Szájhagyomány útján – milyen a jó tábor?

Miért jó, ha táborba megy a gyerek? Hány éves korban küldhetjük először ilyen közösségbe? Tanulás vagy élménytábor a megfelelő választás? Hogyan tudjuk megtalálni a megfelelő nyári programot csemeténk számára? Elek Ányost, a Táboroztatók Országos Egyesületének szóvivőjét kérdeztük.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2011. június 03. czefernek.lena

A legtöbb szülő számára komoly fejtörést okoz gyermeke számára megfelelő programot találni a nyári szünet 11 hete alatt. Ilyenkor minden segítség elkél, ám nem csupán a szülővel vagy a nagymamánál eltöltött idő lehet értékes, egy jól kiválasztott táborban is gazdagodik a csemete: nem csupán tanul és új élményeket szerez, de társas készsége is kiválóan fejlődik, arról nem is beszélve, hogy akár életre szóló barátságok is köttethetnek egy-egy ilyen hét alkalmával.

Már késő keresgetni?

Az a megfigyelésem, hogy a szülők általában májusban választják ki, melyik táborban nyaraljon a gyerek, méghozzá hétvégén születnek meg a döntések – osztja meg velünk tapasztalatait Elek Ányos, aki maga is aktív táborozó és táboroztató.  Mint mondja, a családnak ilyenkor érdemes kupaktanácsot tartani, és együtt eldönteni, hova érdemes jelentkezni. Nyilván minél előbb „lecsapunk” a helyre, annál nagyobb az esély arra, hogy bekerülünk, hiszen egy jobb tábor már januártól hirdetheti magát, de akkor sem vagyunk elkésve, ha később kapunk észbe – nyugtat meg minket a Táboroztatók Országos Egyesületének szóvivője. A nagyobb, 100-150 gyermek befogadására képes helyszíneken ugyanis mindig van plusz 1-2 főnek lehetőség a becsatlakozásra.

Hány éves kortól szabad elengedni a gyereket?

Jómagam 6-7 évesen kezdtem, és a mai napig aktív táborozó vagyok – vallja be Elek Ányos, hozzátéve, hogy minél hamarabb elkezd a gyerek hasonló közösségbe járni, annál nagyobb esély van rá, hogy aktív táborozó váljon belőle. Nincs „ideális” életkor, de az biztos, hogy ha valaki 8-10 éves korában már járt táborban, az nagyobb eséllyel fog visszakívánkozni, mint aki 14-15 évesen kerül ilyen helyzetbe először.  A gyerekek egyébként nem szoktak nagyon megilletődni, a táboroztató szerint az a fiatal, aki szeretne táborba menni, gyorsan meg is találja helyét a közösségben.

Mi alapján döntsünk?

A legfontosabb, hogy a szülő merjen kérdezni! Próbáljon személyesen kapcsolatba lépni a tábor vezetőjével, és megtudakolni, miért jó, ha odaviszi a gyerekét – mondja a szóvivő, hozzátéve, hogy ilyenkor nincs rossz kérdés. Tudakoljuk meg, milyen programok lesznek, milyen korosztály megy a táborba, milyen a szállás, mit csinálnak, ha esik az eső, egyszóval kapjunk választ az összes lehetséges felvetésre! Az már természetesen a szülő dolga, hogy felmérje a gyerek igényeit, és beállítottságát, elvégre ő ismeri a legjobban csemetéjét. Attól függ, milyen a gyerek alkata, hogy kisközösségben, vagy nagyobb csoportban érzi-e jól magát, ottalvós vagy bejárós táborban lenne komfortosabb számára a nyári vakáció. A Táboroztatók Országos Egyesületének honlapján egyébként konkrét segítséget is kaphatunk arra vonatkozóan, hogyan válasszunk tábort. Elek Ányos szerint ha tábort keresünk, a legbiztosabban szájhagyomány útján találhatjuk meg az ideális helyet. Ha egy ismerősünk ajánlotta, dicsérte a közösséget, akkor ritkán csalódhatunk.

