Tevékenyen, egészségesen időskorban is!

Vajon szükségszerű, hogy az idős ember képéhez a betegség, a kiszolgáltatottság, a testi-szellemi leépülés képe társuljon? Egyáltalán nem! Ezt az üzenetet közvetíti egész évben a WHO és az Európai Unió, amely szervezetek az aktív időskort és a generációk közti szolidaritást jelölték ki vezető témaként 2012-ben. 

Egyre több az idős ember

Fenyegető ténynek tűnik, hogy Európában az előzetes jóslatok szerint a 65 év feletti lakosság aránya 2050-re meg fog duplázódni. Ez égető társadalmi, gazdasági és egészségügyi problémákhoz vezethet, hiszen amíg ma 100 aktív dolgozóra 26, 65 év feletti idős ember jut, addig 40 év múlva ez a szám 56-ra fog nőni.

– Míg az EU a tevékeny időskort illetően a generációk közötti szolidaritásra helyezi a hangsúlyt, addig a WHO az egészség megőrzését emeli ki a teljes életen át, mely érett korban az életminőséget is javítja –mondta dr. Pusztai Zsófia a WHO magyarországi irodájának vezetője. Mindkét szervezet arra is koncentrál, hogyan lehet kitolni az aktív életéveket, hogyan lehet segíteni az átmenetet a munkából a nyugdíjba. Ez utóbbi megvalósulhat például részmunkaidős állásokkal, támogatói, mentori munkákkal, amelyekkel a nyugdíjas is hasznos társadalmi tagnak érezheti magát. Jó példa erre a civil kezdeményezésre indult senior mentor program, ahol bevitték az idős embereket az általános iskolákba segítőknek, vagy az Országos Egészségfejlesztési Intézet által létrehozott szépkorúaknak szánt gyaloglóklubok, amelyek nemcsak a közösség szempontjából lényegesek. A mozgásnak ugyanis kiemelt szerepe van az egészségmegőrzésben, a hasznosság tudata, a közösséghez tartozás és a szellemi élet pedig szintén védheti az idősebbeket a depressziótól, sőt, bizonyos mértékig a demenciától is.

Egyéni és döntéshozói szándék

Nagyon fontos, hogy a 60-70 éves ember milyen fizikai állapotban van, Magyarországon különösen magas a krónikus, nem fertőző betegségek aránya ebben a korosztályban. Ideális lenne, ha már korábban meggyökeresedne az egészségtudatos életmód, hogy idősödve az ember ne váljon ágyhoz kötötté, vagy a betegségei miatt kiszolgáltatottá, ne érezze haszontalannak magát. Természetesen nem lehet összehasonlítani a szerencsésebb, gazdagabb nyugati államok nyugdíjasainak életét a magyarokéval, de itthon is vannak jó példák. A civil kezdeményezések, a helyi vállalások rengeteget tudnak tenni saját környezetük elérésében, aktivizálásában.

– 2007-ben ezért is hoztuk létre az Idősödés-barát városok projektjét, amely konkrétan megfogalmazza, milyen legyen az a környezet, amely élhető az nyugdíjasoknak is. Ebben olyan javaslatok szerepelnek, mint a zöld területek növelése, a bejárható távolságok betartása, a tolókocsi-rámpák kiépítése. Szerencsére egyre több város gondolkozik így, és csatlakozik a kezdeményezéshez.

Ugyanakkor Pusztai Zsófia szerint a WHO feladata éppen az, hogy felhívja a döntéshozók figyelmét az egyre égetőbb helyzetre, amelynek megoldását nem lehet csak ez egyéntől és a kisközösségektől várni.

Az idősekre szükség van a családban

– Az öregedő társadalom egyre jelentősebb kihívások elé állítja Európát és ez a folyamat súlyosbodni fog. Minden országnak meg kell küzdenie a saját problémáival, amelyek érintik a gazdaságot, a társadalmat és természetesen a családokat is. Az ő helyzetüket különösen nehezíti, hogy kevés ma már a többgenerációs családmodell, a fiatalok gyakran éppen a munkalehetőségek miatt költöznek messze a szülőktől. Éppen ezért nagyon fontos törekvés, hogy az idősebbek a lehető legtovább megőrizhessék a függetlenségüket és egészségüket. Másrészről viszont éppen azért nő meg a nagyszülők szerepe, mert a gazdaság csak a munkaképes lakosság foglalkoztatásával élénkíthető fel, így szükség van az egész család bevonására a gyerekek nevelésében – ismertette Anne-Sophie Parent, az AGE Platform Europe főtitkára egy brüsszeli nemzetközi konferencián.

A belga szakember szerint azt a törekvést sem szabad feladni, hogy az idősebbeket is meggyőzzük az egészséges életmód szerepéről, hiszen nekik is tudniuk kell, hogy ha mozognak, nem dohányoznak, mértékletesen fogyasztanak alkoholt, számos komoly betegségtől megmenekülhetnek. Nagyon fontos kérdés az idősebbeknél a környezetük biztonságosabbá tétele is. Sokan azt hiszik, nem eshetnek el ott, ahol évtizedek óta élnek, de a legtöbb baleset éppen otthon történik. Érdemes a fiataloknak ilyen szemmel is szétnézni a szüleik házában, és eltüntetni a csúszós szőnyegeket, éles bútorsarkokat. Ugyanilyen fontos kérdés még többek közt a táplálkozás minősége, a megfelelő orvosi ellátás, a prevenció lehetőségei – tehát ilyen szempontból nem tagadható, hogy a nagyobb anyagi lehetőségek megkönnyítik az egészséges és aktív időskort is.

Az európai megoldásokat mindenki használhatja

A helyzet jelentőségére való tekintettel az EU létrehozta az Európai Innovációs Partnerség az Aktív és Egészséges Idősödésért nevű projektet. A nehézségekre adott megoldások országonként természetesen különbözni fognak, már csak az eltérő lehetőségek miatt is. Még ha jelenleg nem is valószínű, hogy Magyarországon hamarosan bevezetik a Dániában már működő e-health rendszert (ami egyfajta elektronikus kapcsolat az orvos és a beteg közt, sokat spórolván így a kórházi ellátással), mégis ezek azok az utak, amelyek előre mutatnak. Ha ugyanis egy rendszer beválik és elterjed, később minden EU tagállam olcsóbban, könnyebben vezetheti be azt. A lényeg, hogy mindenkinek fel kell ismernie ennek a kérdésnek a jelentőségét, és együtt kell dolgozni azon, hogy megoldjuk a ma még fenyegetőnek látszó nehézségeket.