Családháló

Kezdőoldal Egészség és lélek Inkább zabálunk, mint eszünk?

Inkább zabálunk, mint eszünk?

Magyarországon inkább zabálunk, mint eszünk, ráadásul már gyerekkorunkban hozzászoktatnak minket ahhoz, hogy az egészségesnél jóval több sót és cukrot, de jóval kevesebb gyümölcsöt, zöldséget fogyasszunk. Táplálkozáskutatók és séfek így írják le a magyarországi helyzetet.

Írta: czefernek.lena,

Magyarországon inkább zabálunk, mint eszünk, ráadásul már gyerekkorunkban hozzászoktatnak minket ahhoz, hogy az egészségesnél jóval több sót és cukrot, de jóval kevesebb gyümölcsöt, zöldséget fogyasszunk. Táplálkozáskutatók és séfek így írják le a magyarországi helyzetet, és a magyar konyhakultúra a statisztikák szerint sem könnyű terep, például a kisgyerekek negyede elhízott. Így több hozzáértő szerint is van értelme a hamburgeradónak nevezett egészségügyi adónak, de csak akkor, ha a bevételeket az egészséges táplálkozás népszerűsítésére fordítják.


“Első lépésnek tekinthetjük, valahol el kell kezdeni. Önmagában azonban ez kevés, ettől nem lesznek egészségesebbek az emberek” – mondta az [origo]-nak Henter Izabella dietetikus a hamburgeradó és chipsadó néven emlegetett népegészségügyi termékadóról. A törvényjavaslatot Font Sándor és Kovács József fideszes parlamenti képviselők nyújtották be június 24-én, és elképzelésük szerint az új közteher szeptember 1-jén lépne hatályba.

A javaslat értelmében a cukrozott és 25 százaléknál kevesebb gyümölcsöt tartalmazó üdítőitalok és vizek adója literenként öt forint, a cukrot és koffeint is tartalmazó energiaitalok literenkénti adója 250 forint lenne. A huszonöt százaléknál több cukrot tartalmazó előrecsomagolt termékek (például cukorkák, kekszek, jégkrémek; a csokoládéknál 40 százalék a limit) adója kilogrammonként 100 forint, a sós snackeké 200, míg az ételízesítőké 500 forint, szintén kilogrammonként.

A javaslat indoklása szerint a magyar lakosság egészségi állapota nemzetközi összehasonlításban rendkívül kedvezőtlen, az ennek megváltoztatását célzó programok finanszírozása azonban nehézkessé vált az elmúlt időben. Az indoklás szerint a cél az, hogy a népegészségügyi termékadóból származó bevételeket az egészségügyre fordítsák, illetve arra, hogy egészségesebb termékek jussanak el a fogyasztókhoz.

Hozzászólások

hozzászólás

Ez is érdekelhet!
Read previous post:
Eltűntek a középiskolások?

A meghirdetett 152 ezer férőhelyből 56 ezer üresen maradt a középfokú beiskolázás általános felvételi eljárása során – írja a Magyar...

Close