Családháló

Kezdőoldal Partedli Trükkök, hogy biztosan a legfinomabb dinnyét válasszuk

Trükkök, hogy biztosan a legfinomabb dinnyét válasszuk

Már csak egy-két hét, és indul a magyar dinnyeszezon, amikor végre az igazi hazaitól ragadhatunk. De mégis mire kell figyelnünk, hogy valóban ízes dinnyét válasszunk? Egy hevesi dinnyetermesztő árulta el a trükköket, ám ha mégsem bízunk a megérzésünkben, letölthetünk a telefonunkra egy dinnyekopogtató alkalmazást is.

Origo,

A görögdinnye (latin nevén: Citrullus lanatus) egy misztikus, sehová nem sorolható növény: gyümölcsként ismerjük, szár típusát tekintve mégis a zöldségfélék közé sorolható, ráadásul a tökfélék (Cucurbitaceae) családjába tartozik.

Magyarul görögdinnyének hívjuk, mégissemmilyen bizonyítható görög eredettel nem rendelkezik, inkább Afrikát és Indiát tartják őshazájának, de ez is örök vita tárgya a szakértők körében.

Zöld, csíkos, sárga bélű

Arról régészeti leletek tanúskodnak – ásatások során előkerült magvak –, hogy Magyarországra a török hódoltság idején kerülhetett a dinnye, valamikor 1541-1686 között, illetve helyileg Heves megyéből indult el a dinnyetermesztés kultúrája, így a hevesi dinnyét a mai napig a hamisítatlan magyar dinnyének tartják. A görögdinnye fajtákat, külső színét, héját tekintve három csoportba soroljuk:

  • csíkos, „crimson sweet” típusú dinnyék;
  • fekete, más nevein: „sugar baby”, „nosztalgia”, „roméria” típusú dinnyék;
  • tigriscsíkos, vagyis inverz csíkos, sárga bélű görögdinnyék.

Érdemes megfigyelni egyébként, mennyire átvették a csíkos, „crimson sweet” típusú dinnyék a dinnyepiac uralmát a „nosztalgia”, vagyis „sugar baby” típusú dinnyékkel szemben. Régebben egyszínű dinnye volt a módi, csíkosat szinte még nem is lehetett kapni. A termelők szerint ennek magyarázata rendkívül egyszerű és magától értetődő:a csíkos dinnye cukortartalma, ízvilága, termeszthetősége és hozama előnyösebb fekete héjú társánál.

Tavaszi dinnyeszezon?

A Heves megyéből induló magyar dinnyetermesztés főbb helyszínei Csány, Hort, Erdőtelek és Kál települések. A generációról generációra átadott szaktudás már túlnőtt azon, amit egy családi gazdálkodás fenn tud tartani, és a termesztés titkait ismerő gazdálkodók is vándorolni kezdtek, így az ország több pontja is elismert dinnyetermő hely lett. A talajadottságok miatt azonban a leghíresebb régió még mindig a hevesi, illetve a mai napig ezt tartjuk helyileg a dinnye „hazájának”. A termesztő ennyit tesz hozzá:

A régi gyerekek csak azt mondták, hogy ez édesebb, mint a többi. Máig olvashatjuk országszerte, az utak mellett a kiírást: mézédes hevesi dinnye – általában ezeknek közük sincs Heveshez, sokszor Magyarországhoz sem, de ez is jelzi, mekkora reklámértéke van még mindig a névnek. Tízen vagyunk termelők Heves városában, és azzal kifújt. Messze eljut a hevesi dinnye, az igaz, de nem annyira azért, hogy úton-útfélen azt árulják.

A termesztés rendkívül összetett folyamat, éves szinten időrendre leosztott teendők sorozatát jelenti: március elején már el kell készülni a nevelősátorral, elkezdeni a palántát nevelni, de manapság sokan már megveszik a palántát készen, illetvejavarészt tökre oltott görögdinnyét termesztenek. 

 

A cikk ide kattintva folytatódik.

Hozzászólások

hozzászólás

CÍMKÉK:
Ez is érdekelhet!
Read previous post:
Anyáink ki nem mondott elvárásai ágyaznak meg a szorongásunknak

Nem csak attól szorong a gyerek, ha túl sokat várunk tőle, attól is, ha kiszámíthatatlan, mit kérünk rajta számon. Néha...

Close