Örülni vagy megőrülni

A borderline személyiségzavar a hazai népesség mindössze három százalékát érinti, ám ennél jóval többen hordozzák magukban a betegséghez társuló tulajdonságokat. Egyszer örül, másszor őrjöng? A betegség nagyon hasonlít a bipoláris depresszióhoz, mégis kicsit több annál.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
háttér
2016. november 13. Csontos Dóra

A borderline-szindróma sokszor nem a tulajdonosának, sokkal inkább az áldozatnak tűnik fel, aki családtagként vagy barátként szenvedi el a hangulatingadozások szélsőséges eseteit. A kialakulás okait nagyon sokan kutatják, de a mai napig nincs egységes magyarázat. A legtöbb szakértő azonban úgy véli, a háttérben az áll, hogy a korai gyermekkorban nem alakult ki szeretetteljes kötődés a szülőkkel.

Dühroham vagy hatalmas boldogság?

Az első és talán legnehezebb lépés, hogy a személyiségzavarral küzdő beismerje, hogy beteg. Ez hazánkban nagyon nehéz, mert valamiért a társadalom elítélően tekint arra, aki mentális zavarral küzd vagy csak egyszerűen pszichológushoz jár.

Amint a betegségtudatot elfogadás kerül, az illető rájön arra, hogy az érzelmi megnyilvánulásai szélsőségesek és eltérnek az átlagostól. A pszichológiai terápia során az orvos időt szán az okok felderítésére és megértésére. A betegség nem szüntethető meg, de teljes mértékben kontroll alatt tartható. Ehhez azonban hatalmas önfegyelemre van szükség. A borderline-os páciensnek meg kell tanulnia, hogy nem üvölthet és verheti szét a lakást, vagy tehet kárt önmagában csak azért, mert dühös.

A betegséget nagyon sokan keverik a bipoláris depresszióval, ám a tünetek annyiban különböznek, hogy a bipoláris beteg hangulata akár hónapokig is stagnálhat, míg a borderline személyiségzavaros betegé akár egy nap többször is.

Az orvosi kezelés mellett nagyon sokat segít, ha a beteg megleli, hogy mi az, ami boldoggá teszi a hétköznapokban. Nagyon sok borderline-os tehetséges művész, így ha megtalálja azt, amiben tehetséges az sokat segíthet a gyógyulásában.

happy-725815_1920

Az érzelmeit kontroll alatt kell tartania egy borderline-betegnek

A társas kapcsolatok megélése

Aki ezzel a személyiségzavarral küszködik gyakran színészeket meghazudtoló alakításokat visz véghez, hisz fejben tudja, hogy érzelmi hullámvölgyei megterhelőek lennének a partnere vagy a rokonai számára. A szerelemi kapcsolatokban általában addig nincs gond, amíg a pár nem lakik együtt. Ideig-óráig a borderline elfojtható ám hamar felszínre tör kezelés nélkül. A legtöbb vita az alaptalan, de már kóros féltékenykedésből alakul ki. A betegségben szenvedők nagyon félnek attól, hogy egyedül maradnak ezért akarják magukhoz láncolni a párjukat. Ha szakításra kerül a sor akkor képesek öngyilkossággal is fenyegetőzni csakhogy magukhoz kössék a párjukat, aki emiatt nem mer kilépni ebből a mérgező kapcsolatból. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy egy borderline nem élhet boldog kapcsolatban. Ha a kezelés megkezdődik akkor nagyon sokat segíthet a betegnek, ha van mellette valaki, aki türelmes, elfogadó és kellőképp toleráns. Ugyanez igaz a családtagokra is.

Híres borderline-osok

Talán nem meglepő, hogy nagyon sok színész, költő és egyéb művészi ágakban tevékenykedő ember küzd valamilyen mentális betegséggel. Jim Carrey, a híres nevettető például súlyos depresszióban szenved. De nagy valószínűséggel borderline személyiségzavarban szenved Angelina Jolie, Lady Diana, Marylin Monroe és még József Attila is.

Több tévésorozat és film is mutatott már be személyiségzavarral küzdőket, akik a pszichés állapotuk ellenére nagyon tehetségesek valamiben.