Sírva vigad a magyar ifjúság
Egyre fontosabb a fiatalok számára a magyarsághoz fűződő viszonyuk – erről beszélt a Magyar Nemzetnek Bauer Béla szociológus a Magyar Ifjúság Kutatás 2016 hétfőn megjelent gyorsjelentése kapcsán.
A kutatásban részt vevő szakember szerint a korábbi évekhez képest ugyancsak fontos változás, hogy sokkal pozitívabb a fiatalok jövőképe, illetve erősebben kapcsolódnak a családjukhoz. Emellett jelentős szempont az is, hogy a fiatalok kommunikációjában egyértelműen az online tér lett meghatározó. Az eredményekből az is látszik, hogy bizonyos fogalmak már mást jelenthetnek számukra, mint korábban: például látványosan szorosabb lett a demokráciához fűződő viszonyuk. Így a vizsgálat eredményei szerint míg négy éve csak a fiatalok negyven százaléka állította, hogy a „demokrácia minden más politikai rendszernél jobb”, tavaly már 55 százalékuk vélekedett így.
Ám ennek – illetve a többi eredménynek – a mélyebb értelmezéséhez még több időre van szükségük a kutatóknak, így a részletesebb elemzések feltehetően 3-5 hónap múlva lesznek elérhetők.
Bauer Béla hangsúlyozta: a kutatás megállapításai nem fejlődést vagy visszafejlődést jeleznek, hanem társadalmi folyamatokat mutatnak.
A 2000 óta négyévente lefolytatott, kormányzat által megrendelt felméréshez tavaly nyolcezer magyarországi és – első alkalommal – négyezer határon túli 15–29 éves fiatalt kérdeztek meg. A humán tárca által prezentált eredmények szerint a mai fiatalok tehetségesek, nagyobb bizalommal fordulnak a jövő felé, fontos nekik a család, a közösséghez és a nemzethez tartozás. Bár 2012 óta valamelyest nőtt a fiatalok érdeklődése a politika iránt, ugyanakkor azt is látni, hogy más közéleti témák jobban foglalkoztatják őket, mint a politikai kérdések.
A fiatalok többségéről az is megállapítható: liberálisok, jobboldaliak és mérsékelt gondolkodásúak. Ugyanakkor a lakosság életszínvonalát és hangulatát kritikusabban ítélik meg a jelentés szerint, mert 42-43 százalékuk romlást érzékelt e téren. Jelentős részük nem bízik a közintézményekben sem. Negyven százalékuk inkább, vagy egyáltalán nincs bizalommal az Országgyűlés iránt, míg ez az arány a kormánnyal szemben 44 százalék, a politikusok kapcsán pedig 57 százalék. Ugyanakkor a köztársasági elnökben közel 60 százalékuk bízik inkább, illetve teljes mértékben.
