: túl sokat foglalkozunk a múlttal (mennyi minden történt aznap, a héten, a hónapban, ami nehéz volt) és a jövővel (mikor fog már aludni, enni, járni, nem szétszórni, szobatisztává válni). Ezekkel együtt a nehézségekre és a hiányokra fókuszálunk! Ahelyett, hogy a jelennel foglalkoznánk – s ez az, ami azt mondatja a tapasztalt anyákkal, hogy élvezd ki a csecsemőkort, mert nem lesz egy pont, egy cél, amit elérve eljön a boldogság, hanem maga az élet lehet a boldogság. Rajtad és csakis rajtad múlik, hogy mit állítasz fókuszba: a rossz pillanatokat vagy a jókat! A tanács az, hogy keresd a jókat és élvezz ki mindent, ami szép!

Az én legkisebb manóm most 10 hónapos. Sajnálom, hogy már! 10 hónapos. Csak megyek tovább a nehéz helyzeteken, tudom, a következő „sarkon” már vár egy szép pillanat és igyekszem minél több babaillatot a szívembe zárni. Én nem voltam elég bölcs az elsőnél, de te még lehetsz! Nem kell ehhez vaknak vagy ostobának lenned, csak racionálisnak és – elsősorban – a jelennek élőnek. Később jó érzés lesz, hogy képes voltál szépnek megélni ezt az időszakot!

A szerző perinatális szaktanácsadó

Hozzászólások

hozzászólás

CÍMKÉK:
„Anya, de én nem is hánytam éjjel!”

„Neked HÁROM gyereked van?” Megközelítőleg százszor hallottam a kérdést, láttam az őszintén ledöbbent arcokat. A meglepettség nem a gyerekek számának,...

“Apád megszerelte a csapot, azért csöpög”

A szülők közti kapcsolaton múlik leginkább, biztonságban érzi-e magát a gyerek. Ahogy egymáshoz szólnak a szülők, az nemcsak megmutatja, rendben...

Close