- Családháló - https://csaladhalo.hu -

Novák Katalin: Mi odafigyelünk rád, mint egy család tagjára

A női és férfi szerepek, a munka és magánélet egyensúlyának kérdése az év elején hangsúlyosan jelen volt a magyar közbeszédben, és bár a hangsúly és stílus némileg változott, a téma nem tűnt el onnan, ahogy a családpolitikában is mindvégig jelen volt/van. Ön azt állította egy márciusi ENSZ rendezvényen: a magyar politika szeretné összehangolni a nőpolitikát a családpolitikával. Miért?

Novák Katalin: Szerintem az első és legfontosabb kérdés, hogy kell-e egyáltalán kiemelten támogatni a nőket, és ha igen, miért? A válaszom: igen, kell a kiemelt támogatás. Nem azért, mert butábbak vagy rosszabb képességűek lennénk mi, nők, hanem a családi teendőkkel, elsősorban a gyermekvállalással és -neveléssel kapcsolatos feladatok miatt. Egy fiatal férfi esetében a családi kihívásoktól függetlenül lehetséges egy lineáris életpálya, minden törés nélkül, legalábbis az elvi esély megvan rá, míg egy nő esetében a gyermekvállalás, a gyermeknevelés, és jellemzően a családi teendők – ideértve egy idősebb hozzátartozó ápolását vagy bármilyen olyan feladatot, amely nagyobb mértékben hárul a nőkre, mint a férfiakra – bizony törést okozhatnak a női életpályában, kiesést a munkaerőpiacon, stb. Ezek miatt a plusz kihívások miatt kell kiemelten támogatni a nőket.

Ez az oka annak, hogy – bár komoly viták vannak erről nemzetközi szinten – határozottan állítom: támogató családpolitika nélkül nem lehet hatékonyan segíteni a nőket. A családpolitika önmagában nem elég, mégis elengedhetetlenül szükséges feltétele annak, hogy a nők érvényesülni tudjanak, segít például a munkaerő piacon való elhelyezkedésben, az oda való visszatérésben, a bölcsődei ellátásban, a jó munkahelyek megtalálásában, a rugalmas munkafeltételek megteremtésében.

Az említett ENSZ rendezvényen ismertette azt az Economist-tanulmányt is, amely szerint a nőknek biztosított lehetőségek terén (például nők aránya a felsővezetők körében, gyermekvállalás támogatása) hazánk rögtön a skandináv államok után áll, a nemek közti bérkülönbségek illetően pedig (ahogy az édesanyáknak járó szülési szabadság tekintetében is) az első helyen áll Európában. Tényleg ennyire jó a helyzet Magyarországon?

Novák Katalin: Vannak olyan területek, ahol sokat léptünk előre az elmúlt időszakban és kifejezetten jól állunk, például a női foglalkoztatottság alakulása, amely több évtizedes csúcson van jelenleg – és ez igaz minden korosztályra – vagy például a munkanélküliség alacsony szintje. Amiről kevesebb szó esik: a cégtulajdonosok majdnem fele nő, és ugyanez a helyzet bizonyos vezetői szinteken. Ezek egyébként jellemzően kisebb méretű vállalkozások, mert a vállalkozások méretével együtt a férfiak részaránya is emelkedik a tulajdonosok körében.

Fotó: csalad.mandiner

A világ legnagyobb tanórája elnevezésű rendezvényen, melynek fő témája idén a nemek közötti egyenlőség volt, azt mondta: a nőknek és a férfiaknak ugyanolyan lehetőségeket kell teremteni. Ön szerint hogyan valósítható meg ez?

Novák Katalin: Egy nő és egy férfi sosem lesz egyforma, és ez így helyes. Mindamellett, hogy ezt nem szeretnénk megváltoztatni, el kell érni a lehetőségekhez való azonos hozzáférést mindkét nem számára. Gyakran használt mutató a „gender pay gap”, a nők és a férfiak fizetése közötti különbség mutatója. Bár Magyarországon ez a mutató is egyre javul, ez nem azt jelenti, hogy pontosan ugyanazért a munkáért egy nő mennyivel keres kevesebbet, mint egy férfi. A különbség nagyrészt abból adódik, hogy a nők felülreprezentáltak az alacsonyan fizető szektorokban, a férfiaknál pedig ez az arány fordítottan jelenik meg.

