Elutasította az Alkotmánybíróság az alkotmányellenesnek nyilvánított abortusztörvényre vonatkozó panaszbeadványt

Többször írtunk már arról a tanulmányról, amely többek között arra is rámutat, hogy a magyarországi abortuszok egy 1956-tól érvényes gyakorlata a mai napig lehetővé teszi, hogy az állapotos nő puszta kérelem alapján elvetethesse a magzatát. Bár az Alkotmánybíróság (AB) emiatt már egy 1998-as határozatban megsemmisítette a Magzatvédelmi Törvény (MTV) több paragrafusát, az alkotmányellenesnek kimondott gyakorlat a törvény 2000-ben történt változtatásai ellenére is fennáll.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2013. december 19. Gyarmati Orsolya

Többször írtunk már arról a tanulmányról, amely többek között arra is rámutat, hogy a magyarországi abortuszok egy 1956-tól érvényes gyakorlata a mai napig lehetővé teszi, hogy az állapotos nő puszta kérelem alapján elvetethesse a magzatát. Bár az Alkotmánybíróság (AB) emiatt már egy 1998-as határozatban megsemmisítette a Magzatvédelmi Törvény (MTV) több paragrafusát, az alkotmányellenesnek kimondott gyakorlat a törvény 2000-ben történt változtatásai ellenére is fennáll.


Az MTV 1992-es hatályba lépése, valamint 2000. évi módosításai után is több civil panaszbeadványt fogadott be az AB a törvénnyel kapcsolatban. Ezekkel a beadványokkal kapcsolatban a testület nem hozott döntést az új Alaptörvény életbe lépéséig, amikor is az AB előtt lévő ügyek mindegyikét megsemmisítették. Raffai Péter novemberben három társával az AB-hez fordult annak érdekében, hogy az vegye újra napirendre az abortusztörvény vizsgálatát. A beadványt azonban a taláros testület visszadobta…

Családháló: Milyen indokkal utasította el az Alkotmánybíróság a beadványukat?

Raffai Péter: Az alkotmányjogi panaszt négyen adtuk be: egy országgyűlési képviselő, egy család-, nő-, és magzatvédő szervezet elnöke, egy jogsértett édesapa és jómagam. Az AB kevesebb mint két hét alatt döntött a beadványról, de tartalmilag egyáltalán nem foglalkozott vele. Az elutasítás oka kettős volt. A testület egyrészt úgy döntött, hogy az ügyben egyikőnket sem fogadja el közvetlenül érintettnek.

CSH: Mit jelent ez?

R.P.: Mindenekelőtt azt, hogy a panaszolt törvény alapján nem folyik ellenünk bírósági eljárás, és nincs ítélet sem velünk szemben. Ez természetes, hiszen az MTV alapján nem is igen lehetséges, hogy bárkivel szemben bírósági eljárásra kerüljön sor. Civil panaszbeadvány azonban ún. absztrakt érintettségre hivatkozva is beadható, amikor valaki alkotmányos joga bírósági eljárás nélkül sérül. Mi ezzel a lehetőséggel próbáltunk élni. Szerintünk az MTV-ben a magyar állam a saját életvédelmi kötelezettségét sérti, amiben minden állampolgár érintett. Az AB azonban annyira konkrét és közvetlen jogsérelmet várt volna el, ami esetünkben csak a magzatokra elmondható. Ők viszont képtelenek panasszal élni, miközben az AB a panaszbeadványok befogadásához szülői vagy jogi képviseletet nem fogad el.

CSH: Magzatok nyilvánvalóan nem képviselhetik magukat. Akkor ki teheti ezt meg?

R.P.: A mostani AB döntés azt igazolja, hogy a 2011. évi CLI. törvény cselekvőképtelen személyek számára nem biztosít lehetőséget arra, hogy panasszal éljenek, ha egy rossz rendelkezés miatt alkotmányos joguk sérül. Ez magzatokra éppúgy igaz, mint gyermekekre, vagy súlyos testi vagy szellemi fogyatékosokra. Mivel a képviseletüket az AB nem fogadhatja el, ők meg vannak fosztva attól, hogy az alkotmányos jogaikat ért sérelmüket orvosolják. Mindez 2011 előtt fel sem merült, hiszen akkor bárki civil indítványozhatta egy törvény alkotmányossági vizsgálatát.

CSH: Mi volt az elutasítás másik indoka?

R.P.: Szintén a 2011. évi CLI. törvény szerint, ha ma civilként akarunk panaszt tenni egy törvény ellen, akkor ezt csak az adott törvény hatályba lépését követő 180 napon belül lehet megtenni. Az általunk panaszolt MTV azonban 1992-ben, a módosításai pedig 2000-ben hatályosultak, mindezek esetében tehát a 180 napos határidő rég lejárt. A visszautasítás második indoka tehát ez volt. Az AB itt teljesen figyelmen kívül hagyta, hogy 2011-et megelőzően a testület befogadott már panaszbeadványokat, és elindította az MTV alkotmányossági vizsgálatát. Ezekben viszont épp az AB nem jutott döntésre időben, vagyis az új Alaptörvény életbe lépéséig. Az AB most saját mulasztása miatt kér számon lehetetlen határidőt az új beadványozókon.

CSH: Most, hogy visszautasították a beadványt, mi a következő lépésük?

R.P.: Mind az alkotmányjogi panaszunk, mind a cselekvőképtelen személyek joghátránya miatt ombudsmanhoz fordulunk. Ő kezdeményezheti az AB-nél egy jogszabály alkotmányosságának vizsgálatát, miközben őt sem a közvetlen érintettség, sem a 180 napos határidő nem köti. Az AB-től mindössze érdemi vizsgálatot kérünk, egy évek óta fennálló súlyos kérdés megválaszolását. Bízunk benne, hogy az ombudsman partnerünk lesz ebben.

A beadvány TELJES SZÖVEGE itt érhető el.

Az Alkotmánybíróság válasza itt látható.