KÉPEK: Boldog családok a Margitszigeten

Több mint tizenötezren vettek részt most vasárnap a Vivicittán. A családháló a helyszínen követte figyelemmel az eseményeket: találkozott két szülés után visszatérő győztessel, olyan családdal, ahonnan nemcsak a szülők, de a négy gyerek is nevezett, és olyan 3,5 évessel is, aki végig sprintelte a családi futás 800 méterét.

A félmaratoni távot Prokoppné Teveli Petra nyerte meg, aki két kisfia (2 és 4 éves) születése óta most első alkalommal állt rajthoz. “Korábban versenyszerűen futottam, ám az utóbbi években csak kedvtelésből teszem, és a plusz motivációt egy futókör vezetése jelenti. A picikre ezúttal a nagyszülők vigyáznak, ugyanis a férjem a 10 ezer méteresek mezőnyét erősíti” – mesélt a részletekről a győztes futónő.

Pányi István a tíz kilométerek táborát erősítette, de nem egyedül érkezett. Felesége, és négy gyermeke is elkísérte a versenyre, sőt, mindannyian rajthoz is álltak. Pányi István elmondása szerint négy gyermeke teljesen más iramban fut, így csak feleségét tudja megelőzni, de mint jelezte, őt is alig.

A Reinhardt családban azonban már meg kellett osztani a kicsik felügyeletét: míg apu futotta a félmaratont, addig Zsófia volt velük, a családi futáson pedig a legkisebb testvér apuval várta az árnyékban a család többi tagját.

– Tavaly utolsóként értünk a célba Lénával, ma pedig hihetetlen tempót diktáltunk. Ekkorka lábakkal ennyire futni, alig győztem követni. Nem volt semmi, amit Léna ma véghezvitt. Nála csak Ádám, a bátyja volt gyorsabb. Én is csak nemrég kezdtem el futni, három szülés után az első olyan évem, mikor már komolyabb felkészülésre is lesz módom. Lénát nem volt nehéz rávenni a nevezésre, már hetekkel ezelőtt emlegetni kezdték Ádámmal, hogy milyen élmény volt tavaly a szigeten futni ennyi ember között.

A nevező iskolák között magasan a a budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium képviseltette magát a legnépesebb csapattal. A gyerekek, a kollégák és a szülők lelkesedése és hozzáállásával magyarázta Barati Krisztina, hogy idén 645 fős csapattal képviseltették magukat a Vivicittán.

– Hét évvel ezelőtt kezdtem dolgozni a Fazekasban, de már az első alkalommal több száz diákot tudtunk megmozgatni, az utolsó hat esztendőben pedig folyamatosan büszkék lehetünk a kicsikre, ugyanis mi kapjuk a legtöbb fiatalt megmozgató díjat. És ami a legszebb az egészben, hogy minden évfolyam egyaránt lelkes. Ami külön kiemelendő: van ma olyan első osztály, ahonnan mindenki eljött a versenyre! Természetesen a jutalom sem maradhat, el, az ötös mellé játékórát is szoktunk tartani, sőt, olyan napot is rendezünk az iskolában, mikor mindenki Vivicittás pólóban feszít. Komoly visszhangja van eredményünknek is, nemcsak az iskolaújságban, de a hangosbemondóban is megemlékeznek sikereinkről. Ma 645-en vagyunk, pedig kosarasaink és focistáink különböző versenyek miatt nem is lehetnek jelen.

Egyéni sportágakban is jeleskedtünk, Szilágyi Áron olimpiai bajnokunk is nálunk végzett, Váradi Viktória személyében pedig küzdősportban avattunk világbajnokot. Úgy gondolom, mindegy mit, de sportoljon a gyermek!