Menő akarsz lenni? Ne igyál energiaitalt!

Buli előtt vagy épp utána, vizsgadrukk hevében vagy csak divatból, de isszuk. Több fórumon olvasni, hogy nem szeretik az ízét, viszont most ez a „menő”. Vajon beszélhetünk divat energiaital-fogyasztásról?

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
csáky-pallavicini zsófia
2015. január 16. Csontos Dóra

Buli előtt vagy épp utána, vizsgadrukk hevében vagy csak divatból, de isszuk. Több fórumon olvasni, hogy nem szeretik az ízét, viszont most ez a „menő”. Vajon beszélhetünk divat energiaital-fogyasztásról?


Egy korábbi cikkünkben már körbejártuk a témát és összegyűjtöttük, milyen szabályozások vannak más országokban és pontosan milyen veszélyei vannak az energiaital-fogyasztásnak. Arra a kérdésre azonban, hogy miért fogyasztják a fiatalok divatból, a választ most mutatjuk.

Csáky-Pallavicini Zsófia, gyermek és ifjúsági klinikai szakpszichológus, – aki egyébként a Családháló szakértője is, és bátran lehet tőle kérdezni – nem divatról, sokkal inkább példakeresésről beszél.  Mint mondta a kamaszok fejlődésének sajátossága, hogy a szüleikről való leválás „megtámogatásaként” más, családon kívüli modelleket, példaképeket keresnek maguknak. Ezek lehetnek támogató, építő mintát adó modellek (sportolók, alkotó emberek), de lehetnek destruktív mintát közvetítők is. Ugyanez igaz a kortárs csoportra, ami szintén az egyik legfontosabb értékközvetítő közeggé válik ebben az életkorban. A modellek illetve a kortársak körében uralkodó szokások átvétele a pszichológia szemüvegével nézve az azonosulás jelenségének felel meg: „ha hasonlóan viselkedem, mint az általam szeretett, tisztelt személy, ha magamévá teszem az ő szokásait, viselkedését, véleményét, akkor hasonló leszek, hasonló hatást fogok kiváltani, mint ő”. Az azonosulás a tanulás, fejlődés, érés fontos eszköze lehet – de ugyanígy lehet romboló és torzító hatású, a mintától függően.

Dr. Zacher Gábor toxikológus szerint azonban épp az a baj, hogy mindenhol azt látjuk, hogy energiaitalt inni menő. Arra a kérdésre, hogy ő mit javasol, egyértelműen a szülői példamutatást hangsúlyozta. Azt mondta, nem várhatjuk el a gyerekünktől, hogy ne legyenek káros szenvedélyei, ha mi magunk több ponton elbukunk a kérdésben. 

Csak rossz szokásaival lehet valaki menő? Függővé válhatunk?

Csáky-Pallavicini Zsófia szerint az, hogy a függőség hogyan alakul ki, és milyen lelki szükségletek húzódnak mögötte, az egy mélyebb kérdés a divaténál. Bizonyos vizsgálatok például a kötődés, a kapcsolati hiányok irányában keresik a választ arra, hogy ki válik függővé – és ki marad pusztán szociális ivó. Sosem a függőség a cél, de való igaz, hogy bizonyos közegekben a “kontroll-vesztett” állapotig való eljutás, az erre való készenlét lehet valamiféle vagányság, bátorság, „beavatottság” bizonyítéka is.

Zacher Gábor szerint azonban nem ott kezdődik a baj, mikor valaki a buli előtt iszik egy dobozzal, hanem mikor éveken át több is lecsúszik. Véleménye szerint most még nem lesz bajunk, de 30-35 évesen ettől a káros szenvedélytől bizony előjöhetnek magas vérnyomással kapcsolatos tünetek, veseelégtelenség, szapora szívverés és akár szívizom károsodáshoz is vezethet.

Mit tehetünk?

Zacher szerint a helyes kommunikáción van a hangsúly. Ha tiltunk azzal semmit nem érünk el. Adatok bizonyítják, hogy a korlátozások ellenére is nő az energiaital-fogyasztás. Hiába emelik az árát még így is megéri forgalmazni, mert nem az ijesztgetés a célravezető. A szakértő hozzátette nem is maga az energiaital a gond, hanem az, hogy keverik a fiatalok nyugtatókkal és alkohollal. Az a koffein, amit tartalmaz még talán károsnak sem nevezhető, mert a 14-18 évesek bizonyítottan napi 60-65 g koffeint visznek be a szervezetükbe, ezt viszont akár csokival is megtehetik vagy kávéval.

A Családháló szakértője szerint azonban az időben, vagyis még a kamaszkor előtt a szülőnek olyan vonzó, érzelmileg is meghatározó közeget kell találnia a gyermekének, ami várhatóan meghatározó értékközvetítő tud lenni abban az időben is, amikor a szülőktől való távolság nő. De természetes az sem árt ha már a gyermek kicsi korában megfelelő mennyiségű és minőségű időt töltünk, hogy erős és biztonságos kötődés alakulhasson ki köztük. A szoros köteléknek természetesen nem kell egy életen át a csecsemőkori szintjén maradnia – de kutatások sora bizonyítja mára, hogy az első években kialakuló kötődési modellünk egy életen át meghatározza minden további emberi kapcsolatunkat. Sőt: azon túlmenően az élet sok más területéhez való viszonyulásunkat is. A legjobb prevenciós eszköz a biztonságos kötődés!