Családháló

Kezdőoldal Beszélgetések Aranyóra, ambuláns szülés, bábai szemlélet – a szülés minősége az anya és családja egész életére kihat!

Aranyóra, ambuláns szülés, bábai szemlélet – a szülés minősége az anya és családja egész életére kihat!

Aranyóra, ambuláns szülés, bábai modell és a legújabb tudományos alapokon nyugvó ellátás bevezetése – többek között ezekért harcol évek óta a Másállapotot a szülészetben! Mozgalom. Szervezőtagjai hiszik, hogy a szülés, születés minősége a rövid- és hosszú távú egészség megőrzésében, az élet minőségében alapvető szerepet játszik. Lőrincz Katalinnal, a mozgalom egyik szervezőtagjával beszélgettünk.

Írta: Czefernek Léna,

Nem mindegy, hogy egy nő mit él át a szülése során, hiszen ez befolyással van a saját, és rajta keresztül az egész családja életére, sőt még jövőben születendő gyermekeinek számára is. A megoldás kulcsát a Másállapotot a szülészetben! Mozgalom az AnyaBaba-barát szülészetek létrehozásában látja. Szeretnék elérni, hogy az ellátás középpontjába az anya és gyermekének testi, lelki és szociális egészsége kerüljön, s a szülészeti ellátás biztosítsa a szülő nő és gyermekének alapvető emberi- és betegjogait. Éppen ezért tartanák fontosnak az aranyóra betartását, az ambuláns szülés bevezetését, a bábai szemlélet hazai meghonosítását, de azt is kiemelik, mennyire fontos, hogy a média milyen képet közvetít a szülésről és az anyaságról. Többek között erről is kérdeztük Lőrincz Katalint.

Sokan nem is gondolnák, de nagyon nem mindegy, hogy a média milyen képet közöl a szülésről/születésről. Ami a képszerkesztőnek csak egy cikk mellé sietve odabiggyesztett illusztráció, az befolyással van a nők önmagáról, saját leendő szüléséről alkotott képére… Valóban ennyire fontos, milyen információk jelennek meg a médiában?

A szülésről és az azt követő időszakról alkotott képünk alapvetően a médiából érkező információk (szövegek és képek) és a környezet elbeszélése alapján formálódik. Ma felnőhet egy nő úgy, hogy sosem látott még újszülöttet, vagy szoptatott gyereket. Sokszor halljuk, hogy a szülés egy szükséges rossz, amit túl kell élni. Ezek általában fel nem dolgozott traumát sejtetnek a háttérben, és károsak lehetnek a várandós anya számára a szülésre készülve.

És ha még a média is ezt megerősítő képeket közöl…

Ha a képeken azt látjuk, hogy a szülés közben az anya a hátán fekszik infúzióval, miközben a “steril” ruhába öltözött kórházi személyzet irányít, a baba a csecsemő osztályon sír a születése után a többi babával, vagy a szülésről mutatott képek az sugallják, hogy ez egy borzalmas, kibírhatatlan, kiszolgáltatott, kívülről irányított folyamat, akkor ezt tartjuk normálisnak, hétköznapinak. Főleg, ha egy általunk kedvelt sorozat erre ráerősít. Sokszor látunk olyasmit, hogy a gyanútlanul ebédelgető anyukának egy pillanat alatt elfolyik a magzatvize, rohannak vele a kórházba, ahol a szakszemélyzet idegesen kapkodva felpakolja egy ágyra és diktálja neki, mikor kell nyomnia.

Ezzel szemben ha azt látjuk, hogy a szülés közben az anya szabadon vajúdik, szül (akár ülve, állva, ahogy neki jó és a kórházi személyzet ehhez alkalmazkodik, nem a saját kényelmét tartja elsődlegesnek), miközben támogató segítsége van (apa, dúla), akkor ez lesz a normális, elvárt. Ugyanígy, ha a képeken a szülés után a baba az anya mellkasán fekszik bőr-bőr kontaktusban és az egész esemény meghitt, békés, megerősítő élmény.

A médiának nagy szerepe van abból a szempontból, hogy a szülésre hogyan tekintünk, és változnak-e a berögzült sémák ezzel kapcsolatban. Sok esetben kifejezetten káros is lehet, ha a média által a szülésről közvetített képek dominánsan annak medikális oldalát mutatják. Egy példa: Egy anya rosszul érzi magát a szülése után. Traumatizálódott, de nem tudja megfogalmazni magának, mi a baj, hiszen, minden a “szokásos” módon zajlott. Ha az anyának egy erősen medikális kép él a fejében a szülésről, akkor nehezebben tud majd tisztábban látni: mi az, ami lehetett volna másképp is.