Tanulás kontra szórakozás

Most, amikor megannyi táborlehetőség között dönthetünk, felmerül a kérdés, vajon a tanulás, vagy a szórakozás legyen-e a dominánsabb a kínált programok között. Elek Ányos úgy véli, mindkettő hasznos lehet, a legszerencsésebb az, ha ötvöződik a tanulási és szórakozási lehetőség. Ez ugyanis egy új szemléletmód kialakítására is remek alap. Egy ilyen táborban a gyerek felfedezheti a játékos tanulás örömét, hiszen ott  sosem lesznek olyanok az órák, mint az iskolában. Az ideális, ha a gyerek egyszerre szerez élményt és tudás. A táborban egyébként pont az a jó, hogy a kicsik rengeteg új ismerettel, élménnyel találkoznak, az új barátok, az új környezet, hogy máshol eszünk vagy alszunk, mind-mind gazdagítja az élményvilágot Szerencsés, ha több korosztály együtt táborozik, ilyenkor a kisebbek lelkesedése ráragad a nagyobbakra, akik megtanulnak alkalmazkodni, vigyázni a fiatalabbakra.

Mennyi az annyi?

Az a tapasztalatom, hogy a szülők inkább összehúzzák a nadrágszíjat, de lehetőséget teremtenek a gyerekek táborozására – mondja a szóvivő, aki szerint az utóbbi időben tapasztalható gazdasági visszaesés nem látszódott meg a táborozók számában. A szülők rájöttek, hogy ez egy hosszú távú befektetés, amiből a gyerek később csak profitálhat: megtanulja, hogyan bánjon a környezetével, megtanul együttműködni másokkal. Sajnos a táborok még mindig elég drágák – teszi hozzá Elek Ányos, aki ennek okát a pályáztatási rendszer eddigi hiányában látja. Átlagosan elmondható, hogy egy színvonalasabb, ottalvós tábor díja, szállással étkezéssel, délelőtti, délutáni programokkal együtt napi 6-9 ezer forint. A bejárós táborok alsó határa napi 3500 forint.

Tábor 3D-ben

Elek Ányos maga is táborvezető-szervező, a Mientkittatábor egyik oszlopos tagja. A Balatonalmádi táborban valóban szórakozva tanulnak a gyerekek: délelőtt nyelvi órák vannak (angol, német, magyar mint idegen nyelv de választhatnak a nebulók egyéb elfoglaltságokat, például médiaismereteket vagy számítástechnikát) délután pedig izgalmas közösségteremtő, csapatformáló játékokkal múlatják az időt. A szóvivő véleménye szerint akkor jó egy tábor, ha a kicsik azt érzik, „de jó gyereknek lenni!”, és úgy távoznak, hogy „jajj, de kár, hogy vége!”  Fontosnak tartja kiemelni, hogy ők maguk év közben is találkoznak a nebulókkal, mint a cserkészetben: néhány napos kirándulások, vagy éppen egy rövidebb szakkör erejéig, ahol játszanak, beszélgetnek, találkoznak a „régi arcokkal”. (Beszélgetésünkkor éppen a Bajor Gizi Színészmúzeumban készülnek nevetési rekordkísérletre.)

A táborvezető arra is kitér, milyen fontosnak tartja az általa 3D-s tábornak aposztrofált együttlét fogalmát. Mint mondja, a mai világban, amikor előbb küldünk egy szmájli jelet a hozzánk közelállóknak, fontos tudatosítani az élő kapcsolatra épülő közösségek jelentőségét. Kell, hogy térben és időben is együtt legyünk, érezzük a másik jelenlétét, halljuk a hangját és a nevetését, személyesen tudjunk segíteni neki, ha arra van szüksége.

fotó: mienkittatabor.hu