A közelmúltban pozitív jövedelmi változások történtek Magyarországon: a pedagógus életpálya bevezetése, a jelentős szociális béremelések, az egészségügyi dolgozók és bölcsődei dolgozók béremelése vagy a minimálbér növelése miatt csökkentek a bérkülönbségek. Ezek a változások olyan ágazatokban történnek, ahol jellemzően sok a női dolgozó. Ami pedig a nők érvényesülését illeti: az egyetemekről ma már több lány kerül ki, mint fiú, ezek a tehetségek pedig helyet követelnek maguknak a munkaerőpiacon vagy később a közéletben.

A Három Királyfi Három Királylány Mozgalom által szervezett éves Apakonferencián arról beszélt, hogy a társadalomban kezd „trendivé” válni az apaság, a családokban egyre jobban erősödik az apák szerepe, aki egyre büszkébben és aktívabban vesznek részt a gyermeknevelésben, és mind többen gondolják úgy, hogy „apának lenni férfias dolog”.

Novák Katalin: Valóban, a mai „modern” családban a nők és a férfiak egyaránt kiveszik a részüket a feladatokból, a szülők osztoznak minden területen. A pénzkeresésben és a házimunkában, a gyermeknevelésben egyaránt. Ez igaz nemcsak egy adott napon, héten belül, hanem hosszabb távon is: egymást helyettesítik és támogatják, aszerint, hogy éppen hol melyikükre van nagyobb szükség. A gyermekvállalás „édes” terheinek igazságos megosztása egyre több családra jellemző, egyrészt mert a nők részéről egyre nagyobb az igény a családi életen kívüli önmegvalósításra, másrészt viszont a férfiak is egyre jobban kikövetelik maguknak a helyet az etetőszék, a fürdőkád – ha (még?) nem is a pelenkázó – körül. A mai fiatal férfiak, ha gyermekvállalásban gondolkodnak, akkor aktívan jelenlévő édesapák szeretnének lenni.

Ez egy „alulról” szerveződő folyamat, amit mi „felülről” szívesen támogatunk. Ugyanakkor a társadalom- és családpolitikai elvünk az, hogy lehetőségeket teremtünk és nem az, hogy megmondjuk, hogyan éljenek az emberek. Ezért is van az, hogy ma Magyarországon – az első hat hónapra járó csecsemőgondozási díjat (csed) és az anyasági támogatást kivéve – minden családtámogatási forma elérhető a férfiak számára is, és ez kevés országban van így. Sőt, van kifejezetten apák által igénybe vehető juttatás, az 5 napos apaszabadság, amivel láthatóan élnek is. A gyermekápolási táppénzt pedig éppen most dupláztuk meg.

A lehetőségeket megteremtjük, de az, hogy végül adott esetben ki veszi igénybe a juttatásokat, a családok döntése. Fontos, hogy ez egy lehetőség, és nem egy elvárás, mert elsősorban nem azon múlik az apaság minősége, hogy az apa mennyit vesz igénybe ezekből a lehetőségekből. A saját példánkból kiindulva: mi három gyermeket nevelünk a férjemmel, a férjem teljes mértékben részt vesz a háztartás és a gyermekek körüli teendőkben, de 6 éven át én voltam otthon a gyerekekkel, ő nem élt ezzel a lehetőséggel, ettől még a családi életben kifejezetten aktív, jelen lévő, szerető édesapja a gyermekeinknek. A kulcs tehát a lehetőség megteremtése, valamint a gyermekekkel együtt töltött idő minősége, és nem kizárólag annak mennyisége.

Fotó: csalad.mandiner

A szemléletváltáson kívül viszont fontos intézményi – nemcsak családpolitikai, hanem oktatási, egészségügyi, munkaerő piaci stb. – változásokra is szükség lenne a „modern” apaság és anyaság elterjedéséhez. Mit tesz, illetve tervez tenni a kormány ennek érdekében?

Novák Katalin: Mindegyik felvetés jogos. A rugalmas munkavállalás területén érzem leginkább, hogy van lemaradásunk. Bár számos lépést tettünk már – például a Munka  Törvénykönyve változásai, valamint a Munkahelyvédelmi  Akció kiterjesztése – ennek ellenére még mindig nem része a magyar munkakultúrának a rugalmas munkavégzés.  Elsősorban nem a részmunkaidőre gondolok, hanem általában a munkavégzés rugalmas formáinak elterjedésére.

