A tükörneuronok tánca – Pál Feri atya gondolatai

A jól működő párkapcsolatban a felek közti kommunikáció működését megalapozza az érzelmi szinten való reagálás képessége. Az egymásra hangolódás neurobiológiai hátterére helyezte a hangsúlyt Pál Feri atya keddi előadásában.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2011. október 19. Paulik András

A jól működő párkapcsolatban a felek közti kommunikáció működését megalapozza az érzelmi szinten való reagálás képessége. Az egymásra hangolódás neurobiológiai hátterére helyezte a hangsúlyt Pál Feri atya keddi előadásában.


A párkapcsolatban a kommunikáció mindig három szinten zajlik. Az első az informatív szint, amikor egy kérdésre csak információt szolgáltatva válaszolunk. A második az érzelmi szint, amikor figyelünk a kérdés érzelmi töltetére. A harmadik pedig a kapcsolati szint, amikor arra koncentrálunk, mit üzen az adott mondat a kapcsolatról.

A jó kapcsolat közegében a hozott és szerzett érzelmi sebeink gyógyulni tudnak. Ez egy nagyon fontos szempont, de ha valaki túlzottan ezt igényli társától, mivel vélhetően a származási családban ezt nem tapasztalta meg, akkor az tönkreteszi a kapcsolatot. Az atya különbséget tett a szeretetéhség és a szeretet-mohóság fogalma között. A szeretetéhség természetes igényünk, a szeretet-mohóságot a hiány diktálja, nem pedig a növekedés iránti igény.

Ahhoz, hogy a társkapcsolatban működjön az egymásra hangolódás, az úgynevezett tükörneuronok jó működésére van szükség. Kutatók azt a képességet nevezik így, hogy az ember képes tudattalanul tükrözni azt az arcot, testtartást, hangulatot, amit a másikon tapasztal. Ez az alapja az együttérzésünk létrejöttének. Ha a tükörneuronok kölcsönösen működnek, akkor közös egymásra hangolódás születik meg.

Stressz és szorongás hatására azonban erőteljesen csökken a tükörneuronok által kibocsájtott jelek aránya, ilyenkor nagyon nehézzé válik az együttérzés, az egymásra hangolódás. Ez akadályozza egyes pszichés készségeink működését is, pl. romlik az emlékezőképességünk, csökken a cselekvőképességünk, elveszítjük tanulási képességünket.

A nehezen kötődő ember hirtelen magas stresszhormon szinttel reagál látszólag lényegtelen megjegyzésekre is. Ilyenkor hiányzik az a biztos tudat, hogy szerethetőek vagyunk, és társunkkal összetartozunk. A magas stressz szint miatt az ilyen ember nem nagyon képes az együttérzésre, és a másik érzéseire való ráhangolódásra sem.

A tükörneuronok részt vesznek az intuitív felismeréseinkben is. Általuk vagyunk képesek majdnem olvasni egymás gondolataiban, illetve a jövőre vonatkozó sejtések megérzésére is.

Az agyunkban kifejlődik a másik ember képe, annak fájdalma is. Akinek jól működik a tükörneuron-hálózata, az szimpatikus ember számunkra, mert képes empatikusan viselkedni. Az ítéletalkotásban is megjelenik ez az agyi leképeződés, hiszen ítéleteink a másik emberről jobban tükröznek bennünket. Agyunknak nincs könnyű dolga, ha szét akarja választani az ént a másik ember képétől, ezért sokszor tévesen tulajdonítjuk a saját érzéseinket, vágyainkat, véleményünket másoknak.