„A boldogság minden szinten gazdagít” – útmutató az élethez

Mit szólnátok, ha az órarendben a matek, a töri és az irodalom mellett szerepet kapna a boldogság is? A boldogságórák hozzájárulnak a diákok pozitív lelki fejlődéséhez, erősítik az önbizalmat, és fokozzák a koncentrációs képességet. A Boldogságprogram megálmodójával, Bagdi Bellával beszélgettünk.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2016. október 21. Családháló

Családháló: Mi adta az ötletet a Boldogságórák létrehozásához?

Bagdi Bella: 2014-ben indítottam el a pozitív pszichológia módszereire épülő 10 hónapos ingyenesBoldogságprogramot, amihez sok pedagógus is csatlakozott. Az ő kérésük volt, hogy dolgozzuk ki gyerekek számára is, mert olyan szívesen tovább adnák nekik is ezt a tudást.

CSH: Mi a cél?

Bagdi Bella: A Boldogságórák célja nem az, hogy problémamentes életmodellt állítson a fiatalok elé, hanem, hogy vezérfonalat adjon az iskolásoknak, hogy könnyebben nézzenek szembe a kihívásokkal, képesek legyenek megbirkózni a problémákkal, valamint a testi-lelki egészségmegtartás tényezőinek tanulmányozására adjon lehetőséget. Mindezt szigorú empirikus kutatásokkal támasztjuk alá.

CSH: Milyen pozitív hozadéka van a Boldogságóráknak?

Bagdi Bella: Az ELTE Pozitív Pszichológia Laboratóriuma tudományos vizsgálatot végzett 2015-2016-os tanévben a Boldogságóra program hatékonyságával kapcsolatban. Prof. Oláh Attila, a kutatócsoport vezetőjének nyilatkozata szerint: a boldogságórák hozzájárulnak a diákok pozitív lelki fejlődéséhez, erősítik az önbizalmat, a kitartást, fokozzák a koncentrációs képességet, fejlesztik a divergens gondolkodást és kreativitást.

Optimista gyerekek egy jobb világért

CSH: Milyen feladatok vannak az órákon?

Bagdi Bella: Tulajdonképpen boldogságkutatók által a leghatékonyabbnak bizonyult boldogságfokozó technikákat ismertetjük meg a diákokkal. A 10 téma a következő: a hála gyakorlása, az optimizmus gyakorlása, a társas kapcsolatok ápolása, jócselekedetek gyakorlása, célok kitűzése és elérése, megküzdési stratégiák, apró örömök, megbocsátás gyakorlása, testmozgás és a fenntartható boldogság stratégiái.

CSH: Miért fontos a boldogságot tanulni? Mit takar ez a program?

Bagdi Bella: A WHO (egészségügyi világszervezet) előrejelzései szerint 2020-ra a depresszió lesz a legnagyobb népegészségügyi probléma. Vagyis nem a fizikai betegségek fogják jelenteni a legnagyobb veszélyt, hanem a mentális megbetegedések. Egyre több gyerek küszködik a depresszió tüneteivel. Nemrég egy 14 éves lány azért lett öngyilkos, mert nem bírta feldolgozni, hogy mindig csúfolták az iskolában. Amikor egy öt oldalas búcsúlevelet hagyott, négy oldal azokkal a szavakkal volt teleírva, amikkel csúfolták.

Idén elkészítettük az ELTE Pozitív Pszichológiai Kutatócsoportjával közösen Magyarország boldogságtérképét, melynek eredményeiből rá tudunk mutatni a boldogtalanságot magyarázó tényezőkre. Ilyen például a negatív jövőkép. A magukat boldogtalannak valló vizsgálati személyek úgy érzik, nem tudnak egyről a kettőre jutni, bizonytalannak, kilátástalannak látják a jövőt, reményvesztettek, és ez a pesszimizmus az egész életüket beárnyalja. Továbbá az is kimutatható, hogy a megküzdési képességük alacsony szinten kimunkált, és a boldogságteremtő képességük is alacsony. Vannak stratégiák, amelyeknek a segítségével fejleszthetjük a boldogságra való képességünket. És ezeket a technikákat meg lehet tanulni, erről szól a boldogságprogramunk és a boldogságóráink.

Bagdi Bella, a Boldogságprogram kidolgozója

CSH: Kiknek ajánlja ezt a „képzést”?

Bagdi Bella: Azoknak, akik keresik a lehetőségét annak, hogyan tudnának az életükben előrébb lépni a kapcsolataik, a munkájuk, a testi-lelki egészségük terén, továbbá keresik a módját annak, hogyan oldhatnák meg hatékonyan a problémáikat, illetve hogyan éljenek egy belső megelégedettséggel telibb életet.

CSH: Hány iskola és kisdiák vett részt a boldogságprogramban a 2014-es indulás óta?

Bagdi Bella: Jelenleg több mint 3000 pedagógus csatlakozott a programhoz, az idén kiírt Boldog Iskola címet eddig közel 150 iskola nyerte el, továbbá Böjte Csaba gyermekotthonaiban is elindultak a boldogságórák. Az adataink szerint 50.000-60.000 diák vesz részt jelenleg boldogságórákon.

