Ír, olvas, számol – de nem úgy, ahogy azt elvárná(n)k? – 3. rész
Diszgráfia, diszlexia, diszkalkulia. Sokat emlegetett fogalmak. Vajon mit jelentenek pontosan ezek a kifejezések, miért alakulhatnak ki, és mikor kell szakemberhez fordulni a probléméval? Erősné Brunner Katalin, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Beszédvizsgáló, Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai fejlesztő, Oktató és Gondozó Tagintézményének igazgatója szakszerű tanácsokkal látja el a szülőket, hogy mielőbb felismerhessék és orvosolhassák gyermekük esetleges tanulási zavarait.
Mit nevezünk tanulási zavarnak? Mikor beszélünk átmeneti, mikor tartós nehézségről?
Erősné Brunner Katalin: Elkülönítünk tanulási zavarokat és tanulási nehézségeket. A két problémakör között minőségi, tartalmi különbözőség van, ennek megfelelően a terápiás segítség is más-más módon oldható meg, más szakemberekre tartozik a segítségnyújtás. A tanulási zavar gyűjtőfogalom, mely magában foglalja az „olvasási zavart”, „írás zavart”, „számolási zavart”. Szakértői vizsgálatot követően dönthető el, hogy az írott nyelvi szinten megjelenő tüneteknek van-e háttere a beszélt nyelvi szinten. Specifikus írott nyelvi zavarok alatt azt értjük, ha átlagos szintű intelligencia, ép érzékszervi – és ép idegrendszeri állapot mellett, az írott nyelvi zavarnak nincs beszélt nyelvi előzménye, illetve párhuzamosan nem áll fenn beszélt nyelvi zavar. A „zavar” fogalma, többek között azt is jelzi, hogy a probléma tartósan fennáll, a tünetek csökkenéséhez, megszűnéséhez célzott, szakszerű, logopédiai terápia szükséges. A „nehézség” inkább átmeneti jellegű, amikor a tananyagban egy-egy részterületnek a rögzítése, elsajátítása nem a tipikus ütemben történik, ez tantárgyi korrepetálással javítható.
Mi okozza a tartós tanulási zavarokat?
Erősné Brunner Katalin: A tanulási zavar kialakulásának okai között szerepel: a nyelvfejlődés késése, az organikus háttér, örökletes tényezők.
Kijelenthetjük, hogy a leggyakrabban előforduló tartós tanulási zavar a diszgráfia, diszlexia és diszkalkulia? Mik a tünetei ezeknek a zavaroknak?
Erősné Brunner Katalin: Tanulási zavaron általában az olvasás, írás és matematika tantárgyak köré csoportosított problémákat értik. Változatos tüneti képekkel találkozhatunk, hiszen az egyén fejlődésmenetében, szociális környezetében sem tudunk részletek tekintetében “kőbevésett” tüneteket mondani. Gyakori probléma a hang-betű megfeleltetésének, a fonématudatosságnak a hiánya, a sorba rendezés követésének problémája, a szűk emlékezeti kapacitás, a vizuális- és auditív észlelés bizonytalansága és így tovább.
Mennyi idős kortól alakulhatnak ki a zavarok?
Erősné Brunner Katalin: Diszlexiáról, diszgráfiáról, diszkalkuliáról akkor beszélünk, ha az írás- és számolástanulás az alapozó, illetve a bevésési szakaszon is túl van, és a gyermek még mindig nem sajátította el az anyanyelv írott változatát, illetve számolási gondjai vannak, tehát 3. osztálytól.
Hogyan ismerhetik fel a szülők, hogy gyermekük tanulási zavarral küzd?
Erősné Brunner Katalin: A szülők aggódnak, ez a dolguk. Azt tanácsolhatjuk, ha valami eltérést látnak a fejlődésben, jelen esetben a beszéd és nyelvi fejlődés alakulásában, a beszédszervek működésében, akkor forduljanak logopédus szakemberhez. Például, ha a gyermeküknek 2 éves koráig nincs 50 aktív szava, akkor érdemes szakembertől tanácsot kérni.
Hova fordulhat a szülő, amennyiben gyermeke disz-es?
Erősné Brunner Katalin: Amennyiben a szülők eltérést észlelnek a gyermek fejlődésében, úgy a lakóhely szerint illetékes pedagógiai szakszolgálat megkeresése javasolt. A beszédkésés okának felderítésekor érdemes hallásvizsgálatot is végezni.
Az interjú még nem ért véget. Olvass tovább a Budapest.imami oldalán!
