Gyilkos járványok márpedig léteznek

E.Coli, SARS, H5N1, AIDS, Ebola, Hepatitis, csak néhány név, amivel napjainkban is találkozhatunk – szerencsés esetben – csak a hírekben vagy filmeken. De mit is takarnak ezek a nevek? Van-e valós veszélye egy pusztító világjárványnak? Hogyan védekezhetünk ellenük?

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2011. november 02. szabo.daniel

E.Coli, SARS, H5N1, AIDS, Ebola, Hepatitis, csak néhány név, amivel napjainkban is találkozhatunk – szerencsés esetben – csak a hírekben vagy filmeken. De mit is takarnak ezek a nevek? Van-e valós veszélye egy pusztító világjárványnak? Hogyan védekezhetünk ellenük?


A hetekben a mozikban vetített amerikai sikerfilm története szerint elszabadul egy új vírus, amely hamarosan halálos fertőzésként terjed szét világszerte. A film szinte dokumentarista stílusban mutatja be az egészségügyi szervezetek reakcióját, a vírus felismerésétől az ellenanyag előállításáig, miközben kitér arra is, hogy a pandémia milyen társadalmi folyamatokat vált ki, a pániktól a terrorizmusig.  

A történet persze nem új keletű, mióta a szélesebb nyilvánosság is szinte azonnal értesülhet a veszélyekről, viszonylag sűrűn követik egymást a világjárványok fenyegetéséről szóló híradások, és természetesen Hollywood is többször feldolgozta már a témát. Mindez persze veszélyekkel is jár, hiszen lassan szinte eltompítja figyelmünket, holott a különböző vírusok okozta járványok nagyon is valós veszélyt rejtenek és több közülük napjainkban is tombol világszerte.

Mindenekelőtt érdemes tisztázni a fogalmakat. Fertőzésről beszélünk, mikor egy idegen faj megtelepszik egy gazdaszervezetben és felhasználja annak erőforrásait, a normálistól eltérő funkciókat okoz, vagy el is pusztítja azt. Ez utóbbi esetben kórokozóval (patogén) van dolgunk, ami lehet baktérium, gomba, protozoa, parazita vagy vírus is. A járványtan (epidemiológia) a fertőző betegségek keletkezésének és elterjedésének okait kutatja, megelőzésükre, végső soron teljes felszámolásukra törekszik. A pandémia olyan fertőzés okozta járvány, amely egy nagyobb terület populációját fertőzi meg.

Ilyen pandémiás járványok napjainkban is előfordulnak, a nem is olyan távoli történelmünk pedig milliós áldozatokat követelő eseteket is ismer, mint például a hatvanas évek végén jelentkező hongkongi influenza, amely egyes becslések szerint akár négymillió halálos áldozatot is követelt. A filmekben szereplő új vírus felbukkanása esetén elsősorban az egészségügyi szervezetek különböző akcióterveire számíthat a világ, azonban napjaink „hétköznapi” járványai ellen magunk is tehetünk.

Talán az influenza vírusok, a hepatitis és a HIV fertőzés a köztudatban is leginkább élő „kortárs” járvány, amely naponta szedi áldozatait, nem csak távoli helyeken, hanem – sajnos – hazánkban is. Jó tudni azonban, hogy nem vagyunk teljesen kiszolgáltatva, van lehetőségünk magunk és családunk védelmére.

A leggyakoribb vírusfertőzést az influenza válfajai jelentik, évről-évre felbukkan, nagyobb járványt azonban 35-40 évente okoz, amikor a vírus mutáció hirtelen következik be, és az immunrendszer korábban szerzett védettsége ellenére nem ismeri fel a kórokozót. A vírus ellen a leghatékonyabb védekezési mód a megelőzés. Ez az általános higiéniai szabályok betartása, az immunrendszer megerősítése, illetve a potenciálisan fertőző közeg elkerülése mellett, az influenza elleni védőoltást jelenti. Mivel az influenzaszezon újfent közeleg, jó tudni, hogy már novembertől kérhető a háziorvosoktól a védőoltás, amely a veszélyeztetett csoportok számára térítésmentesen lesz elérhető, de vény ellenében bárki meg is vásárolhatja azt a patikában.

Továbbra is világméretű problémákat okoz a hepatitis és a HIV vírus is. A hepatitis C „vérszennyeződés” útján terjed, a fertőzés kockázata az ellenőrizetlen – nem kórházi – körülmények között a legmagasabb, ilyen lehet példának okáért az intravénás droghasználat, de a steril körülményeket nélkülöző tetoválás, akupunktúrás kezelés is. A hepatitis C – ellenben a B vírussal – csak ritkán terjed szexuális úton, viszont ellenanyag sem létezik egyelőre. A B vírus ellen azonban már van védőoltás, hazánkban két törzskönyvezett oltóanyag is kapható.

A hepatitis sajnos világszerte elterjedt, egyes becslések szerint a népesség mintegy három százalékát érinti.  Hasonlóan kiterjedt problémát jelent napjainkban is a HIV fertőzés és az általa okozott AIDS betegség, amelyben becslések szerint 30-40 millió ember szenved világszerte. A HIV fertőzés elsősorban szexuális úton, vagy intravénás kábítószerezés útján terjed. Megelőzésében elsőrangú szerepe van a felvilágosításnak, különösen, hogy az ellen vakcina iránti kutatások egyelőre átütő eredményt még nem mutattak fel.