Családháló

Kezdőoldal CSH-infók A munka, a gyerek, és a nem lehetetlen egyensúly

A munka, a gyerek, és a nem lehetetlen egyensúly

Sok anyát megvisel, mikor eljön az idő, hogy visszamenjen dolgozni. Az ördög a részletekben van: nem mindegy, mennyire rugalmas a munkahely, hogy szereti-e, amit csinál, hogy hány év kihagyás után áll újra munkába, hogy volt-e folytonosság. Tehát nincs két egyforma élethelyzet, de a legtöbb nő életében adódik egy pillanat, mikor átfordul a mérleg: a napja nagyobb része kezd munkáról szólni, és a kisebbet tudja a gyerekkel, gyerekekkel tölteni.

Dívány,

Illik megjegyezni, hogy valójában nemcsak nőkről beszélünk, hiszen apa is lehet otthon gyes-en, azért említünk mégis anyákat, mert egyrészt sokkal több nő marad otthon a gyerekkel, mint férfi, másrészt bizonyos lelkiismereti küzdelmek valószínűleg inkább az anyákat érik el, mikor visszaállnak dolgozni.

Inkább a nőkben fogalmazódik meg az elvárás magukkal szemben, hogy vajon nem kellene-e napjuk nagyobb részét gyermekükkel tölteni, nem sérül-e a kicsi, ha délutánig az óvodában van, és csak este találkozik vele. Anélkül, hogy el kellene dönteni, hogy ez jó vagy rossz, indokolt vagy sem, megállapíthatjuk, hogy ez kevésbé merül fel a férfiak kapcsán a mi kultúránkban.

Tehát, mikor eljön a pillanat, hogy anya a nap nagy részében nincs otthon, és csak késődélután, este tölt együtt néhány órát a csemetékkel, sokakat elkezd valami mardosni, rágni belül. Még nehezebb a helyzet, ha az ember egyedül neveli a gyermekét, akkor még több a felelősség anyagi értelemben is és komplikáltabb megszervezni, mi van, ha a főnök életbevágónak lát aznap egy plusz óra munkát.

Egy biztos: egész más a napot kötetlenül együtt tölteni a porontyokkal, mint este pár órát, amit szinte el is visznek a praktikus teendők, mint vacsora, fürdetés. Ha valaki azt kérdezné, rossz-e, baj-e a gyereknek, hogy így van, nem lehetne erre megfellebbezhetetlen választ adni. Sokféle kultúrában és szokások közt neveljük gyermekeinket, de hogy eldöntsük, melyik a jó… Abszolút jó lenne az az életmód, melyben felnevelkedett gyermekek mind boldog, egészséges személyiségek.

A boldogság receptjét azonban még nem találták fel, ezért szerencsésebb nem elméleti alapon eldönteni, hogyan éljen a család, hanem megtalálni annak lehetőségét, hogy bensőségesen, -relatíve- nyugodt idegállapotban a gyerekünk, gyerekeink rendelkezésére tudjunk állni, elérhetővé tudjunk válni számukra, és ebből minden nap legalább egy kicsit kapjanak.

Jobb egy fél óra, mikor teljesen csak rá figyelünk, mint másfél, mikor közben fél kézzel válaszolunk egy üzenetre, a szánkkal megbeszéljük a másnapi teendőket a párunkkal, a fejünkkel pedig azon gondolkodunk, hogy is lesz az a feladat a munkahelyünkön, és hogyan intézzük a bevásárlást a hétvégi vendégséghez. A gyerek egy szétszórt, elérhetetlen, nem vele foglalkozó anyából nem fog tudni töltekezni. Ha kevés időnk van a gyerekkel, olyan idő, ami „csak” együttlét, azaz aminek egyedül ez a célja, akkor legyünk képesek arra az időre azt minden elé helyezni! Sokaknak könnyebb, ha elhatározzák, hánytól hányig fog ez tartani: abban a tudatban, hogy fél óra múlva folytathatjuk teendőinket, könnyebb megállni, hogy épp csak ezt, csak azt megcsináljuk gyorsan, míg a gyerek úgyis jól elvan a legóvár összeépítésével.

A cikk itt folytatódik!

Hozzászólások

hozzászólás

Ez is érdekelhet!
Read previous post:
Koraszülésnél és túl kicsi babáknál előnyös lehet a császármetszés

Koraszülés és túl kicsi babák esetében a terhesség bizonyos időpontjáig előnyös lehet a császármetszés - állapították meg a bécsi MedUni...

Close