Közösen dolgozunk a Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM), annak érdekében, hogy ezen a területen előre tudjunk lépni. Több tízmilliárd forintot irányoztunk elő s a közeljövőben indulnak az ilyen témájú programok, amelyekkel mind a munkáltatókat, mind a (női) munkavállalókat támogatni fogjuk. Azt szeretnénk közösen elérni, hogy a munkaadók tudatosítsák magukban, gazdaságilag is hasznos számukra a rugalmas munkavégzésű munkaerő, hiszen ez egy versenyképességi tényező lehet.  Számos olyan megoldás van, ezt én magam is látom, mint munkaadó, amivel támogatni lehet, hogy valaki helyt tudjon állni a munkahelyén és a családjában egyaránt. Ennek feltételeit, támogató környezetét kell megteremteni minél több munkahelyen.

Az oktatásban is vannak már jó kezdeményezések, például a családi életre nevelésről szóló tananyag egy modern szemléletű, családi értékeket szem előtt tartó, a Nemzeti Alaptanterv részét képező tananyag, aminek kapcsán beszélgetni lehet a családi életről, már egészen kicsi gyermekekkel is – de említhetném a hittant és erkölcstant is. A keretek tehát adottak. És természetesen beszélgetni lehet és kell velük, otthon is, szülőkként.

Mi a helyzet az egészségüggyel?

Novák Katalin: Ugyanez igaz az egészségügy területére is.  A családbarát ország logó sokkal több, mint egy kedves kis motívum, ez egy olyan szemléletet tükröz, amely az élet minden területére vonatkozik. Nemcsak a gyermekekről és az anyákról szól, hanem az apákról, a nagyszülőkről is. A lényege pedig az, hogy minden egyes szakpolitikai intézkedés kidolgozása és megvalósítása esetén az egyénre mint családtagra gondoljunk, aki nem szakítható ki – azaz nem jó, ha kiszakad – ebből a közösségből. Nemcsak az individuumot szólítjuk meg, hanem egy közösség tagjaként tekintünk rá. Erről szól a családbarát vállalat, szülészet, önkormányzat, turizmus, stb.

Fotó: csalad.mandiner

Tervezik hangsúlyosabbá tenni a családbarát vállalat, szülészet stb. díjakat?

Novák Katalin: Valóban sok cég, illetve intézmény van, amelyek számára a családbarát minősítés konkrét versenyelőnyt, presztízst jelent és valóban fontos, hogy a média révén ezek a díjak és az alkalmazott jó gyakorlatok nyilvánosságot kapjanak. Ugyanakkor számunkra is fontos tudatosítani, hogy érdemes a pályázatok mögé alaposabban betekinteni, észrevenni az olyan eseteket, ahol egy-egy intézkedéssel „kipipálják” a családbarátságot, például nyári tábort szerveznek a munkavállalók gyerekeinek, de év közben nem engedik be őket az irodába. Tehát jobban kell figyelnünk arra, hogy a díjazottak ne csak formálisan legyenek családbarát vállalatok illetve intézmények, hanem szemléletükben is valóban azok legyenek a pályázat elbírálása után is.

Értékeljük a pozitív üzeneteket közvetítő médiumok erőfeszítéseit, de tudjuk, hogy a média számára a jó ügyeket sokkal nehezebb „megzenésíteni”, egy incidensnek nyilvánvalóan mindig nagyobb a visszhangja, mint egy pozitív hírnek, különösen az interneten. Ugyanakkor azt is tapasztaljuk, hogy bizonyos lehetőségekkel sokan nem élnek, mert nem tudnak róluk. Még mindig sokan nem ismerik GYED extrát, a házassági adókedvezményt, a Munkahelyvédelmi Akciót. Létrehoztunk ezért egy olyan felhasználóbarát felületet, a csalad.hu-t, ahol naponta többször frissülő hírek, programok, pályázatok, statikus információk (intézmények, családtámogatások, CSOK stb.) révén nagyon egyszerű formában minden lényeges családi témájú információ elérhető.

Emellett a családbarát ország, mint mozgalom a közeljövőben mindinkább erősödni fog, egy nagyon komoly fejlesztési forrást is előirányoztunk rá. Reményeink szerint általánossá válik az élet minden területén, egy olyan gyűjtőfogalommá, ami az azt üzeni: mi odafigyelünk rád, mint egy család tagjára.

Az interjú folytatása IDE [1]kattintva érhető el.

Hozzászólások

hozzászólás