Egy ősrégi nyugtató – a babának
Bárcsak lenne a kezem ügyében valami, amivel megnyugtathatnám! - fakad ki sok anya síró, hasfájós babájával ölében. Van ilyen. Pár órás tanulással, gyakorlással te is birtokolhatod. Ez a babamasszázs.
Bárcsak lenne a kezem ügyében valami, amivel megnyugtathatnám! – fakad ki sok anya síró, hasfájós babájával ölében. Van ilyen. Pár órás tanulással, gyakorlással te is birtokolhatod. Ez a babamasszázs.
Hogy fejezi ki minden szülő ösztönösen gyereke iránti szeretetét, amíg még az anyaméhben van? Simogatjuk a hasunkon keresztül – esetleg beszélünk hozzá, éneklünk neki. És hogyan fejezzük ki ösztönösen a szeretetünket a születése utáni első pillanatokban? Anya és apa alig várja, hogy végre kézbe vehesse, magához ölelje, simogassa az újszülött babát. És amikor végre hazakerülünk a kórházból, hogyan ismerkedik otthon mindenki ösztönösen az új családtaggal?
A szemébe nézünk, beszélünk hozzá, és természetesen érintjük, simogatjuk őt.
– A szeretetteljes érintés tehát ösztönösen fontos szerepet játszik az új családtaggal való kapcsolatteremtésben – mondja Motyovszki Borbála babamasszázs-oktató. – Kisbabánk elsőként kifejlődő érzékszerve a tapintás érzéke. A magzat bőrét folyamatos ingerként éri a magzatvíz. Az újszülött legfejlettebb érzékszerve a bőr, ezért először az érintésen keresztül tudunk vele legtökéletesebben kommunikálni.
A babának nagyon fontos, hogy sokat öleljük, hordozzuk, simogassuk a születése utáni hetekben. Ezzel megkönnyítjük számára az átmenetet az anyaméh biztonságából – ahol folyamatosan érintette a magzatvíz, folyamatosan érezte édesanyja minden rezdülését – ebbe a világba, ahol hirtelen egyedül találja magát a sokszor mozdulatlan környezetben. A magzatvíz ringatása után hatalmas változás a baba számára, hogy egy mozdulatlan kiságyban találja magát!