A hinta: játék és fejlesztés

Ma már szinte nem is tud felnőni egy gyermek anélkül, hogy kipróbálta volna a hintázást, hiszen e játékok rengeteg parkban, játszótéren, óvodákban, iskolákban is megtalálhatóak. Talán kevesen tudják, de régen a csemeték majdnem egyetlen kerti játéka volt ez, most pedig az egyik leghatékonyabb fejlesztőeszköz.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
egészség
2016. május 14. Csontos Dóra

Ma már szinte nem is tud felnőni egy gyermek anélkül, hogy kipróbálta volna a hintázást, hiszen e játékok rengeteg parkban, játszótéren, óvodákban, iskolákban is megtalálhatóak. Talán kevesen tudják, de régen a csemeték majdnem egyetlen kerti játéka volt ez, most pedig az egyik leghatékonyabb fejlesztőeszköz.


A hintát egy deszkából és két kötélből készítették annak idején, pont olyan egyszerűen, mint amilyen egyszerű maga a hintázás is. Hatása viszont annál szerteágazóbb- olvasható a csalad.hu-n.

Hintázás a kezdetektől

Ha a gyermekek mozgásfejlődését figyeljük, akkor észrevehető, hogy már egészen kis korukban végeznek hintázó mozgást. Az újszülöttet ringatással lehet legjobban megnyugtatni, akár ágyban, akár babakocsiban, vagy ölben fekszik. Nem véletlenül. A magzat már az anyaméhben megtapasztalja a ritmikus mozgássorozatot, a ringatózást, amelyet édesanyja járása okoz. A pár hónapos, ülni, mászni tudó babák már próbálkoznak a ringatózással, a nagyobbak libikókán, hintaszéken igyekeznek hullámzó mozgást produkálni. A hintáztatást, a ringatást minden gyermek nagyon szereti és igényli csecsemőkortól egészen nagyobb iskoláskorig. A ritmikus mozgás közben szorongások, félelmek, belső feszültségek oldódhatnak bennük, levezethetik felesleges energiáikat, sőt megtanulhatják az egyensúlyozást.

A hinta működésmechanizmusa

A hinta egy igazán egyszerű szerkezetű játék, és ugyanilyen egyszerűen is működik. Hatása viszont annál bonyolultabb és szerteágazóbb. A hinta a megállás és az újralendülés mozzanatát kiválóan stimulálja. A gravitáció miatt a hinta a fellendülés után veszít sebességéből, lefékez majd újra fellendül. Ezt a mozgássort érzi meg majd irányítja a gyermek. A fejlődés a test állandó egyensúlykereséséből adódik, amely meghatározott izmok feszítéséből és egyazon időben más izmok lazításából áll. A. J. Ayres kutatásaiból kiderül, hogy a mozgást fékezni nehezebb, mint elindítani. Ő fogalmazta meg, hogy a serkentés (mozgásindítás) és gátlás (a mozgás megállítása) minden egészséges fejlődésű gyerek esetében azonos számban van jelen; és minél több mozgásmegállító funkció alakul ki, annál koordináltabb maga a mozgás is, az agy pedig annál fejlettebb tevékenységre képes.

Szórakoztat és fejleszt

A hintázásnak számos kedvező hatása van. Amellett, hogy szórakoztat, erősíti az izmokat, fejleszti az egyensúlyérzéket, a gondolkodást, segít a testrészek irányításának megtanulásában, fejleszti a térben való tájékozódást,  a mozgáskoordinációt, a helyes testkép és testtartás kialakulását, segít a mozgások elindításának, megállításának megtanulásában, és nem utolsó sorban segít levezetni a „fölös”energiákat. A hinta rendszeres alkalmazásával a test teljes koordinációs összehangolása, valamint a biztos egyensúlyozás érhető el. A játék következtében alakulnak ki a precízebb izommozgások, azaz a finommotorika; ez pedig az írástanulás egyik elengedhetetlen feltétele.

Amerikai gyermekgyógyászok kutatása szerint a koraszülött babák jobban gyarapodnak, ha naponta háromszor fél órán át egy függőágyban hintáztatják őket.  Egy ugyancsak amerikai pszichológusnő terhes anyáknak pedig azt javasolta, hogy naponta legalább kétszer 5-10 percen át hintázzanak egy hintaszékben. A magzat egyensúlyérzéke ugyanis a terhesség 10. hetétől már kezd kifejlődni, amit a hintázás elősegíthet.

Félelem a hintázástól

Egyes gyermekek nem mernek ráülni a hintára, és a félelem sokszor évekig is kitart. Ezt mindenképpen komolyan kell venni, ilyen esetben a szülőknek kell bátorítást adniuk. Célszerű először ölbe ültetve hozzászoktatni a mozgáshoz a kicsiket, vagy kipróbáltathatjuk velük a függőágyat, függőszéket. Utána pedig irány a játszótér, és minél több alkalmat találni a gyakorláshoz, a hintázás megszerettetéséhez. Ha többszöri próbálkozással sem sikerül a félelmét eloszlatni, ajánlatos orvoshoz fordulni, mert lehet, hogy az egyensúlyérzékével van baj. Akkor sem érdemes a hintázást erőltetni, ha a gyermek epilepsziás, vagy hajlamos a mozgásra kialakuló rosszullétre.

„Ezerféle” hinta

Keresgélve a megfelelő játékok között, csakhamar rájöhetünk, hogy se szeri, se száma a hinták színének, méretének, stílusának, anyagának, formájának. Van babahinta, kisgyermek-hinta, nagygyermek-hinta, kültéri hinta, szobahinta, ülő hinta, fekvő hinta, mobilhinta, gyűrűhinta, trapézhinta, egyszemélyes hinta, kétszemélyes hinta, tányérhinta, fészekhinta, bólyahinta, laphinta. Ha persze nem elégszünk meg az eladói tanáccsal, kérdezzük meg bátran a gyermekorvost, mit ajánl.

Terápia

A hintázás segíti a gyermekek egészséges fejlődését és az alapkészségek kialakulását, miközben mentálisan is felfrissít. Pszichológusok és pedagógusok megfigyeléseikből arra jutottak, hogy akik csecsemő- és iskoláskorban sokat hintáztak, írni és olvasni is könnyebben tanultak meg. A hintázás az egészséges emberek között nincs életkorhoz kötve. A napi „adag” minimálisan kétszer 5-10 perc legyen. Érdemes viszont evés után legalább két órát várni, csak utána használjuk a hintát. Fontos a megfelelő környezet és a kellemes hangulat, ekkor lesz a fejlesztés öröm, móka, kacagás. Ha azonban speciális, terápiás céllal akarunk fejleszteni, akkor forduljunk szakemberhez, (orvoshoz, gyógytornászhoz), ők segítenek egy komplex program kidolgozásában.