Mesék – a bölcsőtől a koporsóig

A mese szó hallatán minden bizonnyal gyerekeink jutnak eszünkbe, egy sarok, ahol leülünk velük kedvenc könyvükkel, vagy az esti szertartás, amikor csemetéink illatosan és álmosan fekszenek az ágyukban és hallgatják a nekik szóló történeteket. De valóban csak nekik szólnak a mesék?

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2012. március 30. Gyarmati Orsolya

A mese szó hallatán minden bizonnyal gyerekeink jutnak eszünkbe, egy sarok, ahol leülünk velük kedvenc könyvükkel, vagy az esti szertartás, amikor csemetéink illatosan és álmosan fekszenek az ágyukban és hallgatják a nekik szóló történeteket. De valóban csak nekik szólnak a mesék?


A mese fogalma egészen a XIX. századig kifejezetten felnőtt műfaj volt. A különböző történetek – legendák, balladák, fabulák, vagy akár a moralitásjátékok – mind tanítottak, s az élet tipikus buktatóira, valamint az abból tanulandókra mutattak rá. Irányt szabtak, megmutatták, hol a határ, mihez kell tartani magunkat. A népmesék pedig – amelyek minden nemzet kultúrtörténetében külön műfajt képeznek – a születéstől a halálig jelen voltak az emberek életében, és minden generáció megtalálhatta a neki szóló mondatokat, gondolatokat. Sajnos azonban  – e cikk keretei nem engedik, hogy az okokra részletesebben kitérjünk – a mesék egyszer csak eltűntek a felnőttek életéből és odaszorultak a gyerekek ágya mellé, s sajnos mi, szülők már rég elfojtottuk magunkban azokat a képességeket, amelyekkel érzékelni és dekódolni tudtuk a mesék üzenetét, gyógyító hatását.

Mesével a helyes út megtalálásáért

Boldizsár Ildikó meseterapeuta néprajztudományi kandidátusi értekezésében vázolta fel egyedülálló módszerét, amely új utakat nyitott meg mind a folklorisztikában, mind a mesék terápiás alkalmazásában. Noha Jung és néhány tanítványa alkalmazott meséket terápiában, kijelenthetjük, hogy Boldizsár Ildikó módszere egyedüálló és úttörő ebben a műfajban. Módszerének lényege, hogy minden egyes mesét, ami jelen van a világban lehetőségnek tekint, amelyből tanulni lehet. Természetesen mindenkinek más a meséje, illetve minden helyzetben, minden embernél más mesét kell alkalmazni, hiszen, ahogy nincs két egyforma beteg, úgy nem lehet “ráhúzni” egy történetet pl. az összes olyan emberre, aki éppen válik, vagy akinek konfliktusa volt gyermekkorában az édesapjával. Hasonlóan a homeopátiához, vagy bármely olyan tudományhoz / irányzathoz, amely az embert holisztikusan szemléli, a meseterápia is az egyéni sorsot helyezi a figyelem középpontjába, és a lehető legtöbb információt összegyűjtve találja meg azt az egy mesét, amely az adott emberen az adott helyzetben maximálisan segíthet.

Az egyensúly megtalálása

De hogyan indíthat el egy mese bárkit bármerre, és min tud változtatni? Boldizsár Ildikó úgy fogalmaz, a meseterápia célja nem kevesebb, mint az életben maradás. “Az egyensúly megbomlása alaphelyzetnek számít a mesékben, s a mese hősei nem csinálnak mást, minthogy megmutatják azokat az utakat, amelyek kivezetnek az adott vészhelyzetből vagy problémából. Persze a kivezető utak a valóságban mindig veszélyeket és kudarcokat rejtenek magukban, s nincs ez másképp a mesékben sem. A lényeg az, hogy a hős elinduljon, ne ijedjen meg a változás lehetőségétől, hiszen épp erre építheti további életét, méghozzá egy újabb, vélhetőleg magasabb fejlődési fokon. A mesék egyik áldásos hatása a terápiában épp az, hogy erőt adnak az első lépések megtételéhez, azaz kimozdítják a pácienst a holtpontról.”

Dekódolás

A meseterápia a legfiatalabbaktól a legidősebbekig mindenkin tud segíteni, aki kicsit is nyitott arra, hogy párhuzamot vonjon saját sorsa és a mesék üzenete között. A gyerekek esetében jóval egyszerűbb a terapeuta dolga, mivel ők még a magukkal hozott egyetemes tudáson és tisztaságon keresztül látják a lényeget. Ez az ősi tudás egyébként jól megfigyelhető a gyerekek rajzain is, nem véletlen, hogy a rajzoltatás is remek módszer a tudatalatti üzeneteinek megfejtéséhez. A felnőttek esetében annyival összetettebb a probléma, hogy ők már eltávolodtak ettől az aapvető nyitottságtól, ami a gyermekek esetében olyan jól megfigyelhető, de Boldizsár Ildikó képes arra, hogy a felnőttek szívét is megnyissa és visszavezesse őket saját belső lényegükhöz.

Aki szívesen ismerkedne ezzel a módszerrel, annak szívből ajánljuk Boldizsár Ildikó könyveit, amelyek között találunk életről, halálról, nőkről, férfiakról és gyerekekről-gyerekeknek szólókat. És ne feledjük: minden mese, ami a kezünkbe kerül, üzenet nekünk, rólunk!