Huszárik Kata: „A fiamnak meg kell tanítanom: a pénzkiadó automata nem töltődik magától! A pénzért meg kell dolgozni! „

Huszárik Kata színművésszel a takarékoskodásról, a tudatos hétköznapokról és a gyermekek életre neveléséről beszélgettünk, valamint készültünk néhány praktikus tanáccsal is – hogy több maradjon a családi kasszában.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2015. október 30. Gyarmati Orsolya

Huszárik Kata színművésszel a takarékoskodásról, a tudatos hétköznapokról és a gyermekek életre neveléséről beszélgettünk, valamint készültünk néhány praktikus tanáccsal is – hogy több maradjon a családi kasszában.


Családháló: Gyermekkorodban takarékoskodtatok?

Huszárik Kata:Arra emlékszem, hogy Nagymamámnál nem volt szemetes. Ő a legapróbb nejlonzacskótól kezdve a tejfölös dobozig mindig mindent felhasznált, mai szóval élve újrahasznosított. A zacskókat kimosta, eltörölgette, a műanyag dobozkába pedig növényeket ültetett. Mélyen megmaradt bennem az élmény.

CSH: A szüleid, nagyszüleid példáját követed?

HK:Ma sokkal nehezebb, sőt lehetetlen ugyanezt az életet élni. Nálunk is számít, hogy mit dobok ki. Ételt pl. ritkán, inkább a kutyánknak adjuk. Ha mégis előfordul, hogy menthetetlen és a kukában végzi, akkor lelkiismeret-furdalásom van. Fontos, hogy szelektíven gyűjtjük a szemetet és próbálunk környezetbarátként élni.

CSH: A havi bevételeteket beosztjátok?

HK: Igen. Sokáig szabadúszóként dolgoztam, ilyenkor kiszámíthatatlan az ember bevétele. Megtanultam, hogy ne érjen váratlanul, ha nem annyi pénz folyik be a családi kasszába, mint előző hónapban. Sok kiadás van, amire nem számíthatunk – ha elromlik valami, vagy ha Gergő fiam pl. a sportolás alatt elnyúzza a cipőjét, akkor nincs mese, pótolni kell.

CSH: A gyermekednek is szeretnéd átadni ezt a látásmódot?

HK: Igyekszem megtanítani neki, hogy mennyit ér a pénz. Ha szeretne megkapni egy játékot, akkor elmondjuk neki, hogy ezért a játékért anya és apa egy napig dolgozik. Amikor még kisebb volt, nem értette, hogy működik a bankkártya. Gyermekszemmel: betesszük egy gépbe, utána a pénzzel együtt kivesszük. Ezt is meg kellett tanítanunk, hogy ez nem azt jelenti, hogy a kártyáról mindig le lehet venni pénzt. Azért sokat kell dolgozni.

***

És most következzen néhány praktikus ötlet, amitől több maradhat a családi kasszában:

Csak azt tegyük a bevásárló kosárba, amire szükség van!Írjunk pontos listát vásárláskor! A magyar háztartásokban fejenként 200 kg élelmiszerhulladék keletkezik évente!

Éhesen ne vásároljunk!Bizonyítható tény, hogy ha éhesen vásárolunk, 20-40 százalékkal több termék kerül a kosarunkba, mint terveztük.

Ruhavásárlás kikapcsolódásként? Soha!A teljes ruhakészletünknek mindössze 20 százalékát hordjuk!

Főzzünk hetente előre!Ha egy 800 forintos menü helyett 300 forintból elkészítjük az ebédünket, évente megközelítőleg 155 ezer forintot takaríthatunk meg!

A felesleges ruhákkal irány a szeretetszolgálat!  Ne gyűjtögessünk! Ha valamit három éve nem használtunk, azt ezután sem fogjuk.

A feleslegessé vált ételeket ne dobjuk ki, adjuk például gyermekotthonoknak! Egy UNICEF-felmérés szerint a magyarországi gyerekek 30 százaléka éhezik. Ha nem pazaroljuk az élelmiszert, nemcsak a hulladék mennyiségét csökkenthetjük, hanem hozzájárulhatunk az éhezés és alultápláltság visszaszorításához is!