Megérkeztek Lilla és tündérbogyó legújabb kalandjai!

Dr. Kádár Annamária Mesepszichológia c. könyve harmadik kötetének bemutatója október 3-án hétfőn 18 órától lesz a Lurdy Házban. Ennek kapcsán beszélgettünk a szerzővel.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2016. szeptember 27. Csontos Dóra

Dr. Kádár Annamária Mesepszichológia c. könyve harmadik kötetének bemutatója október 3-án hétfőn 18 órától lesz a Lurdy Házban. Ennek kapcsán beszélgettünk a szerzővel.


Hol és hogyan találkoztál először a mesével és mi indított el azon az úton, hogy később is ezzel foglalkozz?

Dr. Kádár Annamária: Erdélyben, Marosvásárhelyen születtem és élek jelenleg is. Gyermekkorom meghatározó élménye édesanyám sok-sok meséje. Máig bennem él azoknak az estéknek a hangulata, és lélekmelengető visszaidézni azokat a belső képeket, amelyeket akkor teremtettem meg magamban.  Mindig elvarázsoltak a történetek, ez határozta meg pályaválasztásomat. Pszichológusként folyamatosan történeteket hallgatok és segítek újraírni őket.

Mit jelent számodra a mese felnőttként?

Dr. Kádár Annamária: A mese számomra nemcsak népmesét, kortárs mesét jelent, hanem az életmesénket is, amelyet folyamatosan mesélünk magunkról, szavainkkal, tetteinkkel, a világhoz való viszonyulásunkkal. Hiszem, hogy a mese az egyik legfontosabb útravaló, amit szülőként gyermekeinknek, pedagógusként diákjainknak, felnőttként „útitársainknak” továbbadhatunk.

Milyen mesék vannak a Mesepszichológia könyvekben?

Dr. Kádár Annamária: A mesék önéletrajzi ihletésűek: azokra az érzésekre építettem őket, amelyeket gyermekkoromban megéltem, és az emlékezetemből sikerült felidéznem. A bennem élő felnőtt faggatta a bennem élő gyermeket, és fordítva, a gyermek a felnőttet, hogy ezeket a korai belső élményeket minél hitelesebben tudjam visszaadni.

Sokáig féltem attól, hogy éjszakánként a boszorkány megcsiklandozza a lábam, nagyon rosszul esett, amikor édesanyám eldobta a kis döglött egeret, amit hazavittem, hittem, hogy csak engem követ a hold, dühített, hogy miért kell megennem azokat az ételeket, amelyeket nem szeretek, miért kell különböző szabályokhoz alkalmazkodnom. Már akkor is éjjeli bagoly-palánta voltam, aki nem szeretett korán feküdni, így a szüleim folyamatosan harcoltak velem, hogy ágyba dugjanak. Igen, én is féltékeny voltam a testvéremre, amikor megszületett, úgy éreztem, rá több figyelmet fordítanak, mint rám. Nem szerettem várakozni, már akkor is bennem volt a svéd gyermekversben megfogalmazott életérzés, hogy „Be kell majszolnom az egész világot, mint egy paradicsomot, mielőtt megöregszem, mielőtt meghalok.”

A meséim műfaja sajátos, énmesének, önéletrajzi mesének, történetnek nevezzük a saját életünkből származó történeteket. A szelfnarratívumokat a gyermek személyes tapasztalatai alapján építi fel, azáltal, hogy elmondja, megfogalmazza élményeit. Ahhoz, hogy önmagunkat és a többieket megértsük, sorba rendezett, összefüggő történetekkel kell rendelkeznünk, amelyek által kapcsolatot létesíthetünk a különböző életeseményeink között.

Miről szól a harmadik kötet?

Dr. Kádár Annamária: A harmadik kötet Lilla és Tündérbogyó összes eddigi kalandját gyűjti egy csokorba. A Mesepszichológia első és második részében megjelent húsz mesét tíz vadonatúj követi, amelyek szórakoztatva segítenek a gyermek érzelmi intelligenciájának fejlesztésében.

Az interjú még nem ért véget. Olvass tovább a csalad.mandiner.hu oldalon!