Az élet szép vagy valami dolgunk is akad benne? – Pál Feri előadása

Szégyen helyett egészséges önbecsülés. Mennyire kell foglalkoznunk magunkkal és mennyit adjunk mások véleményére? Az egyensúly felé vezető útról olvashatunk az élvezetek és kötelességeink között.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2012. május 02. Gyarmati Orsolya

Szégyen helyett egészséges önbecsülés. Mennyire kell foglalkoznunk magunkkal és mennyit adjunk mások véleményére? Az egyensúly felé vezető útról olvashatunk az élvezetek és kötelességeink között.


Két alkalommal ezelőtt beszéltünk arról, hogyan aktiválódhat a csökkentértékűség-, a szégyen-sémánk. Többnyire magunk alakítjuk a helyzeteket olyanná, hogy az táptalajt adjon a negatív folyamatoknak.

Így gondolkodik a nő: túl csinos ne legyen a ruhám, mit gondolnának rólam az emberek? Ilyen fejjel, szép ruha?! Túl színes se legyen, hiszen szürke kisegér vagyok. A nő munkahelyén, vele szemben egy férfi ül, és  már két órája rá se néz. – Mi lehet a baj? – gondolja a nő. Kirohan a fürdőszobába, a haja rendben. Akkor valami nagyobb gond van! Mire vége a napnak, megvert kutyaként távozik.

A nő, aki nincs jóban a testével, a szexualitását problémásan éli meg. Lesz egy kisbabája, és minden intimitásszükségletét felé fogja irányítani. Egy kisbabával lenni vlamivel könnyebb, mint egy férfival: van érintés, árad az oxitocin. Ugyanakkor  ez nem menti meg attól, hogy saját magát még csúnyábbnak lássa a szülés után, ezért amikor a férfi kezdeményez, elutasítja őt. Azt gondolja, a férj csak udvariasságból közeledik, vagy ezt olvasta egy női magazinban: hiába csúnya, azért néha kezdeményezzünk. A szexuális élet nem áll helyre, ami kapcsolati problémákhoz vezet.

Az ilyen nő templomba inkább nem megy el, mert nem tudja, mit kell csinálni. Biztos mindenki őt fogja nézni, hogy fél másodperccel később térdel le. Látni fogják, hogy nem tudja mikor kell, csak úgy suttyomban térdel. Ahelyett hogy csak nézné, mit csinálnak, ha akarja követi, ha nem, az sem bajnem muszáj.

Mi tud segíteni?

A rossz ereje, jelentősége kisebb, mint a sémában élők gondolják.
Érdemes néha egy helyzetet pontról pontra megnézni.
Maximalizmust, perfekcionizmust elengedni.
Nem szükséges mindig a rossz dolgokra figyelni.
Versengést abbahagyni (kritizál, másikat alázza).

Külső és belső önbecsülés

Létezik egy belső: magamat jónak tudom tartani. Ha nem teljesítek semmit, akkor is értékes vagyok. Ha öregszem, akkor is.
És a külső: kívülről várom önmagam megerősítését – dicsérjenek meg.
Ez alapján  négyfajta embertípust különíthetünk el:

1. Megy ez nekem!

Külső és belső önbecsüléssel is rendelkezik: jól bírja a stresszt, a kihívásokba belemegy, mert a kudarc nem fogja megrendíteni. Tud kreatív, spontán lenni, önfeledten cselekvő. Kap pozitív visszajelzéseket, ezek tovább erősítik. Lehetséges veszte: nincs függőségben a környezetétől, ezért hajlamos lehet rá, hogy csak magával legyen elfoglalva. Megy előre, nem törődik semmivel, ez kapcsolatai  elmélyültségének rovására mehet, hiszen, miközben pörög az élet, elfelejt leülni és örülni annak.

2. Kényszeres teljesítő

Van külső, de belső nincs: szüksége van arra, hogy jól csinálja, hiszen akkor kap bátorítást, különben nem lesz önbecsülése. Szorong. Negatív visszajelzésekkel nagyon könnyen lelombozódik. Még magasabbra kellene kapaszkodnia, de a képességei sokszor nem elegek hozzá. Az ilyen ember tud nagyon sok jót tenni másokért, csak éppen tönkremehet benne, mivel magát nem becsüli. „Muszáj csinálni”. Míg ha lenne belső önbecsülése is, nem érezné a kényszert, örömét lelné a dolgában.

3. Jó bor is megárt a sok

Van belső, de külső nincs: az életélvező. Sok barátja van, családszerető. Tényleg jól van, viszont a képességei alatt él, sokmindent nem bontakoztat ki.  Pedig többet is adhatna másoknak, azon kívül, hogy „gyertek, sütögessünk!”  Remek szemlélődő: csiripelnek a madarak, virágoznak a fák. A feladatok, kihívások nem inspirálják. Ha férfi, jó eséllyel borász lesz. Előny, hogy a negatív kritika nem ér el hozzá. Viszont ez egyben az árnyoldala is: a feleség mondhatja, hogy boldogtlan, ő most metsz. Elhagyja az asszony, erre ő: „de jó, hogy legalább van borom!”

4. Nélkülözők

Se külső, se belső: kudarckerülő, mivel szorong a teljesítéstől, inkább bele sem fog. Egyetlen kapaszkodója, hogy valaki kicsit szeresse őt. Ám, belső önbecsülés híján, akármit is kap, az elfolyik. Aki rendelkezik belsővel, olyan mint egy jó borosflakon, akármennyit töltünk belőle, mindig marad az alján. Akinek viszont csak külső van, hiába töltögetünk bele, előbb-utóbb elfogy. Csak addig van jól, amíg dicsérik.

Egy nőt felháborított, hogy este a hálószobába érve férjének minden alkalommal merevedése volt. Ha kevés ruha volt feleségén, ha sok. Reggel ugyanez. Elmagyarázta az urának, milyen rossz, hogy nem tudja megélni nőiességét. Megkérte a férjét, hogy lehetőleg ne felaljzottan érkezzen este. Így is lett egyszer, közben a férfi azon töprengett, vajon lesz-e egyáltalán erekciója? A nő boldogan törleszkedett, és a továbbiak valóban rajta múlt a dolog. Aztán később a társasági életben is kezdte átvenni az irányítást férje felett… Mennyivel más lett volna, ha a nőnek van belső önbecsülése? Ő érezte volna a legszerencsésebbnek magát a világon.

Nagyon hasznos elgondolkodnunk a fentieken, nem muszáj beskatulyázni magunkat, de egy-egy jellemvonás alapján, sokunknak van mire odafigyelni, hogy azokból lefaragva kialakíthassuk az egészséges hozzáállást önmagunk és mások felé.