2014. április 19. szombat, Emma

mediátor

Lélek
Pálfalvi Ildikó
2014. 03 . 10. 23:20

A változás mi vagyunk

Kedves Ildikó!

Sajnos egy olyan családból származom, ahol a lelki nevelés, példamutatás teljesen elmaradt. Az apám folyton ordibált, az anyám meg hagyta. Így nőttem fel. Sajnos nemrég elhagyott a barátom, 30 évesek vagyunk. Rájöttem, hogy elrontottam sok mindent, pl. többször megbántottam szóban és elvárásaim voltak, amiket nem teljesített, akkor sokszor vagy megsértődtem, vagy amit írtam szóval bántottam. Mivel amúgy intelligens vagyok fel tudom mérni, hogy mi miért hogyan alakult ki és rettenetes bűntudatom van. Évek óta vártam egy normális fiúra, és most elrontottam, mert kihűltek az érzelmei irántam, kb. 8 hónapot voltunk együtt, ebből 2-3-at éltünk együtt. Tudom, ha sokszor nem negatív vagyok, hanem örülök annak amit nyújt, ha nem bántom meg és nem csinálom ezeket, még mellette lehetnék. Az a baj, hogy képtelen vagyok feldolgozni, mert nem adott több esélyt, azt mondta az emberek nem változnak és már nem motiválja semmi, nem akarja folytatni. Olyan mértékben nyomorít meg a felismerés és a kilátástalanság, hogy csak zombiként élek egy hónapja. Mit tanácsol? Hogy lehet ezt feloldani? Hogy lehet elfogadni önmagamat ezzel a tudattal?

Köszönettel: Erzsi

Tovább a válaszra
Lélek
Pálfalvi Ildikó
2012. 07 . 28. 00:30

Hét évente válunk?

Kedves Ildikó!

Kapcsolatunk jövőre éri el az állítólagosan sorsdöntőnek nevezhető hetedik évet. Három éve házasodtunk, egy gyermekünk van. Komolyabb problémáink nincsenek, azonban tény, hogy már nem olyan a szerelem, mint kezdetben. Valóban a hetedik év lehet a fordulópontja egy párkapcsolatnak, vagy ez inkább csak "legenda"?

Válaszát előre is köszönöm!

üdvözlettel: Bakos Antalné

Tovább a válaszra
Lélek
Pálfalvi Ildikó
2012. 06 . 12. 23:38

Hogyan lehet túlélni a szerelmi csalódást?

Kedves Ildikó!

Párom két év együttélés után egy másik nő miatt elhagyott. Azóta nem találom a helyem, bezárkóztam, sokat sírok, nyugtatókon élek. Nagyon nehezen dolgozom fel a hiányát és a kudarcot. Hogyan lehet ezen a csalódáson rövid időn belül túllépni?

KöszönettelÍ: Betti

Tovább a válaszra
Lélek
Pálfalvi Ildikó
2012. 06 . 05. 23:32

Végrehajtható is lehet a mediátori egyezség

Kedves Ildikó!

Kérdésem, a mediátori egyezség automatikusan jogerőre emelkedik  vagy kérni kell a bíróságtól?

Üdv., K.Zita,  Debrecen

Tovább a válaszra
Lélek
Pálfalvi Ildikó
2012. 04 . 02. 21:03

Gyermekláthatás válás után

Kedves Ildikó!

Szeretném a tanácsát kérni. Közös megegyezéssel egy éve elváltunk a férjemmel. Házasságunk ideje alatt született egy kisfiúnk, aki most 10 éves.  A válás gyors befejezése érdekében, úgy gondoltam beleegyezek abba, hogy az apa bármikor láthassa közös gyermekünket. Most már látom mekkora hibát követtem el. Az életünk pokollá vált, mert látogatásait napi szintre sűrítette amióta új párkapcsolatban élek. Fiam élete zaklatottá és kiszámíthatatlanná vált.

Szeretném a láthatást mielőbb módosítani. Ugye a mediáció tud ebben segíteni?

 

Üdvözlettel: Anikó

 

Tovább a válaszra
csaladhalo.hu
Czefernek Léna
2012. 03. 02. 09:53

Iskolai agresszió: nem probléma, hanem tünet

Hozzászólás (1)

Az óvodáscsoportban egy kislány szabályosan terrorizálja a többieket. A gyerek szülei épp most válnak, s mivel „problémás”, 7 évesen még ovis, unatkozik…egy iskolás kisfiúnak azért kell osztályt váltania, mert többször előfordult, hogy társai lefogták és megverték őt vagy barátját. Ismerős probléma? Mit kezdhetünk mi, szülők az iskolai agresszióval?