CSH: Véleményem szerint sok felnőttnek az okoz gondot a mindennapokban, hogy nem tudják értékelni az elért sikereiket, a mindennapi történéseket. Felnőttként nem késő megtanulni boldognak lenni? Hogyan tehetjük ezt meg?

Bagdi Bella: Amikor nem tudunk értékelni valamit, az is tanult mintákból ered. Ezt láttuk, hogy mások is így csinálják, és mi ezt leutánozzuk, persze nem tudatosan. Sosincs késő új viselkedésmintákat elsajátítani. Egyszer egy 50 éves nő megkérdezett egy zongoraművészt, hogy van-e értelme annak, hogy ő ebben a korban kezdjen el zongorázni, pedig ez minden vágya, de hány éves lesz ő már akkorra, mire megtanul rendesen játszani? Erre azt válaszolta a zongoraművész, pont annyi, mintha nem tanul meg.

CSH: Pál Feri Atya egyszer azt mondta a boldogság nem egy állapot, hanem egy folyamat. Egyetért ezzel a gondolattal? Ön szerint hogyan tudjuk az élet pozitív oldalát előnybe helyezni, ha közben úgy érezzük, hogy az életünk nincs rendben?

Bagdi Bella: Számomra egyszerre igaz mindkettő. A boldogság pozitív érzelmekkel jellemezhető mentális állapot, amely a megelégedettségtől az egészen intenzív örömérzésig terjedhet, de ezeket az állapotokat különféle folyamatokkal tudatosan előidézhetjük magunkból, mint például társas kapcsolataink ápolásával, célok kitűzésével és elérésével, a hála gyakorlásával, a megbocsátás gyakorlásával és így tovább.

CSH: Említette, hogy Böjte Csaba gyermekotthonaiban is kezdetét vetté a boldogságprogram. Miért tartja fontosnak, hogy az otthonban élő gyermekek is részt vegyenek a boldogságórákon?

Bagdi Bella: A gyermekvédelmi szakellátásba kerülő fiatalok a családból való kiemelést – történjen az bármilyen okból kifolyólag is – mindenképpen traumaként, krízisként élik meg. Felgyülemlett feszültségeik a legkülönfélébb tünetekben nyilvánulhatnak meg, mint pld. szorongás, depresszió, nyugtalanság, gátoltság, agresszivitás, impulzív reakciók, amelyek az egyensúlyvesztés ismert jelei. Böjte Csaba is úgy nyilatkozott, hogy nagy szükség van ezeknek a gyerekeknek a boldogságórák feladataira, melyek segíthetik a megterhelésekkel való szembenézést, a megbirkózást, a stresszhelyzettel való megküzdést, továbbá növelik az önbizalmat, a pozitív életszemléletre való képességet, továbbá segítik az elengedést és a megbocsátást.

Böjte Csaba szerint a gyermekotthonban élőknek nagy szüksége van a boldogságra

CSH: Lehet pályázni a Boldog Iskola címre. Eddig hány intézmény birtokolja ezt a címet? Mit üzenne a pedagógusoknak, miért vágjanak bele a boldogságórákba?

Bagdi Bella: Eddig közel 150 iskola nyerte el a Boldog Iskola címet. Nemcsak a pedagógusokat bátorítom, hogy vágjanak bele a boldogságórákba, hanem a szülőket is. Nagyon fontos, hogy a szülők is vállalják a felelősséget gyermekük boldogságáért például azáltal, hogy ők is elkezdenek változni, fejlődni ezen a téren. Hiszen a gyermekeink a mintáinkat öröklik elsősorban, azt ahogyan élünk, ahogyan beszélünk, ahogyan viselkedünk, és a döntéseink az ő döntéseik is lesznek valamikor. Ha a szülő otthon boldogságórát tart a gyerekének, közben ő maga is tanul és fejlődik. A pedagógusok pont erről számolnak be, hogy ez nem csak a ygerekekre van jó hatással, hanem rájuk is.

CSH: Több kutatásban is fény derült arra, hogy a magyarok az egyik legboldogtalanabb nép a világon. Mit gondol, a Boldogságórán szerzett tudás segít abban, hogy a gyerekekből magabiztos és boldog felnőtt váljon?

Bagdi Bella: Nemzetközi adatokhoz mérve a magunk eredményeit – itt Magyarország boldogságtérképnek az eredményeire gondolok – azt lehet látni, hogy a kitöltöttek között csupán 12 % éri el a mentális egészség csúcsállapotát, és ezzel az értékkel az európai mezőny végében vagyunk. Dániában ez a százalék 40 fölött van. És ez az adat, ami felhívja a figyelmet arra, hogy a boldogság fejlesztésének a szükségessége nagyon fontos lenne Magyarországon, mert a boldogság meghatározója a mentális egészségünknek, az élettartamunknak, és a munkavégzésünk hatékonyságának. Mind a boldogságszintünk, mind a mentális egészségünk alakulása saját kezünkben van, a stressz kezelő, a boldogságteremtő és fenntartó stratégiák elsajátításával, alkalmazásával boldogabban élhetünk és jelentősen hozzájárulhatunk mentális egészségünk kikezdhetetlenségéhez, erősítéséhez.

És hogy mi hasznunk van a boldogságból? Vizsgálati eredmények bizonyítják, hogy a boldog emberek tovább élnek, egészségesebbek, sikeresebbek. Szó szerint a boldogság gazdagít minden szinten.