Ajándékok csomagolása helyett Lázár Ervin

Arról volt szó, hogy karácsonyi csomagolási tippeket fogok írni, de mivel én sosem csomagolok be semmit, vagy legalábbis sírógörcsöt, hiszti rohamot, depressziót, pitypalattyot kapok ettől, ezért ezt mégsem vállaltam. Mivel csomagolási cikket nem írok, kiderült, hogy akkor nekem kell témát is hozni. Ilyenkor hozza az élet … Mostanában újra rákaptunk Lázár Ervin meséire.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
életmód
2015. december 22. Aipmilo

Arról volt szó, hogy karácsonyi csomagolási tippeket fogok írni, de mivel én sosem csomagolok be semmit, vagy legalábbis sírógörcsöt, hiszti rohamot, depressziót, pitypalattyot kapok ettől, ezért ezt mégsem vállaltam. A legjobb csomagolásunk egy esküvőre az lett, hogy egy asztalterítőbe csomagoltunk egy háztartási gépet, az egészet batyuként seprűre kötöttük. Nagyon környezettudatosnak éreztük magunkat, és a család azóta is így emleget minket, hogy a batyusok. Mivel csomagolási cikket nem tudok írni, kiderült, hogy akkor nekem kell témát is hozni. Ilyenkor hozza az élet …


Mi történik otthon? Mi az, ami nekem fontos? – hátha másnak is az. Fiam már négy és háromnegyed éves, eddig négy és fél volt, amit szépen meg is tudott mutatni: tenyerét felemelve a hüvelyujja és a mutatóujja közötti részre mutatva. Neki, hogy okos, szép, vidám és boldog legyen, sokat mesélek, hol innét, hol onnét.

Mostanában újra rátaláltunk Lázár Ervinre, vagy Mikkamakkára? Talán túl sokat keresett meg a Szomorúság és megmentésre volt szükségem, a Négyszögletű Kerek Erdő fáira, de főleg a lakóira. Pont ezt szeretem Lázár Ervinben, hogy olyan varázsvilágot teremt egy pillanat alatt, hogy minden elszáll, hogy mi felnőttek is biztonságban és jól érezzük benne magunkat. Úgy tud meghívni az erdejébe, hogy nem látunk ki a fák közül, csak hallgatjuk a nyugtató, körülölelő szavalatokat. Mert mindenkinek szüksége van néha egy olyan versre, hogy:

„Ha elpusztul a tulok,

szarvából lesz a tülök,

de ha én elpüsztülök,

belőlem nem lesz tulok.”

Nevetés kedvéért jó ez, a szívünknek pedig talán erre van szüksége, hogy

Dömdödöm, dömdödöm, dömdö-dömdö-dömdödöm.”

ami ugye azt jelenti, hogy „mindannyiunkat nagyon szeret”.

 

Az a fantasztikus, hogy ezt a szeretetet, ami a legkevésbé sem didaktikus, mégis sok-sok jóra megtanít, már egy kisgyerek is megérti. Hajlandó ő is nagyra nyílt szemekkel hallgatni egy-egy mesét pl. Ödönke és az ötemeletes-t, újra és újra. Tudom, hogy van olyan gyerek is, aki inkább mese közben is elhempereg, és elugrálgat és szétszórogat. Magam is láttam már ilyet, de azt a típust is meg-megérinti tapasztalataim szerint, sőt az ötemeletes mese közben kimondottan jól lehet a szobában, emeletről emeletre rohangálni.

A versek, a mesék egy kicsi gyerekben is elindítják az alkotás örömét. Látja, ha láttatjuk vele, hogy ilyet ő is tud, bátorságot kap arra, hogy a nyelvet szabadon és kreatívan használja. Megtanítanak örülni, bukfencezni, amikor ezt Kisfejú-Nagyfejű Zordon-Bordon megtiltotta, fogat mosni, amikor mi is megszenvedjük szegény Bruckner Szigfrid fogorvosi kalandjait, amiket persze bátran kiáll.

A legfőbb üzenetük talán mégis a már emlegetett szeretet, ami elfogadó, ami a hibák ellenére is ott van, akkor is, ha Vacskamati nem locsolja a virágját, akkor is, ha levágtuk már a Hétfejű Tündér hat fejét. A bűvös nevekhez az ötletet az író gyermekei adták, Miska macska – Mikkamakka vagy Vacskamati neve talán felesége nevéből, Vathy Zsuzsától kölcsönözte.

A nem didaktikusságára talán visszatérnék. A debreceni egyetem évek óta meghirdetett szabadon választható kurzusai között szerepel a párkapcsolati szabadegyetem. Azért, hogy az ott tanuló diákok horizontjára is felkerüljön a családalapítás témaköre, és ez ne vesszen el a karrier, a „ha lesz lakás, autó” homályába. Illetve, ha erre elszánták magukat, akkor legyenek a fejükben a nehézségek legyőzésére megoldási módozatok, a szívükben remény, hogy a váláson kívül is vannak alternatívák. Egy ilyen kurzuson ajánlottam Lázár Ervin egyik könyvét, azért mert nem szájba rágós, és mert a mese egész mélyen elrejt bennük is egy kapaszkodót, ha éppen erre lesz szükségük. Kiadtam hát a huszonéveseknek „kötelező olvasmányként” a Szegény Dzsoni és Árnikát. Kisiskolásaimnak tényleg ez volt, talán harmadikban. Én is csak akkor olvastam el. Ebben a meseregényben egyszerre van jelen a gyermekével beszélgető apa és maga a mese. A minden szülőnek ismerős kiszólások, elmagyarázások is részei a könyvnek. Ami miatt pedig egy párkapcsolati szabadegyetemre is beillett, a Dzsoni személye, aki a világ legszabadabb embere. Vajon feloldható-e az ellentét a szabadság és az elköteleződés között, találhat-e párra egy szabad ember? Nem spoilerezek nagyon talán, ha elárulom, hogy ez a kérdés megoldódik.

Csak kapkodom a fejem, a billentyűket, hogy mit nem szabad kihagynom, ha Lázár Ervint ajánlom. Az iróniát, amivel kicsit sem rontja el a meghitt pillanatokat, de nagyon is emberivé teszi a történeteit. A gonosz szerepét, aki hol boszorkányként, hol más alakban sincs eltagadva. És tudjuk, hogy a gyerekmesékben is jó, ha jelen van. És még onthatnám, de ideáig már úgysem olvassa el senki, mert már biztos egy Lázár Ervin könyvet fogott a kezébe, hogy két mézeskalács, egy porszívó és egy csomagolás között egy olyan világba vigye el a gyermekét, ahol a tanulság az, hogy: “Ha három lábon gyábokorsz, a kálán pugra nem tudsz menni.” Próbáljátok ki otthon, a gyermek megérti, … de ha mégsem értené meg elsőre, akkor az Árnikából ismert módon beszéljétek meg, kacsintsatok össze és …

Jó olvasást és jó csomagolást mindenkinek, szeretettel!