A másik fontos megállapítás, hogy a témához kapcsolódó anyagok szerkezetének igenis van üzenete. Bár a szülés alapvetően a női kompetencia, mégis sokszor előfordul, hogy a videós anyagokban az orvos az utolsó megszólaló, aki a nyilatkozatával megcáfolja, vagy éppen jóváhagyja a korábban elmondottakat, legyen az akár egy anya saját élménye.

A Másállapotot a szülészetben fő célja, hogy az elavult orvosi gyakorlatok helyett helyet kapjon a magyar egészségügyben az az anya-központú, támogató szemlélet, amely megfelelően biztonságos és ugyanakkor meghitt környezetet biztosít egy család életében bekövetkező legfontosabb eseményhez, azaz egy új élet születéséhez. Melyek ennek a gyakorlatnak a legfontosabb, változásra váró elemei?

Az anyaközpontú ellátást inkább nőközpontúnak szokták hívni, de ugyanazt jelenti. Mit takar ez a gyakorlatban? Az anya és a baba egységet képeznek, és ennek megfelelően is kell kezelni őket. Ennek a legfontosabb pontjai lennének: az aranyóra, az ambuláns szülés bevezetése, a vajúdás és a szülés során a baba és az anya érdekeit szem előtt tartó evidence-based, tudományos alapokon nyugvó ellátási gyakorlat bevezetése.

Miért fontos a szeparáció nélküli aranyóra?

Fontos, hogy az anyát és a babát egységként kezeljék. Sajnos ez a gyakorlatban nem mindig valósul meg. Számos kutatás alátámasztja, hogy mind a babának, mind az anyának az a legjobb (lelki, érzelmi és fiziológiai értelemben egyaránt), ha az első 1-2 órát zavartalanul együtt tölthetik bőr-bőr kontaktusban. Az anyának segít az anyai érzések, kötődés kialakulásában, csökkenti a vérzést, fájdalomcsillapító és nyugtató hatású hormonok termelődnek, a babát pedig támogatja az adaptációban. Ha az újszülött elefántot, gorillát, kiskutyát, kiscicát stb. eszünkbe sem jut elválasztani az anyjától, akkor miért tesszük ezt a gyerekeinkkel?

Az ambuláns szülés mit jelent, jelenleg nem lehet elhagyni a kórházat?

Fontos tudni, hogy az intézmény elhagyására bármelyik betegnek van jogalapja (kivéve néhány esetet, például ha valaki alkoholos befolyásoltság alatt áll), tehát ez az önrendelkezés a szülő nőkre is vonatkozik. A jelenlegi gyakorlatot – amely miatt az anyukának és a babának három napot kell bent maradnia – az indokolja, hogy az OEP csupán 72 óra elteltével téríti a kórháznak a beteg után járó összeget. Egészségügyi indikációja ennek sem a gyermek, sem a szülő nő miatt nincsen. Sajnos előfordul, hogy azt az anyukát sem engedik el a kórházból, aki élni akar ezzel a jogával. Pedig ha ez a finanszírozási kérdés megoldódna, az rengeteg plusz munkát venne le a kórházi dolgozók válláról is.

Mire lenne még szükség, hogy az ambuláns szülés megvalósulhasson?

A legfontosabb, az egész ország területén biztosítva legyen, hogy a védőnő, a házi gyermekorvos 24 órán belül ki tudjon menni a családhoz, ami jelenleg nem minden területen megoldott. Fontosnak tartjuk, hogy akár otthon, akár kórházban szül egy nő, kapjon megfelelő szoptatási támogatást a korai gyermekágyas időszakban.

Tavaly nyáron előterjesztettek az ambuláns szüléssel kapcsolatos rendeletet, de annak bevezetése végül elmaradt. Mi kicsit szigorúnak éreztük, első körben kizárták az első szülő nőket, ami azért furcsa, mert otthonszülés esetében ez nem kizáró tényező. Számunkra az lenne az elfogadható, ha választható lenne az ambuláns szülés, és erről az anya dönthetne. Egy harmadszorra szülő nő, akit otthon vár a családja, valószínűleg ezt választaná, de egy első gyermekes anyuka is érezheti úgy, hogy jobb lenne neki otthon.

A WHO szerint 24 óra az ideális, de sok országban más a gyakorlat…

Igen, vannak szigorú országok, de elég széles a skála. Oroszországban és Szlovákiában, is van olyan kórház, ahol  komplikációmentes császármetszés esetén 5 napot kell az anyáknak bent tölteni, de van olyan ország is, ahol 6 órával a hüvelyi szülés után haza lehet menni, ha minden rendben van. A 24 óra azért is szükséges, mert nem minden kórházban van itthon éjjel neonatológus. De ezzel nagyon sokan elégedettek lennének.

