Bagdy Emőke: A lelket is rendszeresen takarítani kell

Pszichológushoz járni még ma is sokak szerint az unatkozó amerikai társadalom passziója, a pszichoterapeuta pedig a hagyományos értékek ellensége, mindent megkérdőjelez, relativizál, ezért jobb vele vigyázni. Ugyanakkor akadnak olyanok is, akik számára a lélekkel foglalatoskodó szakember mágikus tudás birtokosa, melyre születni kell, és magától kifejlődik.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2013. március 13. Paulik András

Pszichológushoz járni még ma is sokak szerint az unatkozó amerikai társadalom passziója, a pszichoterapeuta pedig a hagyományos értékek ellensége, mindent megkérdőjelez, relativizál, ezért jobb vele vigyázni. Ugyanakkor akadnak olyanok is, akik számára a lélekkel foglalatoskodó szakember mágikus tudás birtokosa, melyre születni kell, és magától kifejlődik.


Dr. Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, szupervízor, a pszichológiatudomány kandidátusa, és lassan 72 éve ellenére a médiában is szakmájának egyik legaktívabb tagja. A vele való beszélgetés talán sok tévhitet eloszlat.

– Egy pszichológus könnyen el tudja választani a hétköznapi helyzeteket, beszélgetéseket a terápiás kapcsolatoktól. Másképp vesz részt bennük?

– A hétköznapi életben izgalmas, cselekvő feladataim vannak, ez másfajta aktivitás, mint az a résztvevő, megfigyelő, jelenlét, ami a terápiás helyzetre jellemző. A bizalom, amely a másik emberből, a kliensből árad, megnyit egy csatornát, amelyen keresztül be tudok lépni az ő világába. Ez megszentelt figyelmet igényel, hogy az ő problémájában, az általa elmondottakban el tudjak merülni. Itt nincs mozgalmasság, mint a hétköznapi feladatoknál, csak lelki nyitottság. A kommunikációban mindenki folyamatosan közöl magáról valamit, én is. Ebből csupán 7 % a nyelvi üzenet, 38% hang, 55% pedig a nem verbális információ. Ahhoz, hogy mindez zavaró tényezőtől függetlenül, tisztán érvényesüljön, odaadó figyelemre van szükség.

– Mennyit ad hozzá a terápia sikeréhez a saját személyisége? Lehet ezt kontrollálni?

– Megkísérlem nyitni és adni magam én is, de a kliens megnyilvánulásai nagyon érzékenyen megérinthetnek, például ha a gyerekemmel kapcsolatban van valamilyen érzelmi gubancom, és a kliensem a kamasz fiáról beszél. Az emberi bajoknak nagyjából leírható repertoárjuk van, ettől a pszichológus sincs védve. Ilyenkor keveredhetnek a kettőnk érzelmei, és az nem jó. Ekkor segít a szupervízió. A szupervizor kollégával meg kell keresnünk, hogy mi az, amire abban a helyzetben rezonáltam, kire emlékeztetett a velem szemben ülő, milyen helyzetet idézett föl az életemből stb. Ez nagyon izgalmas, és miközben kibogozzuk a szálakat és minden kitisztul, kicsit olyan, mintha a paciens is hallgatózna. Amikor a férjem meghalt, hiába voltam már munkaképes, valahogy akkoriban mindenki veszteségekkel jött hozzám, pontosabban én éreztem meg könnyebben azt, hogy kinek mit kellene elgyászolnia.

– És ezek a sebek később már nem szakadnak föl?

– Többé már nem maradnak elfedve, a megértő tudatosulás elősegíti a teljes begyógyulást.

Az interjú folytatása a Képmás márciusi számában olvasható.