Lélek
Pálfalvi Ildikó
2012. 02 . 25. 00:13

Hogyan váljak?

Kedves Ildikó!

Szeretném megtudni, hogy mennyivel gyorsabb és olcsóbb a válás közvetítői eljárásban, mediátorral?  

Köszönöm válaszát. Pné Vica

Tovább a válaszra
csaladhalo.hu
Bencze Áron
2012. 02. 13. 12:15

Nem a papír számít? – miért jó házasságban élni?!

Hozzászólás (3)

A leendő gyermekek számára stabilabb hátteret biztosít, ha a szüleik házasok – vélekedik a házasság intézményének egyik alapvető funkciójáról dr. Léhner Zsuzsanna ügyvéd, mediátor. A szakemberrel a házasság hete rendezvénysorozat apropóján beszélgettünk a párkapcsolatok, elsősorban a házasság előnyeiről és buktatóiról.

Lélek
Pálfalvi Ildikó
2011. 10 . 17. 18:41

Hogyan tovább?

 Kedves Ildikó

Ilona vagyok egy  Nyíregyháza melletti  kisfaluból, ahol mindenki ismer mindenkit  és szinte mindenki rokona  a másiknak . Én egy pezsgő  kisvárosból  érkeztem ide a férjem által  11 évvel ezelőtt. Van két szép gyerekünk Julcsi (8) és Danika (6). Férjem, Feri a környék jól menő vállalkozója,  a munkája miatt sokat utazik, a megyében mindenki szereti és tiszteli. Én a GYES után munkahely hiányában  itthon maradtam  a háztartást vezetni és a gyerekeket nevelni, ezzel feladva álmaim.

Látszatra minden jól működik , a falu és a rokonok szerint mi egy igazi „minta család” vagyunk, de igazából én ezt nem így érzem,  egyre depressziósabb és boldogtalanabb  vagyok. Nem elégít ki a házimunka, a gyereknevelés és a férjem kiszolgálása, ami a hangulatomra is rányomja bélyegét. Úgy érzem megfulladok!

Férjem családja  nem ért meg, szerintük boldognak kellene lennem,  vagy  legalább is úgy tennem, mert így  viselkedésemmel elüldözöm a páromat.  Feri valóban kezd  eltávolodni , talán már van is valakije, mert egyre többet van távol tőlünk, közös programjaink megszűntek, beszélgetéseink egyre ritkábbak. 

Mit lehet tenni?  Problémámat nem tudom megosztani senkivel. Szeretnék boldog lenni, persze a férjemmel és a gyerekeimmel, de nem tudom  hogyan !

Üdvözlettel: Ilona

 

Tovább a válaszra
Lélek
Pálfalvi Ildikó
2011. 10 . 17. 15:38

Mit tegyek a stressz ellen?

Kedves Ildikó!

Rengeteget stresszelek, ráadásul az utóbbi napokban azt vettem észre, hogy állandó evésingerem van. Gondolom, a stressz okozza. Dolgozom, próbálom a gyerekeket ellátni, a párommal törődni, és közben olvasok sok cikket, hogy mit hogyan lehetne még jobban (jobb, egészségesebb ételek, több fejlesztés, stb.) És mindig rádöbbenek, hogy nem tudom a tökéleteset nyújtani a családomnak, kevés vagyok hozzá. Emiatt vagyok folyamatos stresszben, de nem tudom, hogy nyugtassam meg magam. Pl. amikor úgy érzem, egész jó, egészséges ételeket főzök, akkor olvasok egy cikket, hogy a táplálkozásunk fele nyers zöldségből, gyümölcsből kellene álljon. Vagy hogy a fűszerek is permetesek lehetnek, és elkezdek aggódni, hogy akkor már megint itt egy hiba, lám, mégsem tudom jól ellátni a családomat. Vagy milyen fejlesztő órára kéne vinnem a gyerekemet, mert az orvos vagy ismerős észrevett valami apró rendellenességet a gyereken. Mivel tudnám magamat megnyugtatni, tudna ebben segíteni? Üdvözlettel M.

Tovább a válaszra
Tartalom átvétel