„A karácsony a megtestesülés, a közelség, a befogadás ünnepe”

Bíró László tábori püspök, a Magyar Katolikus Családegyesület és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Családbizottságának elnöke évtizedek óta a magyar családok szolgálatában él, legyenek hívők vagy nem hívők. Fáradhatatlanul hívja a családokat, a párkeresőket, a lankadókat: éljenek családban, legyenek áldottak a család által. A püspök atya ünnepi gondolataiban a közelségről, a befogadásról és a családról, mit ígéretről szól.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2013. december 21. Szaurella

Bíró László tábori püspök, a Magyar Katolikus Családegyesület és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Családbizottságának elnöke évtizedek óta a magyar családok szolgálatában él, legyenek hívők vagy nem hívők. Fáradhatatlanul hívja a családokat, a párkeresőket, a lankadókat: éljenek családban, legyenek áldottak a család által. A püspök atya ünnepi gondolataiban a közelségről, a befogadásról és a családról, mit ígéretről szól.


November 24-én, Krisztus király vasárnapján Ferenc pápa hivatalosan bezárta a Hit évét, amelyet még elődje, XVI. Benedek pápa hirdetett meg a II. Vatikáni Zsinat kezdetének 50. évfordulója alkalmából. Püspök Úr hogyan összegezné 2013-at a családok szempontjából?

Amikor XVI. Benedek pápa megnyitotta a szinódust, engem nagyon meglepett, hogy megnyitó beszédében hosszasan beszélt a családról. Három dolgot emelt ki különösen: a család az evangélium, és ha valaki éli a családi életet, evangéliumot hirdet. Tehát a Hit Évének alapvető feladatát teljesíti, azaz evangelizál. A második benedeki gondolat az, hogy a hit válsága és a házasság válsága összefüggnek. A harmadik fő eleme a beszédének pedig az volt, hogy a család legyen az evangelizáció alanya.

Sok család ugyanakkor magáért a fennmaradásért küzd, legyen az anyagi vagy érzelmi…

Fontos lenne tudatosítanunk, hogy a házasság túlmutat önmagán. Sokszor, amikor két ember megfárad, a válságban csak kettejüket látják, és nem gondolnak arra, hogy mennyire messze túlmutat a házasság önmagukon. A hit válsága és a család válsága, de a hit mélyülése eredményezheti a házasság megmaradását is. Megélni a házasságot maga evangelizáció. Megélni a házasságot tanúságtétel a Szentháromságos Isten belső viszonyáról. Minden egészségesen megélt házasság és család erről a dinamikáról szól. Gondoljuk csak el, a házassággal kapcsolatban leggyakrabban emlegetett három fogalom: a hit, a hűség és a bizalom. Ha ezeknek a szavaknak megvizsgáljuk a latin formáját, meglephet bennünket, hogy mindháromban szerepel a „hit” szógyök. A hit latinul „fides”, a hűség „fidelitas”, a bizalom „fidutia”. A magyar nyelvben pedig a hitvesi szerelem szavunkban szerepel a „hit” szógyök arra mutatva, hogy a szerelem egyben hordozza a hitet is.

Ferenc pápa is hangsúlyozza a keresztény család társadalomban való jelenlétet. „Csináljatok lármát, hallassátok hangotokat!” – mondotta az idei, Rio de Janeiróban rendezett katolikus ifjúsági világtalálkozón, ahol 3,5 millió fiatal gyűlt össze. Bosznia-Hercegovinában ennél alig élnek többen, azaz európai szemmel nézve egy országnyi fiatalt szólított meg az egyházfő. Bíztató ez az új evangelizáció?

