Az alábbi tartalom 18 éven felülieknek tekinthető meg, mivel az oldal alkalmas kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására.

Elmúltál 18 éves?

Igen
Nem

Ne távolodjunk el gyerekünktől akkor sem, ha jön a kamaszkor! Hátborzongató az öngyilkossági statisztika!

Felfoghatatlanul magas az öngyilkossági statisztika a fiatalok körében. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint évi 800 ezer ember hal meg öngyilkosság miatt. Riasztó a helyzet a fiatalok között: a 15-29 éves korosztály halálozási okai között a második helyen szerepelt az öngyilkosság a statisztikák szerint.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
öngyilkosság
2017. április 20. Csomocska

Felrobbantotta a szülői társadalmat a kék bálna játék eredményeként bekövetkező öngyilkossági hullám. Kapkodtuk a fejünket, hogy milyen fiatalok azok, akik képesek erre egy bugyuta játékért. Ha elvonatkoztatunk egy kicsit a játéktól, akkor sem rózsás a helyzet. A fiatalok nagy számban vetnek véget az életüknek. Vajon miért? Bogár Zsuzsa tanácsadó pszichológussal beszélgettünk.

Családháló: Mennyire tudjuk kontrollálni a fiatalok közösségi médiában élt életét? Szülőként? Barátként/testvérként?

Bogár Zsuzsa: Mivel ma már szinte hozzátartozik a fiatalok mindennapjaihoz, nehéz kontroll alatt tartani. Azt gondolom, a dolog nem itt kezdődik, hanem akár már a gyerek születésétől. Ha egy szülő a kisgyerekével kialakít egy biztonságon és bizalmon alapuló szeretetkapcsolatot, átadott neki számára fontos értékeket, akkor arra tud építeni kamaszkorban is. Ha egy kisgyerek kezdettől azt látja, hogy lehet az érzéseinkről kommunikálni, hogy fontosak az emberi kapcsolatok egy nehéz helyzetben is, akkor ezek beleivódnak, nem fognak elveszni kamaszkorban sem. A keretek, szabályok kialakítása így könnyebben megy a szülőnek. Nem is a kontrollálás a fontos, hanem a bizalom. És nem is feltétlenül a gyerekben, hanem a szülőnek saját magában: hogy adott olyan alapokat, amik védik a gyerekét.

CSH: Mit tehetünk, ha észrevesszük, hogy olyan helyzetbe, virtuális társaságba keveredett, akikre hallgat, és negatívan változik?

BZS: Ez mindig egy folyamat, nem egyik napról a másikra történik. Nem az a jó stratégia, ha elkezdjük faggatni a gyereket, hisz akkor érzi a mi félelmünket és csak még jobban befeszül, bezár. Próbáljunk inkább alternatívákat nyújtani minőségi együtt töltött idővel, programokkal, odafigyeléssel, beszélgetéssel. Sajnos nehéz ez akkor, ha ez a folyamat kiskamasz korban megszakadt. Erre is figyelni kell, hogy ne távolodjunk el a gyerekeinktől, még akkor sem, ha jön a kamaszkor.

CSH: Jellemző-e az, hogy inkább az introvertált, magányosabb gyerekek használják az internet adta lehetőségeket, akár figyelemfelhívásra használva? (van egy közösség, ami befogad)

BZS: Igen, az internetes csoportoknak az a lényege, hogy ismeretlenül is befogadnak bárkit. Nyilván igazán annak lesz erre igénye, akinek a valós életben nincsenek meg ezek az élmények. Kamaszkorban sokkal nagyobb az igény a valahova tartozás érzésére, hisz széthullik a gyermeki identitás, és épül a felnőtt identitás, amihez kellenek kapaszkodók. Ha egy csoport része vagyok, az egy kapaszkodót jelent, definiálhatom magam általa.

CSH: Az öngyilkosság bonyolultabb ügy, mégis előfordul. Vannak, lehetnek-e erre utaló jelek?

BZS: Mindig vannak jelek, de a környezet nem mindig veszi észre. Ha magába fordul egy fiatal, rosszkedvű, motiválatlan, az még önmagában nem jele az öngyilkosságnak, de ha ezekre már odafigyel a környezet, akkor meg lehet előzni, hogy az öngyilkosság előtti fázisba jusson a kamasz.

CSH: Abszurd felnőttként, de vajon képes egy játék miatt öngyilkosságot elkövetni egy fiatal?

BZS: A valahová tartozás igénye, az elfogadás vágya olyan mértékű lehet, hogy bármi őrültségbe belerángathatóak ilyenkor. Azt gondolom, hogy van rengeteg védőfaktor, ami segít: a családi kapcsolatok, társas csoportok (sport pl), nyílt kommunikáció a családban. Veszélyeztető faktorok pedig a depresszió, a szorongás, melyek nem feltétlenül a kamaszkorból származnak. Borzasztó kaotikus időszak a kamaszkor, de azért többnyire túléljük. Az öngyilkosság nem fogható rá a kamaszkori labilitásra, ott más veszélyeztető faktornak is jelen kell lennie.

A legrosszabb a helyzet a kelet-európai országok között. A litvánoknál a ráta 28,2, ezzel toronymagasan vezetnek. A 19,5 feles értékű oroszok állnak a második helyen, a 19,1-es magyarok a harmadikon. Sok az öngyilkos még Belaruszban, Ukrajnában, Lengyelországban és a Baltikumban is.

[shortcodefblock title=”Ha úgy érzed segítségre szorulsz” igazitas=”middle” szelesseg=”57″]Ha Te vagy akárki a környezetedben krízishelyzetben van és segítségre szorul, hívd ingyenesen a 116-123, vagy 06-80-820-111 telefonszámot! További infó itt és itt![/shortcodefblock]