2012 – Van kedved ezt pozitívan megélni? – Pál Feri előadása

Ez év első előadásából megtudhatjuk, milyen szerepe van az időszemléletünknek a párkapcsolatban, megismerünk néhány tudományos komponenst, végül pedig a legnagyobb boldogságot hozó ajándékot.

Muszáj ismételni!

Zavarba ejtően sokan vagyunk Feri szerint jelen, annyian, hogy őt már mint létszám fölöttit be sem akarták engedni…de sikerült, gyorsan  buékot kíván, és azonnal belecsap:

Ne felejtsük el, hogy a megelégedettségről, és a tartósságról beszéltünk egy társkapcsolatban,  a családi kapcsolat rendszeren belül. A  kutatók azt figyelték meg, hogy sokkal  fontosabbak a pozitív momentumok egy kapcsolatban, mint a negatív elemek jelenléte vagy nem-jelenléte.

Zimbárdonak  sajátos múlt-jelen jövő látásmódja van, szerinte nem mindegy, hogy egy népnek milyen beállítódásai vannak. Pld. A szicíliaiak nagyon hedonisztikusan tekintenek a jelenre, és nincs jövőre orientáltságuk.

Nekünk személyesen is fontos, hogy tekintünk a múlt-jelen-jövő kérdésre. Jó példa erre a legnépszerűbb francia ember, Pierre Abbé, aki  ezt mondta: édesanyám egy nagyon bátor asszony volt, édesapám jószívű és nagyvonalú. Ezzel az örökséggel nekem hősnek kell lennem!

Mi az, ami az érzelmi összetartozást segíti?

Milyen családi környezet kell ahhoz, hogy az ember képes legyen képességeit kibontakoztatni? A jól-lét szempontjából nem a siker, nem győzelem, hanem a hatékonyság került ki „győztesen”. Ehhez magas elvárásokra és erős érzelmi támogatásra van szükség. Akkor vagyok hatékony, ha képes vagyok magam kibontakoztatni, tenni ezért, és másokért is. Kompetenciatudatom akkor van, ha OLYAN CÉLOKAT TŰZÖK KI MAGAM ELÉ, AMIK ERŐFESZÍTÉST IGÉNYELNEK, amiben a kudarc lehetősége benne van, az tesz elégedetté. A családban tehát elvárásokra és támogató közegre van szükség.

Kedvencem – mondja Pál Feri –  John Gottmann kapcsolatkutató  30 éven át vizsgálta a tartós kapcsolatok titkát.

Nézzük a konfrontációt!

Vannak párok, akik a kapcsolat megerősödésével jönnek ki a konfrontációkból. Mi a titkuk? Mondjuk  a feleséged este 10-kor olyan életbevágó témákat akar megbeszélni veled, mint az új függöny, a nyaralás, vagy akármi.

Mi lesz ebből, ádáz konfliktus?

Nem hiszitek el, A KULCS A VÁLASZADÁSBAN VAN. Ha a férfi próbálja megúszni az egészet, menekül, esetleg támad, nem fogja erősíteni az érzelmi összetartozást. „Micsoda baromság! Világválság van és neked a függöny a legfontosabb?”

Nagy dolog, ha a férfi azt mondja, „hallottam amit mondtál.” Nem lövi vissza a labdát, nem menekül el. Ha a férfi a visszajelzésében nem utasítja el teljesen, hanem legalább a közlés 1-2 elemét pozitívan tudja fogadni – ebben van a megoldás. És mit él  át a nő?

„LESZ FÜGGÖNY!” Azt élhetjük meg, hogy mégiscsak összetartozunk ezzel a pasival!

A  családfenntartás   NEM CSAK PÉNZKERESETEN MÚLIK! A gazdasági nyomást egyedüli tehertételként fogjuk fel magunkra nézve mi férfiak. Ha a nő TUDATOSAN ELISMERI, hogy a férje mennyit ér, akkor a férfi nem érzi, hogy egyedül van ezzel.

Térjünk vissza a kutatáshoz!

Gottmann megállapította, hogy vannak  párok, ahol állandó konfliktusok vannak, és vannak párok, ahol pozitív, építő konfliktusmegoldó stratégiák láthatók. A konfliktusos párok állandóan a konfliktusban vannak, vagy épp próbálják elkerülni, tehát életük száz százalékát kitölti.

A kérdésem az, hogy szerintetek  az „építő” párok hány százalékot töltik el az életükből konfliktussal? Ötven? Nyolcvan? Nem.  Nyolc százalékot.

Az érzelmi összetartozást erősítő stratégiák segítenek, hogy a problémák nem konfliktusként, hanem  KÖZÖS CÉLRA IRÁNYULÓ erőfeszítésként jelentkezzenek.

Boldogságot hozó ajándék

Mit gondoltok, melyik ajándék fajta amitől a legboldogabbá válunk?

Sokkal, sokkal hatékonyabb, ha nem tárgyakat adunk, hanem ÉLMÉNYEKET.

Ez az az ajándék fajta, mert  A LEGTÖBB TÁRGYHOZ HOZZÁSZOKUNK, nem így az élménynél. Például együtt elmenni, kipróbálni valamit, megnézni, beszélgetni, átélni együtt – mert  ezek a helyzetek hasonlítanak a legjobban arra, amikor szerelmesek voltunk. Előhozzák azokat az emlékeket. Óriási jelentősége van a visszaemlékezésnek.

És még erre is rátehet a hullámvasút…

Hogyan? Ezt lehet fokozni? Igen, nagyon-nagyon érdekes. Ha a közös élmény félelemmel kombinálódik, akkor szorosabb az érzelmi összetartozás!

Ezért fordulhat elő, hogy egy fiú meg egy lány felszáll a hullámvasútra, és szerelmesen szállnak le róla…

Ha pedig mostanában nem tudsz hullámvasútazni, gondold át: tudsz-e apró, triviális dolgokat a társadról. Mi okozott neki örömet? Milyen ruha volt rajta tegnap? Min töpreng sokat?

Ezt hullámvasút nélkül is ki lehet próbálni…