Említette az elavult gyakorlatok helyett a tudományos alapokon nyugvó ellátást. Mondana néhány példát?

Igen, ilyen elavult gyakorlat például a rutinszerű azonnali köldökellátás. Ezen azért fontos változtatni, mert a babának szüksége van arra az őssejtekkel dúsított vérre, ami a köldökzsinórban van a születése után. Ha nem vágják el azonnal a zsinórt, a baba szervezete megkapja ezt a vért, a köldökzsinór kiürül, ez körülbelül 20 perc.  Hasonló az aranyóra fontossága, amiről már fentebb szó volt. Ilyen a testhelyzet szabad változtatása a szülés és a vajúdás alatt, vagy az a tudományos tény, hogy nem szükséges a baba szívét a vajúdás teljes ideje alatt monitorozni (és ezzel megakadályozni az anyát a mozgásban). És ilyen az étel, ital a vajúdás alatt, ez szintén sok kórházban tilos.

A családbarát kórházak tervezetéhez kapcsolódóan mit tartanának a legfontosabbnak, illetve hogyan látnák megalapozottnak, hogy az önök által javasolt anyababa-barát intézmények létrejöjjenek?

Nagyon örülünk, hogy a kormány ilyen komoly összeggel szeretné támogatni a szülészeteket. Kíváncsian várjuk, hogy  pontosan mit értenek “családbarát” szülészet alatt. Ez nem egy szakmai kifejezés, mindenkinek mást jelenthet, ezért mi az anyababa-barát cím megszerzését támogatnánk inkább. Fontos kiemelni, hogy ez utóbbi nem egy szubjektív dolog, hanem egy auditálási folyamattal megszerezhető cím, ami egyben egy nemzetközi garancia is a családoknak arra, hogy a mai legjobb gyakorlatok szerint kísérik a szülést és látják el a kisbabát.

A szülés/születés pozitív megélésében talán az egyik legfontosabb, hogy a leendő édesanya milyen képet alkot magában az egész eseménnyel kapcsolatban, hiszen ez meghatározó lehet az egész szülésre nézve. Hogyan lehet ebben az anyákat erősíteni, pozitív példákat átadni?

Nem a szülésére meghatározó a pozitív szülésélmény, hanem a következő napokra, hónapokra, évekre. Arra, hogy mennyire lesz testileg-lelkileg egészséges, hogyan tudja ellátni a babát és mennyire lesz kompetens az anyaságában, szülőségében, az egész életével kapcsolatban. Sok olyan történetet ismerünk, hogy egy pozitív szülésélmény után az anya egész élete is pozitív fordulatot vett, mert megérezte, hogy van ereje, beleszólása a saját életébe, esetleg elkezdett valami olyannal foglalkozni, amit addig nem mert elkezdeni, amitől félt. Érdemes sokat beszélgetni, informálódni. Fontos, hogy az édesanya biztonságban érezze magát, támogató szakemberek vegyék körül, akiknek felteheti az összes kérdését. Ha úgy érzi, hogy ez nem áll rendelkezésre, akkor érdemes váltani, mást keresni. Mások az igényeink, mindenkinek másra van szüksége. Ha megtalálja azokat a kapcsolatokat, amik megerősítik, az már nagyon jó.  De akár telefonon is lehet segítséget kérni, ilyen pl. az EMMA Vonal.

A hozzánk érkező történetekből azonban kitűnik, hogy a negatív szülésélményekben legtöbbször a lenéző, bántó megjegyzések, a nem megfelelő hangnemű kommunikáció, vagy a tájékoztatás hiánya a közös elem. Bármilyen felkészült is az édesanya, ebben az éber, módosult tudatállapotban, mint amilyen a szülés, egy ártatlannak szánt, de rosszul elsülő megjegyzés, vagy egy véletlenül nyitva hagyott ajtó is megakaszthatja vagy rossz irányba terelheti a folyamatot. Fontos tudni, hogy egy negatív vagy traumatikus szülésélmény nem csak a durva beavatkozásoktól alakulhat ki.

 

Hozzászólások

hozzászólás

CÍMKÉK:
Read previous post:
A 14 éven aluliak többsége túlsúlyos a szülők szerint

A magyar szülők 60 százaléka szerint jellemző a túlsúly a 14 éven aluliakra, leginkább a mozgásszegény életmódnak, a helytelen táplálkozásnak...

Close