Hogy az ételstratégia életstratégiává váljon

Szinte folyamatosan halljuk, hogy a kisiskolás korosztály beteg: minden negyedik gyerek túlsúlyos, elhízott, sok a cukorbeteg, a szív- és érrendszeri problémákkal élő, rosszak a fogaik, krónikus vashiányuk van, teljesítményzavarokkal, gyenge izom- és immunrendszerrel élik napjaikat. Ma már nem elég, hogy ezek a gyerekek ingyen és bérmentve megkapják – ahol erre lehetőség van – napi iskolaalmájukat vagy pohár tejüket.

A vészhelyzet felismerését jelzi, hogy jogszabály készül a gyermekegészségügy védelmére, miszerint az egészségtelen ételeket áruló gyorséttermek portékáit megadóztatják, hogy az így nyert anyagiakat megelőzésre, felvilágosításra fordítsák a jövő generációjának egészsége érdekében. Ezentúl tilos lesz a hamburger mellé reklámajándékot, játékot adni a fogyasztóknak, és az édesített üdítők – köztük a kóla – sem reklámozhatók gyerekcsalogató módszerekkel. A gyorséttermi kínálatban kötelező részletes tájékoztatást nyújtani a termékek összetételéről, ezen túl viszont már a vendég joga a döntés: elfogyasztja vagy mellőzi a számára kétségkívül káros étket. Megtiltani nem lehet senkinek az önrontó életmódot.
    Rékasy Balázs orvos-közgazdász azon a véleményen van, hogy néha, ha megkíván valaki egy gyorséttermi terméket, és még egy kólát is leereszt rá, még nem történik megbocsáthatatlan vétek, de a bűnismétlés mindenképpen kerülendő. Elrettentésként említi a szakember, hogy egy átlag magyar fogyasztó hetente másfél kiló cukrot eszik meg különféle ételekben, és a megengedettnél jóval több só, valamint zsiradék is kerül a szervezetébe.
    A táplálkozás kétségtelenül az egyik legnagyobb és legnépszerűbb élvezeti élmény, ráadásul olyan szerencsés helyzetben vagyunk, hogy könnyen, gyorsan jutunk hozzá a legkívánatosabb, ínycsiklandozó ételekhez. Ennek ellenére tudni kell nemet mondani önmagunknak és családunknak, környezetünknek is, a lehetőség nem ment fel senkit a felelősség alól.
    Az egészségtelen táplálkozási szokások világszerte terjednek. A “népegészségügyi termékdíj” éppen ezért kerül több külföldi országban is bevezetésre, de végső soron jogszabályokkal nem lehet senkinek “befogni a száját”, nem lehet eltiltani az enni szerető, de helyes táplálkozást nem ismerő embert az egészségtelen táplálkozási szokásoktól.
    A táplálkozás egészsége kora gyermekkorban kezdődik, és megtanulható. Mégpedig elsősorban családi körben, a szülők példáján és segítségével, a korszerű, tudományosan megalapozott ismeretek alkalmazásával. Szakemberek szerint az 1-3 év közötti időszak az a kritikus néhány év, amikor ennek el kell kezdődnie. Nemcsak azért, mert a kisgyermekek evéssel kapcsolatos szokásai ekkor kezdenek kialakulni – nevezetesen a szalvéta- és evőeszköz-használat, a kézmosás, fogmosás -, hanem mert ebben a korban a legintenzívebb a fejlődés és növekedés is.
    
Az anyák zöme tájékozatlan
    
    Mindez elsődlegesen az anyák felelőssége. Bár a legutóbbi felmérés során az derült ki, hogy nálunk az anyák meglehetősen öntudatosan állítják, tudják mit kell adni az 1-3 éves gyermeknek, a gyakorlat sajnos nem ezt igazolja. Ebben az időszakban a kicsik emésztőrendszere még nem elég fejlett a felnőtt menük elfogyasztására, könnyű, tápláló ételekre van szükségük, amelyben a cukor kizárt, édességet legfeljebb gyümölcs révén lehet szervezetükbe juttatni.
    A gyermek táplálkozása szempontjából ez a kor mindenképpen döntő, és nagy hatással van felnőttkori egészségére. A kiegyensúlyozott fejlődéshez minőségi táplálékot kell kapni a kisgyermeknek, miként Szabó László, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke hangsúlyozza.
    – A helyes táplálkozás nem csak ízlésbeli, életmódbeli kérdés, hanem a fejlődésben, bizonyos betegségek megelőzésében is óriási a szerepe, és egy életre rögzülnek a helyes választások. Az anyák fele azonban nem tudja, mit jelent az 1-3 évesek helyes táplálása. Nem elég megetetni, jóllakatni a kicsit, hogy tele legyen a hasa, és szép, kövér legyen. A gyerek nem kis felnőtt, ha fogai kibújtak, akkor sem eheti ugyanazt, mint a család többi tagja. De az anyák többsége tájékozatlanság, kényelemszeretet, időhiány miatt nem főz külön a gyereknek, így a kisgyermek szervezete nem képes alkalmazkodni a szükséges átmenethez, amely korosztálya és a felnőttek étkezése között húzódik. Az 1-3 évesek 65 százaléka nem korosztályának megfelelő ételt fogyaszt, holott ma már kiváló bébiételek és gyermekitalok állnak rendelkezésre, és kis módosítással a felnőtteknek készített ételt is “babásítani” lehet. Az anyák többsége nem figyel erre, ezért a megengedettnek négyszerese a korosztály sófogyasztása, a kicsik 30 százaléka eszik szinte naponta virslit, felvágottat, olykor még rántott húst is. A kicsik 62 százaléka kap naponta többször is tehéntejet, holott ebből már fél liter fedezi a napi fehérjeszükségletet. Ha nem szoptatják a babát, akkor is az anyatejhez legközelebb álló tejalapú tápszer fogyasztása javasolt – magyarázza a szakember.
    A szülők sok táplálkozási hibát vétenek ebben a fejlődés szempontjából kritikus életszakaszban, pedig 1-3 éves korban a helyes táplálás tétje az egészséges felnőttkor.
    Akár étkezési-egészségügyi illemtannak is nevezhetnénk azt a szakmai ajánlást, amelyre nagy igény és szükség mutatkozott. A hiánypótló szakirodalmat – amelyet a Magyar Gyermekorvosok Társasága készített el – gyermekorvosok és védőnők kapják meg, hogy megfelelően tájékoztathassák a kisgyermekes édesanyákat a gyermekek táplálásával kapcsolatban.
    Most, hogy rövidesen nemcsak kézbe vehetik a szakmai eligazítást a gyermekorvosok, védőnők és gyermekekkel foglalkozó szakemberek, hanem szakszerű tanácsokkal el is tudják látni az anyákat, remélhetőleg kedvezően változik a helyzet: az ételstratégia életstratégiává válik.

Fotó: Flickr/charliecurve