A fiatalok nagy erőt képviselnek, de sokszor jó keresztény emberek is beérik azzal, hogy meghallgatják a prédikációt, eltűnődnek talán rajta, aztán szépen hazamennek. XVI. Benedek pápa többet vár a keresztény házasságtól. Ő azt remélné, ahogy többször ismételte is, a családnak jelen kell lennie a társadalomban is. Aktív cselekvőjének kell lennie. A Hit Évében hangzottak el még Ferenc pápa buzdításai a családról. Egyházfőnk hangsúlyozta: amit a Biblia révén az egyház a házasságról tanít, az ember természetének megfelelő. Hiszen a keresztény tanítás arra az igazságra épül, hogy az Úristen férfinak és nőnek teremtette az embert. Nagyon nagy figyelmet kaptak az utóbbi hónapokban ezen gondolatok. Ne feledjük: a különbözőségekből gazdagság fakad. Olyan gazdagság, amely csak a különbözőségekből születhet meg. A harmadik, számomra igen kedves gondolata Ferenc pápának a nemzedékek egységéről szólt, és az ebből forrásozó jövőről. Azt tanítja, hogy a jövő nemcsak a fiatalok, hanem az öregek alkotta valóság. A családban egyszerre kell jelen lenni ígéretnek és emlékezetnek. Az idősebb nemzedéket nem selejtezheti le a társadalom. A jövőről mond le, ha az idősek által hordozott emlékezetet kiveti a családból.  Azt gondolom, hogy az elöregedő Európában nagyon fontos lenne erre odafigyelni.

A család egységét ért támadásokra talán válaszul világi kezdeményezés született. 2014 -ben az ENSZ újra meghirdette a család nemzetközi évét, mely jövőre húsz éves évfordulóját ünnepli. 1994-ben II. János Pál pápa csatlakozott ehhez a felhíváshoz. Ekkor rendezték meg először Rómában a Családok Világtalálkozóját is. Hogyan tud ma ehhez a kezdeményezéshez a Katolikus Egyház kapcsolódni?

Több ponton találkozhat az egyház a meghirdetett családévvel. Az ENSZ tematikus évének egyik kiemelt programja a családokról pozitív hangvételben való beszéld, a másik a család és a munka harmonikus viszonyának kialakítása. A harmadik súlypont a periférián való családok segítése. Ha nincs is az egyházban meghirdetve 2014-ben családév, a rendkívüli püspöki szinódus révén mégis különleges jelentőségét kaphat a család nemzetközi éve. Ha a széles társadalom, valamint állam és egyház együtt tevékenykednek, egyazon célért, az hitem szerint nyomot hagy az emberekben.

Decemberi, családokhoz intézett levelében külön kiemelte: „Az élethez szükség van ünnepre a családban és a munkahelyen egyaránt, nagyon jól tudta ezt a régi paraszti és ipari kultúra. A család is tudja, hogy akkor is – és talán éppen akkor leginkább –, amikor a szegénység, a válság pillanatait éli meg, nélkülözhetetlen az ünnep, hogy újra megtalálja az összetartó szellemi és erkölcsi erőt a továbbéléshez, azaz a szándékot a közös életre, a növekedésre, hogy erősödjék a közös sorshoz való tartozás érzése.” Püspök Úrnak mit jelent ezen a karácsonyon a megtestesülés misztériuma? 

Az idei családi karácsonyban, ami különösen megszólít, az a karácsony legmélyebb lényege, és az a valóság, ahogy hívő és nem hívő emberben egyaránt él üzenete: a karácsony a megtestesülés, a közelség, a befogadás ünnepe. A megtestesülés hitünk szerint az Örök Ige született közénk és benne a szeretet testesült meg. Ahol egy család ma ünnepli a karácsonyt, mindig arra törekszik, hogy legalább ezen a napon megtestesüljön bennük a szeretet. Isten egészen közel jött az emberhez, és a karácsony ünneplésében ma is megvalósul a közelség: szülő találkozik a gyermekével, házas a házastársával, barátok kopogtatnak be hozzánk az ünnepen. A megtestesülés azért történhetett meg, mert Mária és József befogadták a megtestesülni készülő Jézust. A karácsonyban ma is tovább él ez a befogadó szeretet.