A “kézműves” gyerekzsúr

Nemcsak eső vagy rossz idő miatt, eleve beltérre tervezett alkalmakkor is fontos, hogy akár egy kis lakásban is el tudjuk foglalni a gyerekeket. A kézműves gyerekzsúr remek időtöltéseket, egy rakat hazavihető dolgot eredményez.

Az első és legfontosabb, hogy már a buli meghívójában tisztázzuk, mi mennyiért van. Ha mi biztosítjuk az alapanyagokat, akkor mindenki oldott és „azt csinál, amit akar”, ha a szülők anyagi hozzájárulása kell, akkor pedig mindenkitől egyenlő mértékben érdemes kérni, hogy „senki se maradjon ki a buliból”. Akárhogy is döntünk, íme néhány költséghatékony megoldás, ha a gyerekekkel kreatívkodni akarunk.

Kisplasztikák

A művészellátókban, hobby-dekor boltokban kapni hőre száradó gyurmát. Ez a költséges megoldás, ha nem áll módunkban ilyet megengedni magunknak, akkor az alábbi verziók közül választhatunk:
–    házi, illatos gyurma: ennek receptjét megírtuk korábban itt.
–    agyag: az agyagnak kilója nagyjából 100-200 Ft a drágább helyeken, ezért nagy mennyiségben sem jelent anyagi megterhelést. Ahhoz pedig, hogy a kicsik mütyüröket (pl. felfűzhető gyöngyöket, kisebb tárgyakat) készítsenek belőle, nem is kell kiégetni, csak valami jó fedőfestékkel (pl. akril) kell befesteni száradás után, hogy ne legyen olyan szürke.
–    gipszöntvények: só-liszt gyurmát csinálunk, vagy rendes gyurmát veszünk (vagy csinálunk), és körbejárjuk a lakást, a kertet, hogy begyűjthessük az érdekesebb nyomatokat. Ezekbe öntjük a gipsz és víz keverékét (higítási arány a csomagoláson), ennek még kevesebb idő kell a száradáshoz, tehát 5-10 perc után már lehet is festeni az öntvényeket. Ja, a gipsz is egyike a legolcsóbb alapanyagoknak.
–    só-liszt gyurma: a klasszikus gyurmázóalap, ami házilag könnyen és költséghatékonyan elkészíthető, ha keveselljük, bármikor utángyártható. Nagyjából két rész sóhoz adjunk egy rész lisztet, és annyi vizet, hogy összeálljon a kívánt keménységűre. Ha túl híg, sót bele, ha túl kemény, vizet hozzá. Érdekesség, hogy ha mákkal (egész, nem darált!) keverjük el a lisztet, a kész só-liszt gyurmának száradás után kő hatása lesz, nagyon esztétikus mécsestartók gyárthatók így, akár a legkisebbekkel is: csak nyomjunk egy mécsest a gyurmagombócba és hagyjuk benne megszáradni. Száradás után ez is festhető, ha pedig az elkészítésnél adagolt vizet megszínezzük (étel-, vagy rendes festékkel), akkor eleve színes lesz. A legkisebbek kedvelt mókája, hogy szép, formás (kalász, kerék, fenyő stb. alakú – ma már minden lehet kapni) száraztésztát nyomnak bele, és már kész is a dísz.

Fessünk valamit!

Festeni nemcsak ecsettel és nemcsak papírra lehet. Vegyünk pl. egy rollni akciós tapétát (mindegy, milyen mintájú vagy felületű, a hátuljára van szükségünk), és gurítsuk végig az asztalon, aztán hagyjuk, hogy mindenfélével nyomdázzanak rá a gyerekek. Ha betelt, a befestett részt fölcsavarjuk, és újat gurítunk eléjük. Nyomdázni a következőkkel tudunk:
–    krumplinyomda: kettévágjuk a krumplit, és valamit belevésünk. A legegyszerűbb egy sütikiszúró formát belenyomni és körben a felesleget levágni. A kész nyomdát aztán bármilyen festékbe nyomhatjuk.
–    dolgos kezek és lábak: ha nagyobb gyerekeket hívtunk, nyomdázzanak a kezükkel, ehhez vehetünk direkt erre a célra szánt festéket, de tapasztalat szerint a vízfesték, vagy tempera, amit konyhai mosogatószivacsra kenünk a felhordás megkönnyítése miatt, szintén nem irritálják a bőrt. Azért túl kicsikkel ne próbálkozzunk, főleg, ha sokan vannak, azt a lakásunk bánja…
–    növények: szedjünk leveleket, virágokat, vágjunk ketté körtét, almát, mindent, ami beáldozható! A gyerekek, minél kisebbek, az ilyenekkel való nyomdázás folytán nagy felfedezéseket tesznek, és rengeteg Aha-élményt élnek át a növények felépítésével kapcsolatban.

Gyöngyfűzés

A legnagyobb beruházás itt a fonál. Dekorboltokban, vagy nagyobb áruházláncoknál (a kreatív-részlegen) árulnak „nyúlós damilt”, ez olyasmi, mint a kalapgumi, de tapintásra fonálszerűbb, és spulniban van, mint a hímzőfonalak. Ha nincs persze jó a sima fonál is, de ezzel egyszerűbben megoldható az elkészült ékszerek fel-és levétele, hiszen nyúlik. És hogy mi mindent fűzhetünk rá:
–    szárított növények: a legtöbb „kórónak” titulált mezei virág magtára kemény, szép alakú gubóvá szárad, ezek gyakran a hó alól is kinyerhetőek. Óvatosan leválasztva a szárról, fűzhető, apró, szabálytalan göböcsöket kapunk.
–    nád: a vékony nád éles késsel vagy csípőfogóval felhasogatva szép díszítő lehet gyöngyök közé.
–    gyöngyök: persze a legegyszerűbb venni egy szatyor gyöngyöt, gyakran ez is olcsón elérhető.
–    házi gyöngyök: csináljunk gyöngyöt agyagból, száradó gyurmából, akármiből.
–    tészta: csőtészta, speciális alakú tészták, egyes csigatészták, ABC-tészták… minden, amin lyuk van!

Jó kreatívkodást mindenkinek!