Kekszet a babának?

Az egyik legaktuálisabb vitatéma a glutén (búzában, rozsban és árpában előforduló fehérje) bevezetésének helyes időpontja. És persze az sem mindegy, hogy mivel kezdjük?

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2012. április 05. szabo.daniel

Az egyik legaktuálisabb vitatéma a glutén (búzában, rozsban és árpában előforduló fehérje) bevezetésének helyes időpontja. És persze az sem mindegy, hogy mivel kezdjük?


Az időpontról és a sorrendről folytatott kutatások és viták célja, hogy megállapítsák, mi a legkedvezőbb az allergiák elkerülése és az egészséges, kiegyensúlyozott fejlődés szempontjából. Bár úgy tűnik, mind többet tudunk a miértekről és hogyanokról, azért az ételallergiás, ételintoleranciás esetek száma mégis emelkedik, ami annyit biztosan mutat, hogy az elméleti ismereteket még nem sikerült a megelőzés terén is kamatoztatni.

Néhány évvel ezelőtt még azt ajánlották, várjunk egyéves korig a leggyakoribb táplálékallergének, például a tehéntej, a tojásfehérje és a földimogyoró bevezetésével. Több, e témában publikált kutatás eredményeit összehasonlító 2008-2009-es elemzés szerint azonban nem sikerült eddig igazolni, hogy bizonyos ételek késleltetett bevezetése csökkentené az ételallergia vagy az allergiás bőrgyulladás kialakulásának kockázatát. Az is felmerült, hogy a késői bevezetés éppen hogy akadályozhatja a csecsemőnél az úgynevezett immuntolerancia kialakulását, vagyis azt a folyamatot, amelynek során az emésztőrendszer és az immunrendszer alkalmazkodik az idegen fehérjékhez. Ráadásul a rendelkezésre álló vizsgálatok nem is bizonyították a késleltetett bevezetés, illetve az anya diétázásának megelőző szerepét. Ezért a korábbi ajánlással ellentétben sok szakember elvetette a tehéntej- és tojásfehérje egyéves kor utáni bevezetését. Más szakemberek viszont úgy vélik, hogy a rendelkezésre álló adatok egyáltalán nem egyértelműek, gyakori a diétahiba, amely megnehezíti az eredmények korrekt értelmezését. A tapasztalatok is azt mutatják, hogy nehéz megfelelő számú, kizárólag szoptatott csecsemő adataihoz hozzájutni, mert sokan nincsenek tisztában a kizárólagos szoptatás fogalmával, másrészt gyakori, hogy az anya vagy az adatgyűjtést végző egészségügyi dolgozó nem is tud arról az esetleg csak egy-két adag tápszerről, amelyet a kizárólag szoptatottként szereplő csecsemő talán mégis kapott, például a szülés után a kórházban. Tehát sok még a bizonytalansági tényező, és annyi bizonyos, hogy további vizsgálatokra van szükség, ezek részben folyamatban is vannak Európában. Amit biztosan tudhatunk, az a hat hónapos korig tartó kizárólagos szoptatás védő, megelőző hatása. Az is egészen bizonyos, hogy az új táplálékfélék bevezetésénél tanácsos a fokozatosság: egyszerre csak egyféle újdonságot kapjon a baba, majd jó néhány nap elteltével a következőt, hogy követni lehessen, mi az, amit jól bír, és mivel lehetnek problémák.