Ha kalapáccsal veri a testvére fejét…

Akkor sem tudok rászólni. Mert a szótárában egyszerűen nem szerepel az a szó, hogy NEM. Az elkényeztetés egy dolog, majd később megtanulja (ha megtanulja) hogy a világ nem csak körülötte forog. De mi van, amikor már ön-, és közveszélyes a kicsike? Hat plusz egy ok, amiért tényleg nem szabad elkényeztetni egy gyereket!

1. Ha az anya a gyerek minden kívánságát ki akarja elégíteni

A pszichológusok szerint az individuum fejlődésének megindulásához ugyanis szükségesek a minimális frusztrációk, ezek hiányában később a személyiség fejlődése is csorbát szenvedhet. Egy éves kor táján a pszichológiai én megszületését már az szolgálja jobban, ha gyerek közelít a valósághoz, hiszen ott sem minden úgy történik, ahogy mi akarjuk.

2. A szülőhöz való alkalmazkodás és a társadalomba való beilleszkedés

A környezethez való alkalmazkodásra mindenkinek szüksége van ahhoz, hogy később ne legyen gondja a társadalomba való beilleszkedéssel. Ha otthon egészen egyszerűen mindent szabad, akkor miért ne lehetne bármit máshol is? És ha már ez a jó szokás szépen megkövült, a gyereknek egyre nehezebb elmagyarázni, miért van az, hogy az oviból nem hozunk el játékot, és nem verjük Pistike fejét, mert ő is ugyanazt a kisautót nézte ki magának.

3. Miért nem jó, ha lessük minden óhaját?

A túlaggódás – ha a gyerek igényeinek szinte elébe megyünk – szintén nem szolgálja a kicsi fejlődését, hiszen akkor nem tanul meg várni, s nem tudja majd az érzelmeit, haragját sem kordában tartani. Egy gyereknél ezek a folyamatok amúgy is lassan érnek be, de a pszichológusok szerint csupán az első hat hónapban kell hangsúlyozni a teljes anyai “odaszentelődést”.

4. Ha már tényleg bajt tud csinálni

Egy pici babának még tényleg nincs szívünk nemet mondani, ám a totyogó is megnő egyszer, esetleg lesz testvérkéje is, akit majd az óvatlan, nagyobbat eddig kényeztető szülő is óvni, félteni fog. Ha a tesónak nem tudunk nemet mondani, s még nem elég érett, hogy elmagyarázzuk neki a veszélyeket, hogyan értetjük meg vele, hogy a pici sérülékeny, s komoly baja lehet egy apró mozdulattól is?

5. Magának is árthat

Ha a gyerek minden pillanatban érzi a szülő óvó, féltő szeretetét – ami persze nagyon fontos dolog – azt hiheti, hogy a veszélyes helyzetekből is ki tudjuk húzni. Ha egy tiltást sem vesz komolyan, hiába figyelmeztetjük majd a komoly pillanatokban. Nem fél majd, hogy leeshet, hogy kárt okoz a másikban, hogy rosszul lehet, azt sem mérlegeli majd, hogy a konnektorba miért nem szabad belenyúlni.

6. Hogy ne nélkülözzön?

Nem biztos, hogy a gyerek kárára válik, ha nem tudunk mindent biztosítani számára. Az „adjunk meg a gyereknek mindent” elv buktatója, hogy ha mindent megadunk neki, nem ismeri meg az adás örömét. És mivel a szeretet lemondással is jár (ezt egy szülő tudja a legjobban!) az is előfordulhat, hogy nem tanul meg jól szeretni.

+1

A gyerek önálló kis személyiségként való kezelése igen elterjedt nevelési elv mostanság. Szép és jó alapgondolat, ám alkalmazásakor a szülők nem veszik figyelembe, hogy míg nekünk, felnőtteknek megvan a döntéshez szükséges tapasztalatunk, addig a piciknek még csak néhány ködös élmény van a hátuk mögött. Egyébként sem vállalhatnak felelősséget a saját döntéseikért, amelyeket főként érzelmi alapon hoznak. Hogy mi az egészséges, mi a veszélyes? Mennyit tudnak egy ültő helyükben megenni, anélkül hogy  rosszul lennének? Szabad betegen hancúrozni, he esetleg szövődmény lehet a következménye? Ezekért mind-mind a mi tisztünk eldönteni, s a következményekért is mi vagyunk a felelősek!