KÉPEK: tradicionális ház Balin

Kicsinek találjuk az CLD-tévénket? Kesergünk, hogy még egy szimpla sarokkádra sem futja? Ráadásul még pakolni sincsen helyünk az egyébként sem létező rongyainkat a kétajtós gardróbszekrénybe? A napi fájó problémákat igazán átértékeljük, ha bepillantunk egy balinéz tradicionális ház szobáiba…

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
báli
2013. június 24. bencze.aron

Kicsinek találjuk az CLD-tévénket? Kesergünk, hogy még egy szimpla sarokkádra sem futja? Ráadásul még pakolni sincsen helyünk az egyébként sem létező rongyainkat a kétajtós gardróbszekrénybe? A napi fájó problémákat igazán átértékeljük, ha bepillantunk egy balinéz tradicionális ház szobáiba…


Bali lakosságának több mint 90 százaléka hindu, és a vallásosság annyira átjárja a mindennapokat, hogy minden egyes ház kertjében találkozhatunk háziszentélyekkel. Érdekesség, hogy mikor valaki építkezésekbe kezd, az első dolga az Istenek számára ezeket a házi templomokat megépíteni. Kizárólag ezek után kezdenek saját lakórészük megépítésébe, melyet többnyire fallal vesznek körbe. Kivételesen ezúttal nem a közbiztonság gyatra minősége miatt, az ok ismét a hiedelemvilágig vezethető vissza: a gonosz szellemek így nem tudnak bejutni a házba!

A szigeten egy átlagfizetés mintegy 35 ezer forintnak felel meg, így különösebb luxus kivitelezésére nincs esély. Az alapokra törekszenek: legyen ágy, esetleg egy-egy szekrény. A világítást még sok esetben petróleumlámpákkal oldják meg, de a turisztikailag frekventáltabb helyeken természetesen már nincsen szükség ilyesmire.

Konyha

Balin a többgenerációs együttélés jellemző, sokszor 15-20 fős kolónia él együtt, ami elsősorban a gyerekek felügyeleténél jelent nagy előnyt. Ez a modell általában azt eredményezi, hogy a kőfalon belől több kisebb lakószoba is található, így például tűz esetén egy tűzoltóautónak bejutnia szinte lehetetlenség. A probléma kiküszöbölésére a mai napig él a szomszédok riasztásának hagyománya.

A közösségi közlekedés hiánya erősen hatással van a helyiek mobilitására. A távolságok miatt gyalog szinte senki sem indul útnak, ám a biciklik kora is leáldozott, így a többség kisebb robogókon teszi meg a kilométereket. Jogosítványt 17 évesen szerezhetnek a helyiek, így a gyerekeket az idősebb testvér vagy a szülő szállítja. Mindennapos látvány, hogy 2-3 gyerek préselődik össze egy kisebb motoron.

Olykor bukósisak nélkül

Balin a rízsföld nemcsak presztízs, de megélhetést jelentő tulajdon is. A túlnépesedés veszélye miatt, a kétgyerekes család a klasszikus, csak kevesen – például a földtulajdonosok – engedhetik meg maguknak, hogy többet vállaljanak. Elsősorban a taníttatás kerül rengeteg pénzbe, a felsőoktatás pedig nemcsak drága, de korrupt is. Ugyancsak komoly anyagi terhet ró a családra egy temetési szertartás is. A hamvasztási költségek minimalizálása érdekében több tucat helyi család egyetlen nagyobb ceremónia keretében búcsúzik halottaitól.

Sarokkád nélkül

A képriportban található házak a 230 milliós Indonézia leggazdagabb szigetén találhatóak, ahol a turizmus virágzik, munkát ad az embereknek. A 18 ezer szigetből álló ország 99%-án még az itt tapasztalt állapotokhoz képest is nyomor van…

További képekhez lapozzatok!