Herczeg: Még korai a vészharangot kongatni a Facebook felett

Hogyan védhetjük meg magunkat és családunkat a közösségi háló veszélyeitől? Vannak egyáltalán ilyenek? Mi a Facebook titka? Meddig lesz még egyeduralkodó? Ezekről és sok más érdekességről beszélgettünk a több országban is tevékenykedő Herczeg Attila közösségi média szakértővel.

– Napjaink netes világa szinte már elképzelhetetlen a közösségi médiumok használata nélkül. Mi ennek a gyors térnyerésnek a titka? Miért szeretjük a közösségi hálókat, a közösségi vásárlást, a közösségi képmegosztást, stb.?

– Amíg az ún. WEB1-es világban éltünk, amikor csak hírek és céginformációk érkeztek hozzánk, a webes információforrások hangszóróként viselkedtek az ember életében: 1000 Watton szóltak, és jó esetben mi 1 Watt hangerővel tudtuk a véleményünket velük kapcsolatban érvényesíteni. Ehhez képest a közösségi média világában, a WEB2-ben mindenki egyenlő: a legnagyobb vállalat, vagy szervezet is 1 Watt hangerőt képvisel, és az én véleményem is ennyivel szól. Persze, ha közösséget tudok magam köré építeni egy-egy ügy érdekében, én is elérhetem az 1000 Wattot, de akár többet is.

– Mi a Facebook titka, amellyel szinte egyeduralkodóvá tudott válni?

– A Facebook nem egy csoda, és ráadásul, ha a teljes világot nézzük, messze nem is egyeduralkodó: Kínában, Oroszországban más közösségi felületek a vezetők. A Facebook európai, illetve magyarországi térnyerése annak köszönhető véleményem szerint, hogy mire itt el kezdett terjedni, rendelkezett mindazon sikertényezőkkel, melyeket akár más közösségi oldalaktól átvett az idők folyamán: a hírfolyamba írás lehetőségével példának okáért a kezdetekben nem rendelkezett, ezt a Twittertől vette át. Amitől pedig eddig meg tudta tartani vezető pozícióját, az az, hogy hihetetlenül gyorsan fejlesztik, új funkciókkal ruházzák fel folyamatosan.

–  Mindenki arról beszél, hogy egyszer csak ki fog durranni a Facebook-lufi. Hogyan látja ezt, már elérte a kritikus tömeget a felhasználók száma vagy még jó ideig a felfutás időszaka tart még?

– Ami szakmai meggyőződésem szerint a további siker útjába állhat, az a tőzsdei piacra lépés következménye: a részvényesi elvárásoknak való megfelelés. Ennek több hozadéka már ma is látható, de még korai a vészharangot kongatni a Facebook felett: még évekig vezető közösségi médiafelület marad. Mindemellett, ez egy gyorsan változó világ: csodák történhetnek egyik pillanatról a másikra is akár…

– Felsorolásszerűen, melyek a legnagyobb lehetőségek és a legmarkánsabb veszélyek, amelyek egy átlagos FB-felhasználó előtt állnak, fenyegetik?

– Megfelelő biztonsági beállításokkal nem látok valódi veszélyt egy átlagos FB felhasználó számára: erre azonban rá kell szánni az időt, át kell nézni, mit, kivel, milyen szinten szeretnénk megosztani? Ha ezt egyszer megtesszük, 2-3 havonta pedig ellenőrizzük, valódi veszély nem fenyeget minket- feltéve, ha ezt az eszközt a természetének megfelelően használjuk: ha van olyan dolog, amit nem szivesen kiáltanánk világba, azt itt se tegyük ki a falunkra.

– Külföldi és hazai munkatapasztalatai alapján: hogyan látja, mennyire “mászott bele” a családok hétköznapjaiba a Facebook és az egyéb közösségi megoldások? Mondana példákat?

– Az új generációk beleszülettek a közösségi média használatába, része az életüknek. Hogy ez jó, vagy rossz velejárója az új időknek nézőpont kérdése: a 20-as évek Amerikájában tiltották a munkahelyeken a telefon használatát, mert időt vesz el a munkától- ma pedig elképzelni sem tudjuk azt, hogy telefon nélkül éljünk- meggyőződésem szerint azért, mert megtanultuk használni.

Vannak olyan országok és korosztályok, akik akár napi 4,5 órát a Facebookon töltenek. Ez nyilvánvalóan nem egészséges, nem pozitív dolog. Az azonban pozitív, hogy azáltal, hogy a fiatal generációk szülei tudni akarják, mit csinálnak a gyerekek a közösségi felületeken, elkezdik szintén használni ezeket a csatornákat- először csak „ellenőrzésre”, majd rájönnek, hogy mennyi mindenre használhatóak még ezek a csatornák- és elkezdik használni a hétköznapi életükben is.

– Sok szülőt megriaszt az “addikció”, amilyen mértékben a mostani 10-20 évesek rá vannak csatlakozva ezekre a csatornákra. Mit lehet kezdeni ezzel? Mit javasol a szülőknek gyermekeik FB-használatával kapcsolatban?

– A tiltás ebben az esetben nem megoldás – a megfelelő használat megtanítása viszont az. Ha félünk attól, hogy a gyerekünk kétszázzal fog száguldani a kölcsönadott családi autóval a városban, megmagyarázzuk neki, ez miért veszélyes, milyen veszélyeket rejthet magában-és elküldjük jogosítványt szerezni. Amerikában már vannak olyan tanfolyamok, melyek a fiatalok megfelelő közösségi médiahasználatát tanítja- épp azért, hogy a szülőknek ne kelljen félniük. Hasonló programon mi is dolgozunk, de az a tapasztalatunk, hogy ami Amerikában tendenciaként megjelenik, nagyjából 2-3 év múlva érkezik el Európában ebben az iparágban.

– Melyek azok a Facebook-beállítások, amelyeket minden olvasónknak figyelmébe ajánl? Mire kell odafigyelnünk, hogy biztonságosan használhassuk?

– A kérdésre általánosságban nehéz válaszolni: ez függ a használat gyakoriságától, a milyenségétől, egyéb webes aktivitásoktól… rengeteg összetevőtől. Ami alapvető, hogy legalább havonta jelszavainkat változtassuk meg, variáljuk, ne mindenütt ugyanazt a jelszót használjuk, és kérjünk értesítést a Facebook-tól arra az esetre, ha egy új gépről belépést kezdeményeztek az accountunkra.