A két nyelven beszélő gyerekek gyorsabban váltanak két feladat között, mint az egynyelvűek

Egy, a National Institutes of Health által megjelentetett tanulmány szerint a kétnyelvű gyerekek hamarabb reagálnak, ha egy bizonyos feladattípus után egy másik megoldására kell koncentrálniuk. Egy kísérletben a bilingvális és a monolingvális gyerekeket arra kérték, hogy számítógépen egymás után feltűnő képeknél nyomjanak meg egy gombot. Amikor csupán az volt a dolguk, hogy különböző állatok egymás utáni megjelenésére reagáljanak, nem volt különbség a két csoport között. Amikor azonban a feladatuk az lett, hogy akkor jelezzenek, amikor az állatos kép után valamilyen szín következett, a kétnyelvű gyerekek jóval gyorsabban kapcsoltak.

A kutatók gyakran használják ezt a módszert arra, hogy felmérjék a mentális folyamatok feladatvégrehajtó funkcióit, vagyis a koncentrációra, a tervezésre, a szervezésre és a stratégia kialakítására való képességeket. Az ilyen fajta feladatok három mentális folyamatot térképeznek fel: az ún. dolgozó memóriát, amikor egy bizonyos elvet, vagy szabályt folyamatosan figyelembe kell venni, az ismétlés képességét egy bizonyos szabály alkalmazásával, illetve a változtatást, amikor a megfigyelt személynek az a dolga, hogy új szabályt alkalmazzon.

“A feladatváltás a többfelé figyelés képességének indikátora”, mondja Dr. Peggy McCardle, a Eunice Kennedy Shriver National Institute of Child Health and Human Development vezetője. “A kétnyelvű gyerekeknek kétfajta nyelvi szabályrendszer van a fejében és úgy tűnik, az agyuk képes oda-vissza kapcsolni a körülményektől függően.” A Child Development című honlapon publikált kutatás során száznégy gyereket figyeltek meg, összehasonlítva a csak angolul beszélők teszteredményeit a kínai-angol, a francia-angol és a spanyol-angol kétnyelvű gyerekekével.  

Dr. McCardle szerint az Egyesült Államokban a bilingvális kutatások eredményei gyakran nem egyértelműek, mivel a kétnyelvűek és az egynyelvűek között sokszor kulturális és gazdasági különbségek is fennállnak, hiszen előbbiek nagy többsége emigráns csoportokból kerül ki.  Ezen okból kifolyólag a kutatók sokszor nem tudják eldönteni, hogy a teszteredmények közötti különbségeket egyedül a kétnyelvűségnek tulajdonítsák-e, vagy a gazdasági és kulturális eltéréseknek is.  

A kutatás során a felmérések a verbális és nonverbális kognitív képességeket figyelték 104 hatéves gyerek esetében, akik mind Torontó környékén éltek és mindannyian hasonló szociális és gazdasági háttérrel rendelkeztek. Voltak, akik csak angolul tudtak, míg mások angol-francia, angol-spanyol és angol-kínai nyelveket beszéltek. A feladattípus-váltáson kívül a teszt három angol nyelvű felmérést is tartalmazott, amely a verbális képességeket, a szókincset, a kiejtést, illetve a nyelvtani szabályok pontos használatát figyelte. A feladatváltós teszteknél a pontosság nagyjából ugyanolyan arányú volt mind az egynyelvű, mind a kétnyelvű csoport esetében, de a kétnyelvűek sokkal gyorsabban tudtak váltani, mint az egynyelvű gyerekek. A verbális képességeket mérő tesztek esetében a csak angolul beszélő gyerekek érték el a legmagasabb pontszámot, hiszen nekik csak egy nyelvet kellett megtanulniuk és ezáltal a szókincsük nagyobb volt, a nyelvtant pedig pontosabban tudták, mint kétnyelvű társaik.