Újra divat lett könyvet venni a gyereknek!

Talán sokakat meglepő statisztikát közölt nemrégiben a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése. Adataik szerint tíz év alatt megduplázódott a gyermek-és ifjúsági könyvek forgalma. Mi állhat a háttérben?

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
eladás
2013. június 21. szabo.daniel

Talán sokakat meglepő statisztikát közölt nemrégiben a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése. Adataik szerint tíz év alatt megduplázódott a gyermek-és ifjúsági könyvek forgalma. Mi állhat a háttérben?


Sok összetevője van ennek a sikernek, többek között az, hogy annyi idő után ezekben az években megjelent egy újfajta kiadói szemlélet: nagyobb hangsúlyt kaptak a gyerekkönyvek – vélekedett megkeresésünkre a Magyar Gyerekkönyvkiadók Egyesülése vezetője. Nánási Yvette elmondta,  új magyar szerzők és illusztrátorok bukkantak fel, a múltból ismert magyar gyerekkönyvek mellett egyre nagyobb teret nyertek az ő alkotásaik, megismerték őket az olvasók, amihez elengedhetetlen volt a kiadók sokkal tudatosabb hozzáállása is. Ezeket az alkotókat “be kellett vezetni” a köztudatba. Ehhez arra is szükség volt, hogy a kiadók hosszú távon tervezzenek egy-egy szerzővel vagy illusztrátorral. Különösen az illusztráció szerepe változott sokat az elmúlt évtizedben: sokkal inkább előtérbe került – jegyezte meg.

A szülők is megváltoztak

A szakember szerint más a szülői attitűd is: a gyerekkönyvek forgalmán keresztül jól mérhető az a felismerés, hogy az olvasásnak, a színvonalas gyerekirodalomnak mekkora jelentősége van a gyerekek szellemi fejlődésében, hiszen nagyon komoly vetélytársakkal kell felvenniük a versenyt. A válság tapasztalatai is azt mutatják, hogy ha a szülők maguktól meg is vonták a könyveket, gyerekeiknek biztosítják a lehetőséget, hogy minél többet olvashassanak. Az elmúlt évtizedben jelentősen nőtt a kínálat is, 1990-hez képest majdnem háromszor  annyi cím jelenik meg.

Főleg a 0-6 éves korosztályt cálozzák

Fontos tényező az is, hogy mennyire megváltozott a kínálat korosztály szerinti összetétele is. Korábban elsősorban a 10 év felettieket célozták a könyvek, mostanra a legtöbb kiadvány a 0-6 éves korosztálynak jelenik meg. Ez persze megint kölcsönhatásban áll a szülői szemléletmóddal. Manapság már a legkisebbeknek is hatalmas könyvkínálatból lehet választani, a gyerekek nagyon hamar megismerkednek a könyvvel, ehhez viszont tudatos szülői magatartásra is szükség van.

Zászlóshajó

Kérdésünkre, hogy más kategóriákban is tapasztalható-e a fellendülés, Nánási Yvette elárulta, sajnos az elmúlt években azt tapasztalták, hogy a többi szegmensben korántsem ez a fejlődés, sokkal inkább a forgalom csökkenése tapasztalható. „Ahogy mondani szoktuk, a gyerekkönyvkiadás ma a magyar könyvkiadás húzóága.

Nálunk még a szöveg az első

Az ország méretéhez és a lakosság számához mérten elegendő a kiadók száma, évente több mint 1200 cím jelenik meg a gyermek- és ifjúsági könyvek kategóriájában, mintegy 4.289 ezer példányban.

A Magyar Gyerekkönyvkiadók Egyesülése képviselői nemzetközi vásárokon rendre azt tapasztalják, hogy a magyar gyerekkönyvek semmivel sem marad el a külföldi kiadványok mögött: mind a szövegek, mind pedig az illusztrációk tekintetében megálljuk a helyünket.
Az igazgató egy szembetűnő különbségre hívta fel a figyelmet: a magyar gyerekkönyvek erőteljesen szövegközpontúak, azaz a kép és a szöveg aránya egyértelműen a szöveg irányába mozdul el, szemben a legtöbb külföldi gyerekkönyvvel. Ugyanannak a korosztálynak a külföldi gyerekkönyvek a magyar szövegmennyiségnek csak a töredékét tartalmazzák. Ez nagyban magyarázattal is szolgál arra, hogy miért jelenik meg viszonylag kevés magyar gyerekkönyv külföldön. Hozzátette, természetesen sok külföldi gyerekkönyv magyarországi megjelenését nagy mértékben elősegíti az egyes országok fordítástámogatási rendszere is. Ez persze elsősorban anyagi és kultúrpolitikai kérdés.
Persze az elmúlt időszaknak is megvannak a maga sikerei sok több kiadványunk jelent meg külföldön (pl. Marék Veronika Kippkopp könyvei Kínában, A Királylány születik Lengyelországban és Franciaországban, a Rumini Szerbiában, és még sorolhatnánk), tehát a helyzet korántsem reménytelen. Az igazgató azzal zárta: „A gyerekkönyves szcéna számunkra legfontosabb fórumán, a bolognai könyvvásáron is évről-évre növekvő érdeklődést tapasztalunk az MGYKE által működtetett nemzeti standunkon.”